Biden hivatalosan jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok katonákat küldjön Európába az orosz-ukrán válság miatt

2022. február 02. – 16:08

Másolás

Vágólapra másolva

Joe Biden amerikai elnök hivatalosan is jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényeljen kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrajnai válság miatt, a Pentagon pedig helyi idő szerint szerda reggel valószínűleg be is jelenti, hogy a következő napokban útra is kelhetnek a katonák – írja amerikai tisztviselőkre hivatkozva a CNN.

Napokon belül indulhatnak az amerikai katonák

Arról már korábban is szó volt, hogy az Egyesült Államok és több szövetségese arról tárgyal, hogy több ezer katonát helyezzenek kelet-európai NATO-tagországok területére, az ukrán határ közelébe, még egy esetleges orosz invázió előtt. Pár napja Joe Biden is beszélt ilyesmiről, a célországok között pedig felmerült Magyarország is, erre Szijjártó Péter azt mondta, érkezett amerikai megkeresés amerikai csapatok ideiglenes Magyarországra telepítéséről, de az nem derült ki, hogy pontosan hány katonáról lehet szó.

A mostani sajtóértesülések szerint azt továbbra sem lehet tudni, hogy konkrétan hány katona érkezik majd hova: a CNN több ezer amerikai katonáról írt, akik közül kétezren Lengyelországba mennek majd, másik pár ezer pedig egyéb országokba, az AP és a Sky News pedig arról számolt be, hogy kétezren mennek Lengyelországba és Németországba, ezer jelenleg Németországban állomásozó katonát pedig Romániába helyeznek át.

Frissítés: John F. Kirby, az amerikai külügy szóvivője aztán magyar idő szerint nem sokkal délután négy után hivatalosan is azt közölte, hogy az Egyesült Államok katonákat küld Lengyelországba, Németországba és Romániába. Kirby hangsúlyozta, hogy ez csak egy reakció a kialakult helyzetre, és kiemelte azt is, hogy ezek a katonák a NATO-szövetségeseik védelmét hivatottak garantálni, nem fognak Ukrajnában harcolni. A szóvivő a lapértesüléseket megerősítve elmondta, hogy Németországból ezer katonát vezényelnek át Romániába – ahova egyébként Franciaország is küld csapatokat –, másrészt nagyjából kétezer katonát küldenek Németországba és Lengyelországba, harmadrészt pedig továbbra is fokozott készültségben tartanak több ezer katonát az Egyesült Államokban. Kirby arról is beszélt, hogy folyamatosan nyomon követik a régió történéseit, és ha úgy érzik, hogy több katonát kell küldeniük oda, akkor így is fognak tenni, szorosan együttműködve a NATO-val és az érintett országokkal.

Az Egyesült Államok korábban 8500 katonát helyezett fokozott készültségbe arra az esetre, ha hirtelen szükség lenne a NATO gyorsreagálású hadtestjére, a Reagáló Erőre (NRF), de ezen felül is több tízezer amerikai és a NATO-hoz tartozó katona állomásozik már Európában. Joe Biden már korábban is azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog amerikai katonákat küldeni Ukrajnába, fegyverekkel azonban többek közt ők is támogatják az országot. Fegyverekkel sok más ország is támogatja Ukrajnát, Nyugat-Európában ezen a ponton lényegében csak a németek nem hajlandóak fegyverekkel segíteni Ukrajnát.

Varsó még kedden jelentette be, hogy hordozható légvédelmi rendszereket, aknavetőket, lőszert és drónokat ad Kijevnek, és bár korábban Mark Rutte holland miniszterelnök még ellenezte a dolgot, Wopke Hoekstra külügyminiszter kedden azt mondta, hogy ha Ukrajna kéri, küldenek fegyvereket, hogy megvédhessék magukat. Kijevben kedden egymásnak adták a kilincset a nyugati vezetők, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig egyértelműen kiállt Ukrajna mellett, és azt mondta, hogy Putyin fegyvert tart Ukrajna fejéhez.

Nő a feszültség

Ahogyan erről összefoglaló cikkünkben is írtunk, az orosz-ukrán válságban eddig a pszichológiai hadviselésé és a nyomásgyakorlásé a főszerep, de túl sok indulat és túl sok katona vonult fel ahhoz, hogy garantálható legyen a tárgyalásos rendezés a konfliktusban, amely Ukrajnát érinti, valójában azonban az európai biztonságról szól. Az amerikaiak írásos válaszai után kiderülhet, hogy Putyin tovább fokozná-e a feszültséget, vagy pedig látszani fog, hogy azért emelte a tétet, hogy legyen miből engedni.

Az ukrán hadsereg a maga 250 ezres állományával, felszereltségével a katonai szakértők szerint most már komolyabb potenciállal bír, de az oroszokkal azért nincsenek egy súlycsoportban. Kedden mindenesetre Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy új határozatot arról, hogy három éven belül további 100 ezer fővel növelik a hadsereg állományát. Közben azért a korábbiakhoz hasonlóan most is igyekezett nyugtatni a közvéleményt, és azt hangsúlyozta, hogy a létszámbővítésnek nem egy esetleges közeli háború az oka, ezzel éppen Ukrajna békés jövőjét kívánja biztosítani.

Hétfőn helyszíni riporttal is jelentkeztünk Kijevből, ahol az derült ki, hogy nem csökkentette Oroszország a haderejét Ukrajna körül, de nem nőtt a félelem az orosz fenyegetéstől Ukrajnában. Ebben a cikkben írtunk arról is, hogy a volt ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin szerint Magyarország érdeke is az Ukrajna melletti nyugati kiállás, mert úgy látja, a Kreml most teszteli, hogy meddig mehet el. Mint mondta, ez Magyarországnak sem mellékes, hiszen a NATO újabb tagjainak helyzetét is vitatja Moszkva, így minél határozottabb a nyugati kiállás Ukrajna mellett, annál nagyobb Magyarország biztonsága is. Ukrán katonákkal is beszélgettünk, ők azt mondták, nem félnek a harctól, de egyelőre inkább arra számítanak, hogy nem kell szembeszállniuk az orosz hadsereggel.

Kövess minket Facebookon is!