Boris Johnson: Putyin fegyvert tart Ukrajna fejéhez

2022. február 01. – 21:31

Másolás

Vágólapra másolva

Miközben Orbán Viktor kedden Moszkvában tárgyalt Putyinnal, Kijevben egymásnak adták a kilincset a nyugati vezetők. Lengyelország újabb fegyvereket ad Ukrajnának, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig az orosz anyákat figyelmezteti: egy háború katonailag is katasztrofális lenne Oroszországra.

Egymás után érkeznek a nyugati vezetők Kijevbe, ahol szinte folyamatosan tárgyalnak az ukrán vezetőkkel, biztosítják látványosan Ukrajnát, hogy elviekben mellettük állnak, és küldenek egyre erősebb figyelmeztetéseket Oroszországnak. Az ukrajnai hidegháborús feszültségben a kedd egyik érdemi eseménye ugyanakkor éppen Moszkvában történt, ahol az Orbánnal való ötórás megbeszélése után Vlagyimir Putyin hetek óta először állt ki, hogy elmondja állsápontját a helyzetről. Erről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben, az orosz elnök többek között azt fejtette ki, hogy a NATO Ukrajnát csak eszközként használja Oroszországgal szemben, és a szövetség valójában nem Ukrajna biztonságát védi. Putyin továbbra is azt követeli, hogy a NATO vonuljon ki a keleti tagállamokból, többek között Magyarországról.

Eközben az ukrán fővárosban (kedd reggeli helyszíni riportunkat a kijevi politikai hangulatról itt találják) felgyorsultak a diplomáciai események. Kedden egyszerre három miniszterelnök érkezett, a holland Rutte, a lengyel Morawiecki és nem utolsó sorban a brit Boris Johnson, hogy a helyszínen erősítsék meg elkötelezettségüket az orosz fenyegetéssel szemben.

Miközben ezúttal is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, Johnson a korábbiaknál is erőteljesebb hangot ütött meg, és egy közeli háború veszélyének rémképét festette fel. „Az orosz csapatok felvonulása a legsúlyosabb fenyegetés Ukrajnával szemben a mi életünkben. Putyin fegyvert tart Ukrajna fejéhez” – mondta, és azt hangsúlyozta, hogy az orosz invázió veszélye egyértelmű és akut. Amennyiben ez bekövetkezik, figyelmeztetett,

„az ukrán hadsereg harcolni fog. Nagyon, nagyon, nagyon kemény és véres ellenállást fognak tanúsítani, és ezen a szülőknek, az orosz édesanyáknak is el kell gondolkodniuk.”

Johnson a Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozója után arról beszélt a közös sajtótájékoztatójukon, hogy bármilyen konfliktusért nagyon magas árat kellene fizetni. Mint mondta, egy orosz támadás politikai és humanitárius katasztrófa lenne, és Oroszországnak bizonyosan egy katonai katasztrófa is.

„Nagy-Britannia vállvetve áll Ukrajna oldalán”

– hangoztatta, kiemelve, hogy ha az orosz csapatok megsértik az ukrán határt, azonnal újabb nemzetközi szankciós csomag lép életbe Oroszországgal szemben. „Más országokkal együtt szankciós és egyéb intézkedésekből álló csomagot állítunk össze, amely abban a pillanatban lép életbe, amint egy orosz katona átlépi a határt és beteszi a lábát ukrán földre” – fogalmazott a brit miniszterelnök. „Ezt nem Oroszországgal szembeni ellenséges érzelmekből tesszük, hanem azért, hogy megmutassuk elkötelezettségünket Ukrajna szabadságának, demokráciájának és szuverenitásának védelmében egy agresszióval szemben” – hangoztatta Johnson, és egy kisebb, 88 millió fontos segítségre tett ígéretet Ukrajna felé.

Zelenszkij ukrán elnök azt hangsúlyozta, hogy várja a pillanatot, amikor Oroszország visszarendeli a katonáit, de véleménye szerint „Oroszország nem akar meghalni Ukrajnáért”. Azt mondta, zajlanak a tárgyalások az oroszokkal, de „senki nem tudja megmondani, mi jön ezután”.

Ugyanezen a napon a lengyel és a holland miniszterelnök is Kijevben volt. Morawiecki az ukrán kormányfővel, Smihallal találkozott, és a sajtó előtt arról beszélt, hogy „Oroszország szomszédjának lenni olyan, mint egy tűzhányó lábánál élni”, majd a partnerével bejelentette, hogy Ukrajna, Lengyelország és Nagy-Britannia egy trilaterális együttműködést hoz létre a regionális biztonság erősítésére. Lengyelország is újabb fegyverekkel vesz részt az ukrán hadsereg megerősítésében: Varsó ezúttal hordozható légvédelmi rendszereket, aknavetőket, lőszert és drónokat ad Kijevnek. A lengyel miniszterelnök Németországot is felszólította, hogy álljon el az Északi Áramlat 2-től. Az engedélyezés előtt álló gázvezeték Morawiecki szerint növeli a biztonsági kockázatot, a hasonlata szerint a projekt olyan, mintha „Berlin megtöltené Putyin pisztolyát, amivel aztán egész Európát fogja zsarolni”.

Németország mostanra gyakorlatilag egyedül maradt Nyugat-Európában abban, hogy most már csak ők nem hajlandóak fegyverekkel segíteni Ukrajnát. Korábban hasonló állásponton volt Hollandia is, de az elmúlt napokban ezt megváltoztatták. Mark Rutte miniszterelnök és a külügyminisztere kedden Kijevben a várakozások szerint a hadieszközökre vonatkozó adományokról is folytat tárgyalásokat.

Az ukrán hadsereg a maga 250 ezres állományával, felszereltségével a katonai szakértők szerint most már komolyabb potenciállal bír, de az oroszokkal azért nincsenek egy súlycsoportban. Kedden mindenesetre Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy új határozatot arról, hogy három éven belül további 100 ezer fővel növelik a hadsereg állományát. Közben azért a korábbiakhoz hasonlóan most is igyekezett nyugtatni a közvéleményt, és azt hangsúlyozta, hogy a létszámbővítésnek nem egy esetleges közeli háború az oka, ezzel éppen Ukrajna békés jövőjét kívánja biztosítani.

Szerdán a német és a francia külügyminiszter érkezik Kijevbe, Boris Johnson pedig telefonon fog egyeztetni Putyinnal.

Kövess minket Facebookon is!