Németország fegyvereket nem, csak tábori kórházat hajlandó szállítani Ukrajnának

Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen – jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter a Welt am Sonntagnak adott interjúban, amelyet az MTI szemlézett.

A miniszter nyilatkozata összhangban van azzal, amit Olaf Scholz német kancellár hangsúlyozott korábban: Berlin konfliktusövezetbe nem szállít gyilkos fegyvert.
„Értem a szándékot, hogy segíteni akarják Ukrajnát, éppen ezt tesszük mi is. Ukrajna februárban kap (tőlünk) egy teljes tábori kórházat (a majdani ukrán személyzet) egészségügyi képzésével együtt, aminek a költségéből Németország 5,3 millió eurót (1,9 milliárd forint) vállal. Ezenkívül már évek óta német katonai kórházakban ápolják a súlyosan sérült ukrán katonákat” – mondta Lambrecht a hetilapnak nyilatkozva. „Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a feszültség csökkentése érdekében, és a fegyverszállítás Ukrajnának éppen nem ezt segítené elő, ebben egyetértés van a német koalíciós kormányon belül” – tette hozzá.

Ez megfelel annak, amit Annalena Baerbock külügyminiszter mondott interjújában a Süddeutsche Zeitungnak: Berlin nem bírál más országokat azért, mert fegyvert szállítanak Ukrajnának. Baerbock szerint ugyanakkor nem reális azt gondolni, hogy az ilyen fegyverszállítások át tudják billenteni a katonai erőfölényt. „A NATO-szövetségesek, az európai uniós tagországok és a hét legfejlettebb országot tömörítő csoport (G7) számára a legerősebb fegyver egyértelművé tenni Oroszország számára, hogy bármilyen újabb agressziónak súlyos következménye lesz” – mondta a külügyminiszter az interjúban.

Pénteki hír, hogy páncéltörő és légvédelmi rakétákat adnak a balti országok Ukrajnának az orosz fenyegetés miatt, Spanyolország pedig repülőgépeket telepít Bulgáriába a kelet-európai NATO-tagállamok védelmének megerősítése érdekében, valamint egy hadihajót is a NATO rendelkezésére bocsát az ukrán-orosz konfliktus éleződése miatt. Közben azonban Berlin elutasította, hogy Észtország német fegyvereket is küldjön Ukrajnának. A bejelentés két nappal azután jött, hogy az Egyesült Államok felhatalmazta a balti országokat, hogy az ő fegyvereikkel hozzájáruljanak Ukrajna védelméhez. Hiába kérvényezte tehát az észt védelmi miniszter, hogy német fegyvereket is továbbadjanak, Berlin a NATO-szövetségeseivel ellentétben továbbra sem járul hozzá, hogy az ő fegyvereiket konfliktuszónákban használják – írja a Deutsche Welle.

Lambrecht a Maliban zajló fegyveres konfliktussal kapcsolatban figyelmeztette Oroszországot, hogy a Wagner orosz biztonsági cég zsoldosainak ottani jelenléte nem marad következmények nélkül. „Moszkva nem tudja elérni, hogy a nyugatiak automatikusan kivonuljanak mindenhonnan, ahova ő zsoldosokat küld. Nem hátrálunk meg ez előtt, nem könnyítjük meg Oroszország dolgát” – mondta. A Maliban hatalmon lévő katonai juntát pedig arra figyelmeztette: ha azt akarja, hogy a német katonai kontingens az országban maradjon, akkor ahhoz meg kell teremtenie a feltételeket. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és más országok is azzal vádolják a bamakói vezetést, hogy zsoldosokat bérel a Wagner csoporttól, amelyet különböző konfliktusövezetekben elkövetett jogsértésekkel vádolnak. A mali vezetés visszautasítja a vádat, és azt állítja, hogy az orosz kiképzők kétoldalú egyezmény keretében érkeztek az országba.