A hongkongi demokrácia eltiprása miatt kritizálták a G7-es vezetők Kínát, Kína szerint az egész csak rágalom

2021. június 14. – 13:53

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Kína a tények elferdítésével, rágalmazással és a belügyeibe való beavatkozással vádolja a G7-országokat a háromnapos angliai G7-csúcstalálkozón elhangzottakra, illetve a zárónyilatkozatra reagálva, írja az MTI.

Kína londoni nagykövetségének szóvivője adott ki közleményt, melyben az Egyesült Államok és „néhány más ország gonosz szándékairól” beszélt, amiért a G7-ek Hszincsiang, Hongkong és Tajvan miatt kritizálták Kínát. Emlékeztetőül: idén jelent meg például a BBC cikke arról, hogy Kína mesterséges intelligenciával erősítve figyeli meg Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területét. Június elején őrizetbe vették Hongkongban a Tienanmen téri vérengzés megemlékezésének szervezőjét (a demokratikus tüntetést 1989-ben verte szét a kommunista vezetésű kínai hadsereg, a megemlékezés azóta is tiltott Kínában), a Tajvan és Kína közti konfliktusban pedig már a háborúról is szó esett.

A dpa hírügynökség szerint a G7-ek zárónyilatkozatában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Franciaország, Olaszország és Japán kritikusabb volt Kínával szemben, mint bármikor korábban. A G7-ek ígéretük szerint fellépnek Peking igazságtalan kereskedelmi gyakorlata, az emberi jogok megsértése és a hongkongi demokrácia eltiprása ellen.

Minderre Kína azt reagálta, hogy „a csúcstalálkozó résztvevői tudomására hozták a világnak, hogy a politizálást szűk körben képzelik el a hatalmi politizálás hívei, és mesterségesen gerjesztik a konfrontációt és a megosztást, miközben együttműködésre volna szükség a világban a koronavírus-járvány és a klímaváltozás elleni küzdelemben és a gazdasági válságban”.

A csúcstalálkozó második napján is odaszólt Kína a G7-eseknek, ekkor azt nehezményezte, hogy a csúcson a G7-es országok vezetői elfogadtak egy olyan tervet, amivel felléphetnek a kínai „One Road – One Belt” (egy út, egy övezet) kereskedelmi-logisztikai fejlesztési elképzeléssel, más néven az Új Selyemút programmal szemben, amiben Kína pénzzel finanszírozott infrastrukturális beruházásokat több országban, de a kritikák szerint ezzel el is adósította azokat az országokat. „Már rég elmúltak azok az idők, amikor a globális döntéseket az országok egy kis csoportja diktálta” – fogalmaztak akkor.

A háromnapos csúcsot pénteken kezdték a délnyugat-angliai Cornwallban, Carbis Bay városában. Azóta elvben megállapodtak egy globális minimumadóról, konkrétan arról, hogy a multinacionális vállalatok nyeresége után legalább 15 százalékos társasági adót fognak behajtani. Abban is megállapodtak, hogy legalább egymilliárd adag koronavírus elleni védőoltást fognak szétosztani a fejletlenebb országok között. Az adagok felét az Egyesült Államok, 100 milliót pedig Nagy-Britannia fogja biztosítani. Boris Johnson brit miniszterelnök azt is mondta, felüdülés az új amerikai elnökkel együtt dolgozni.