Nyugati hiénákról beszélt Putyin az évértékelőjében, de a haldokló Navalnijról nem

Tizenhetedik alkalommal tartott évértékelő beszédet szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, amiben főleg az egészségügyről, a családtámogatások kiterjesztéséről és az infrastruktúra fejlesztéséről volt szó – és a végén még pár mondatban odaszólt az oroszokat „provokáló” nyugati országoknak is. A szerdai beszéd közben már elindultak a tömegtüntetések, amelyeket a bebörtönzött ellenzéki, Alekszej Navalnij támogatói szerveznek – az elnök viszont semmilyen említést nem tett az orvosa szerint haldokló orosz politikusról.

Bár a koronavírus-járvány Oroszországban sem ért véget, Putyin élő közönség előtt tartotta meg az évértékelőt. A Kreml ugyan nem közölt adatot a résztvevők számáról, de a közvetítés képei alapján legalább 200 ember gyűlt össze a beltéren tartott rendezvényen. A beszéd napján egyébként moszkvai idő szerint délután 17 óráig 165 személyt vettek őrizetbe a Navalnij melletti tüntetések miatt, és több orosz városban tartottak házkutatást aktivistáknál és újságíróknál is – erről itt írtunk bővebben.

Szinte megkönnyezte Putyin a járványkezelést

„Az elmúlt évben olyan ellenféllel szállt szembe országunk, amire senki sem számított az egész világon. Több kórházat is teljesen megtöltöttek a betegek, nagyon alacsony volt az ellátásunk több létfontosságú élelmiszerből, mint például a cukorból is. De tudtuk azt, hogy minden kihívást teljesíteni tudunk, ha egységben állunk, és szolidárisak vagyunk egymással” – mondta az orosz elnök.

„Szinte könnyekkel a szemekben mondok köszönetet mindazoknak, akik részt vettek a járvány kezelésében.” Az egészségügyi dolgozók mellett méltatta a tanárokat, a diákokat, a professzorokat, a kulturális élet dolgozói és az orosz kutatókat is. „A tudósainknak köszönhetően áttörést értünk el: mi magunk fejlesztettünk vakcinát a vírus ellen. Folyamatosan fejlesztették munkájukat a gyógyszergyárak is, hogy a lehető legtöbb embert a lehető legjobb gyógyszerekkel lássuk el.” Putyin célja, hogy őszre Oroszországban is elérhessék a nyájimmunitást: „Minden oroszt kérek arra, hogy kérje a vakcinát, és oltassa be magát.”

Közel 24 milliárd rubelt szán az orosz kormány a különböző kulturális intézmények felújítására is, „a nagyvárosok múzeumaitól kezdve a kisebb művelődési központokig”, valamint növelik a kollégiumi férőhelyek számát is a felsőoktatásban, főleg vidéken és azokon az egyetemeken, ahol tanárokat és orvosokat képeznek. „Az idei év a tudomány és a technológia éve, ugyanis tudjuk, milyen fontos szerepet játszanak ezek a korunkban” – mondta Putyin, éppen ezért fontos szerinte, hogy „orosz létesítményekben, orosz szakemberekkel tudjuk fogadni a jövő kihívásait”.

„Új technológiákra van szükségünk az atomenergiában, a vízenergiában, és alkalmazkodnunk kell a klímaváltozás kihívásaihoz az energiaszektorban, a mezőgazdaságban is (…). Időben kell lépnünk, mert a szó önmagában semmit nem ér” – mondta Putyin, aki kitért a norilszki hőerőmű tavalyi katasztrófájára is: „A szennyezésért felelős cégek vezetőit meg kell büntetni – kompenzálniuk kell a természeti károkat.”

Kiemelt pontként szerepelt a demográfiai helyzet is: Putyin szerint a népesség folyamatos csökkenését a családok támogatásával és a várható élettartam növelésével lehet megállítani. Ennek keretében széles körű szűrőprogramokat indítanak júliustól az egészségügyben, gyermekgondozási segélyt vezetnek be az alacsony keresetű és egyedülálló szülőknek, ingyenessé teszik az iskolai menzákat, és fejlesztik az iskolabuszok rendszerét is. Utóbbival kapcsolatban Alekszej Navalnij stábja is posztolt Twitteren, ugyanis a Vlagyivosztokba és Novoszibirszkbe kirendelt rohamrendőröket is iskolabuszokkal szállították a demonstrációk helyszíneire.

Az orosz elnök több infrastrukturális projektet is említett a beszédben, közülük kiemelte a Szentpétervár és Moszkva közötti Szapszan gyorsvasút meghosszabbítását Kazanyig. Ezenkívül rengeteg állami hitelt jelentett be az orosz elnök, melyekkel egyrészt az eladósodott régiókat segítené ki, másrészt a vállalkozásokat, főleg az idegenforgalmi szektort támogatná. Utóbbival kapcsolatban Putyin arról is beszélt, hogy a turizmus felpörgetése érdekében a vízumok kiadását is egyszerűsítenék.

Nyugati hiénák provokálják az orosz tigrist

Azonban míg a külföldi polgárokat az orosz elnök örömmel látná újra mihamarabb, a külföldi kormányokról már nem beszélt ilyen jókedvvel: „Oroszországnak is vannak érdekei, amelyeket meg is fog védeni a nemzetközi joggal összhangban – aki ezzel nem ért egyet, és lenéz minket, azzal szemben Oroszország kész fellépni, akárcsak az igazságtalan szankciókkal szemben.”

Szerinte a tavaly őszi tüntetéssorozat Belaruszban egy puccskísérlet része volt, aminek a keretében még a belarusz elnököt, Alekszandr Lukasenkót is likvidálták volna. „Mi történt volna, ha sikerül a puccskísérlet? Mennyire szenvednének az emberek? Tudják-e, mi a helyzet most Ukrajnában?” – utalt Putyin a 2014-es Majdan eseményeire, az orosz elnök szerint ugyanis az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics szintén egy „fegyveres puccs” áldozata volt.

Nem véletlenül utalt Putyin az ukrán határ mentén eszkalálódó helyzetre: április elején az ukrán vezérkari főnök szerint az oroszok 40 ezer katonát keletre – a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok szomszédságába – és további 40 ezret a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félszigetre csoportosítottak át. Bár Ukrajna továbbra is bízik a tárgyalásos rendezésben, nem zárják ki, hogy „a mellettünk lévő ország vezetése ismét lehetségesnek gondolja majd, hogy a belső problémát erőszakos eszközökkel rendezze le”. Az ukrán–orosz helyzet téma volt egy héttel ezelőtt az amerikai elnök, Joe Biden és Putyin telefonbeszélgetésén is, de szintén a feszültség oldására kérte az orosz elnököt a NATO főtitkára és Angela Merkel német kancellár is.

„Egyes országok meg akarják határozni, mit lehet mondani Oroszországról. Nagyon visszafogottak vagyunk ebből a szempontból, mert jó szomszédsági viszonyt akarunk fenntartani mindenkivel a világon – egyesek viszont indokok nélkül akarják felégetni az összes hidat Oroszország körül”

– utalt arra Putyin, hogy nem Oroszország provokálja a szomszédait, hanem pont fordítva, majd hozzátette: „Ahogyan az szerepel Kipling regényében – aki rendkívüli író volt –, olyanok vagyunk, mint egy tigris, akit körülvesznek a hiénák.”

Az orosz elnök szerint „gyorsan és erőteljesen” fognak válaszolni az „érdekeik ellen szóló külföldi provokációkra”, és figyelmeztetett arra, hogy „senki ne lépje át a vonalat, amit kijelölnek”:

„Van elég türelmünk, van elég önbizalmunk, és van elég szakértelmünk minden egyes lépésünk idején. Akik provokációt szerveznének Oroszország ellen, azok úgy meg fogják ezt bánni, ahogyan már régóta nem bántak meg semmit.”

Putyin az évértékelője végén beszélt az orosz hadsereg helyzetéről is: rengeteg haditechnikai fejlesztés vár Oroszországra, többek között 2022-re új rakétarendszert fejlesztenének, 2024-re pedig a haderő közel háromnegyedét modernizálnák. „Mi, oroszok nagy dolgokat tettünk, és mindent megteszünk, hogy nagy dolgokat tegyünk még meg – nem nyugodhatunk a babérjainkon, fejlesztenünk kell Oroszországot. Még egyszer szeretném megszólítani az orosz polgárokat: együtt fogunk tovább menni, és együtt fogjuk minden célunkat elérni” – zárta évértékelő beszédét Vlagyimir Putyin.

Egy szó sem esett Navalnijról

Az ukrajnai helyzetet ugyan említette, de a belpolitikai ellenfeléről, a Putyinhoz köthető luxuskastélyról beszámoló Alekszej Navalnijról nem tett említést az orosz elnök. Navalnijt még januárban börtönözték be, miután berlini kórházi kezelése után visszatért a politikus Oroszországba. Az ellenzéki politikus egészségügyi állapota azonban jelentősen romlott a börtönléte alatt, amit csak súlyosbít az, hogy a politikus március végén éhségsztrájkba kezdett.

Korábban írtunk arról, hogy a politikus orvosa Navalnij vérképét elemezve azt látta, hogy páciense „bármikor meghalhat”, éppen ezért a politikust rabkórházba szállították. Szerdán jött hír arról, hogy Navanij feleségének kérését teljesítve kedden a politikust felkereste négy olyan orvos a börtönében, akik nem az orosz büntetés-végrehajtás alkalmazottai. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos szerint egyelőre „nincs komoly ok az aggodalomra” Navalnij egészségi állapotával kapcsolatban, bár hozzátette, hogy a politikust infúzióra kötötték. Az ellenzéki politikus ügyvédei szerint viszont Navalnijnak nehezére esik a beszéd és az ülés, és nem részesül vitaminkúrában, ráadásul a vénáját kereső ápolónők a karját is összeszurkálták.

Ahogy egyre több hír jön Navalnij állapotának rosszabbodásáról, úgy lép fel egyre keményebben az orosz állam az ellenzéki politikus által létrehozott, a legmagasabb szintű állami vezetők valóságos anyagi helyzetének bemutatását is célzó szervezettel szemben. A Kreml ugyanis attól tarthat, hogy a sokasodó gazdasági, politikai problémákat valaki képes lesz becsatornázni és politikai erővé konvertálni – erről itt írtunk részletesen.