Ukrán elnök: Bármikor támadhat az orosz hadsereg

2021. április 12. – 13:10

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Tudjuk, hogy készen állnak, de mi is készen állunk, mert a saját földünkön vagyunk”

– mondta az ukrán elnök a lövészárkokban járva CNN által ma bemutatott felvételein. Volodimir Zelenszkij a múlt héten járt a az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött szakadár népköztársaságokkal határos ukrán védelmi vonalakon. Nyilatkozata a növekvő orosz-ukrán feszültség újabb fokozatát jelzi. Az ukrán elnök néhány napja még csak az Oroszországtól „megszokott izmozásnak” nevezte a az orosz erők átcsoportosítását Ukrajna keleti határaihoz és a hét éve elcsatolt Krímre, ezúttal viszont reális lehetőségként beszélt az összecsapásról.

Az ukrán vezérkari főnök szerint az orosz fél 40 ezer katonát keletre – a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok szomszédságába – és további 40 ezret a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félszigetre csoportosított át. A feszültség legutóbbi fejleményeiről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Gyors enyhülésnek nem látszik jele, nemcsak azért, mert a hét éve tartó konfliktusban eddig sem sikerült legalább az elvi alapokban megállapodni – Ukrajna értelmezésében lényegében háborúban áll Oroszországgal, a Kreml értelmezésében Ukrajna belső konfliktusát vívja a szakadár köztársaságokkal –, de azért is, mert Moszkva a jelek szerint nem is tervezi, hogy legmagasabb szinten tárgyaljon Kijevvel.

Az ukrán elnök hétfőn ugyanis jelezte, hogy mielőbb közvetlenül beszélne Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök azonban szóvivője nyilatkozata szerint nem is kapott ilyen megkeresést Volodimir Zelenszkijtől – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán vezérkari főnök korábban már elmondta, hogy Ukrajna tárgyalásos rendezésben bízik, nem katonai erővel tervezi visszaszerezni az ellenőrzést Donyeck és Luganszk megyék teljes területe felett – és a Krím felett sem. Ruszlan Homcsak álhírnek nevezte a donyecki szakadárok vezetőjének nyilatkozatát, amely szerint Ukrajna nagyszabású katonai akciót tervez ellenük. (Ukrán jelentések szerint hétfőn egy ukrán katona halálos lövést kapott a szakadárok által ellenőrzött térség határán. Az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el – írta az MTI.)

A kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságok területén becslések szerint 3,7 millió ember él, közülük 400 ezer ember gyorsított eljárásban már orosz állampolgárságot is kapott – ami hivatkozási alapja is lehet Moszkvának, ha állampolgárai védelem érdekében nyíltan megjelenne katonai erejével a szakadár területeken. Hivatalosan Moszkva ilyenfajta közvetlen segítséget sosem ismert el, ezért is tekinti magát csupán közvetítőnek az ukrajnai konfliktusban. (Miközben az elcsatolt Krím ügyét igyekszik külön kezelni.)

„Nem zárjuk ki, hogy a mellettünk lévő ország vezetése ismét lehetségesnek gondolja majd, hogy a belső problémát erőszakos eszközökkel rendezze le” – idézte az MTI az orosz elnöki szóvivőt. „Hogy ez veszélyes-e ránk nézve? Persze, hogy veszélyes. Kell-e lépéseket tennünk a biztonságunk szavatolása érdekében? Kell. Ez az, amit teszünk” – mondta Dmitrij Peszkov, aki szerint az Oroszországgal határos Ukrajnában ismét fellángolhat a „polgárháború”.

Kijev mellett kiállt az Egyesült Államok és a NATO is. Az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken a következményekre figyelmeztette Oroszországot, arra az esetre, ha aktív katonai lépéseket tenne. Az orosz elnöki szóvivő szerint „minél többször hangzanak el ilyen nyilatkozatok, annál inkább devalválódnak”.

A NATO keddre rendkívüli ülésre hívta össze a NATO–Ukrajna Bizottságot, amelyen az ukrán külügyminiszterrel megvitatják a kelet-ukrajnai és krími helyzetet, az orosz katonai mozgolódások ismeretében.