8053 új fertőzött, 245 ember halt meg egy nap alatt

2021. április 10. – 09:21

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva
  • Napi új fertőzöttek száma: 8053 (az előző naphoz képest: + 728)
  • Napi új halálos áldozatok száma: 245 (az előző naphoz képest: – 40)
  • Kórházi ellátást igénylők száma: 10 921 (az előző naphoz képest: – 442)
  • Lélegeztetőgépre szorulók száma: 1 344 (az előző naphoz képest: – 20)
  • Napi mintavételek száma: (az előző naphoz képest: + 36612)
  • Az első dózissal oltottak száma: 2 760 938 (az előző naphoz képest: + 71836)
  • Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 1 171 475 (az előző naphoz képest: + 45336)

A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 423 366 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 267 291 főre emelkedett, olvasható a koronavírusról tájékoztató hivatalos oldalon.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy a középiskolások esetében elhalasztották a tantermi oktatásra való átállást május 10-ére. Arról is döntött az operatív törzs, hogy ahogyan tavaly, úgy idén is csak írásbeli érettségi lesz. A többi oktatási intézményben, az általános iskolákban, óvodákban és bölcsődékben viszont maradt az eredetileg kitűzött április 19-ei nyitás dátuma – ezt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is megerősítette az operatív törzs pénteki tájékoztatóján. Maruzsa azt mondta, minden készen áll az iskolák, óvodák nyitására. Azokon a helyeken, ahol több megbetegedés is történt, honvédségi mentesítés azaz fertőtlenítés is történt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében eredményként értékelte a középiskolák megnyitásának elhalasztását, de továbbra is azt követeli, hogy valamennyi köznevelési intézmény maradjon zárva. A PDSZ Orbán Viktornak címzett pénteki nyílt levelében azt írta: „a köznevelési intézmények zárva tartása nemcsak a pedagógusok érdeke, hanem össztársadalmi érdek”. Szerintük nincs olyan szakember, aki ne hívta volna fel a figyelmet arra, hogy az iskolák és óvodák újranyitása óriási veszélyt jelent a járvány további alakulása szempontjából. A PDSZ megkérdezte a kormányfőtől, miért gondolja, hogy ha az üzletekben 10 négyzetméterenként csak egy személy tartózkodhat, akkor az óvodákban és iskolákban ennél nagyságrendekkel többen biztonságosan tartózkodhatnak egy légtérben akár több órán keresztül is.

Pénteken derült ki az is, hogy egyelőre nem érkezik a kínai CanSino- és az indiai Covishield vakcinából Magyarországra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, csak akkor van értelme az Európai Unión kívüli forrásból újabb oltóanyagok beszerzésére, hogyha azok időben tudnak segítséget jelenteni – a szállítási határidők miatt azonban ez a feltétel a két keleti vakcina esetében nem teljesülne.

Szijjártó megemlítette, hogy Oroszországból eddig határidőre leszállítottak 800 ezer dózisnyi első oltást a Szputnyik V vakcinából, és még 200 ezer dózisnyi első oltás van még hátra, amit még áprilisban le fognak leszállítani. Ehhez jön még hozzá 500 ezer adagnyi második oltás, valamint a még hátralévő 200 ezer első oltáshoz is szállítják a második adagokat. Arról viszont nem beszélt, hogy nemcsak a keleti vakcinákból, de az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyagokból is érkezik bőven Magyarországra: szerdán nagyjából 250 ezer Pfizer–BioNTech-vakcinát szállítottak le, áprilisban pedig összesen csaknem 1 millió dózisnyi érkezhet a Karikó Katalinék által fejlesztett mRNS-vakcinából. Sőt, az amerikai Johnson & Johnson egydózisú Janssen-vakcinájából is érkezik majd Magyarországra várhatóan 28 ezer adag.

Pénteken háziorvosokat kerestünk meg, hogy megtudjuk, melyik vakcináknak milyen a fogadtatása. Elmondásuk szerint a rendkívül alacsony kockázatok ellenére a vérrögképződéssel kapcsolatos hírek megszaporodása óta népszerűtlenebbé vált az AstraZeneca-oltás, a keleti vakcinákat pedig sokan azért utasítják el, mert attól tartanak, hogy az EU-s országok nem fogják beengedni az ezekkel oltottakat. Toronymagasan a Pfizer oltóanyagának a legjobb a reputációja. Éppen ezért összeszedtük, miért nem érdemes félni az AstraZeneca vakcinájától.

Arról is írtunk, hogy a vakcinakoktél jelentheti-e majd az igazi kiutat a koronavírus-járványból. Januárban elég nagy megrökönyödést okozott egészségügyi körökben, amikor Nagy-Britannia bejelentette, ha esetleg olyan helyzet állna elő, hogy nincs megfelelő vakcina készleten, amikor valakinek be kellene adni a második oltást a koronavírus ellen, akkor gond nélkül kaphat egy másik fajtából is. Amikor a britek ezt közölték, maximum egy erős tippjük volt arra, hogy a dolog működhet, mára viszont már több klinikai vizsgálat is zajlik, hogy kiderítsék, mely vakcinatípusok és milyen sorrendben javíthatják az immunválaszt.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.