Népszerűtlenebb lett az AstraZeneca, a keleti vakcinák sem túl kedveltek – mondják a háziorvosok

Március közepén több országban leállították vagy korlátozták az oltást az AstraZeneca vakcinájával, miután felmerült a gyanú, hogy fokozhatja a vérrögképződés kockázatát. A gyártó és a mérvadó egészségügyi szervezetek azonban egy ideig azt kommunikálták, hogy elenyésző az esélye annak, hogy összefüggés van a két dolog között. Erről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

Aztán az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán bejelentette, hogy nagyon ritka mellékhatásként valóban előfordulhat vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám az AstraZeneca oltásánál. Bár az eddigi esetek döntően 60 év alatti nőknél jelentkeztek, az ügynökség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem talált külön kockázati tényezőket. Ezt a vakcinát Németországban már csak 60 év felett adják be, és Hollandia is ezt az elvet követi. A romániai regisztráltak 28 százaléka pedig lemondta az AstraZeneca-oltást.

Az Európai Gyógyszerügynökség azonban hangsúlyozta, hogy nagyon ritka jelenségről van szó, és a vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot. Érdemes megjegyezni, hogy

az AstraZeneca-vakcinával összefüggésbe hozott trombózisos esetek nagyon ritkák – sokkal ritkábbak, mint az, hogy valaki beoltatlanul elkapja a koronavírust, és súlyos betegség alakul ki nála.

Az EMA szerint az eddigi adatok alapján az oltással járó trombóziskockázat nagyságrendileg 1 eset 100 ezer főre. Fontos az is, hogy az ilyen trombózis kialakulása idejében észrevehető és megelőzhető – még ha nem is aszpirinnel.

A baj csak az, hogy nem békeidő van

Az általunk megkérdezett háziorvosok hangsúlyozták, hogy csak a saját praxisukban tapasztaltakról beszélnek, nem tudják, hogy az elmondottakat mennyire lehet általánosítani. Egy név nélkül nyilatkozó, XI. kerületben praktizáló háziorvos arról beszélt, hogy a fiatalabbak szinte csak a Pfizert hajlandók elfogadni. „Emiatt nem tudok haragudni rájuk, én is azt kaptam mint orvos, és egyébként egy ideális helyzetben én is azt választanám. A baj csak az, hogy nem békeidő van. Nem értik meg az emberek, hogy nem egy szokványos helyzetben vagyunk, hanem háborúban, ahol tömegével halnak az emberek, ezért nem jó, ha válogatnak és várakoznak” – mondta.

Szerinte az indokolatlan Pfizerre várás miatt könnyen lehet, hogy meg fog torpanni az oltási kampány sebessége. Mint mondta, „nem tudunk majd mindenkit ezzel oltani. Sokan várnak a Pfizerre, a vírus viszont nem vár semmire, annak el fog majd indulni a negyedik hulláma is valamikor”.

Tapasztalatai szerint az Astrát egyre kevesebben fogadják el. „Korábban is szkeptikusak voltak az emberek, de akkor még el tudtuk venni az élét azzal, hogy ez a vérrögképződés-dolog nem bizonyított. De amióta az Európai Gyógyszerügynökség kiadta, hogy van összefüggés, sokkal többen mondják vissza. Nagyon kicsi rá az esély, de még így is sokakban ellenérzést szül. Legutóbb 70 embert kellett küldenem Szputnyikra, ami össze is jött, de ez Astrával nem megy, a 70-ből hétvégére 40-et tudtam, vagy 45-öt. Meghallják, hogy Astra, köszönik szépen, de nem” – mondta.

A Pfizer népszerűsége annyira nagy, hogy sokan még a Modernát is visszautasítják, pedig a két vakcina ugyanazzal a technológiával készül. „Nagyon súlyos kérdés az is, hogy mi, háziorvosok beszéljük rá a pácienseket meg a családjukat a vakcinákra, például az Astrára”, magyarázta. „Azt mondjuk, hogy jó lesz ez a vakcina. Nekem hisznek, mert évek óta én kezelem őket. És azt mondom, hogy jó lesz az, csak haladjunk, szeretném feltölteni a helyeket. De ha valamikor kiderül, hogy mégse jó, azért az elég nagy hitelvesztés, bizalomvesztés lenne.”

A Pfizert szinte senki nem utasítja vissza

„A Pfizerre a legkönnyebb összegyűjteni az embereket, ott – mondjuk – 70 embert egy óra alatt össze lehet szedni. Szinte senki nem mondja azt, hogy nem kéri, többnyire még örülnek is, ha ezzel hívjuk őket” – mondta a XI. kerületi háziorvos.

A keleti vakcinákra már nehezebb ügy. „Ezeknél főként attól tartanak, hogy nem utazhatnak majd Nyugatra, mert a többi uniós ország nem fogja elfogadni azokat, akiket olyan vakcinákkal oltottak, amiket nem engedélyezett az EMA. Kínait már régóta nem kaptunk, de ha a Szputnyikkal hívjuk fel az embereket, akkor sokan mondják, hogy a rokonaikhoz vagy kint dolgozó, kint tanuló családtagjukhoz, esetleg nyaralás miatt szeretnének majd utazni, ezért inkább nem kérik az orosz vakcinát” – vezette le.

Az orosz vakcinával kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogy az uniós országok később el fogják-e fogadni beutazásnál az ezzel oltottak igazolását, de könnyen elképzelhető, hogy igen. Ennek növeli az esélyét, hogy Németország éppen most kezd tárgyalásba Oroszországgal Szputnyik-beszerzésről.

A háziorvos elmondta, hogy rengeteg időt és energiát igényel tőlük az oltásszervezés. „Ahelyett, hogy a munkánkat végezhetnénk, nekünk kell az emberek időnként jogos, máskor kevésbé jogos észrevételeit megtárgyalni. Ezekkel mi küzdünk meg napi szinten. A Szputnyiknál már olyanokkal próbálkozunk, hogy azért az oroszok is voltak az űrben, sőt, mindenki előtt feljutottak. Sokszor szinte porszívóügynöknek kell lennünk, holott nem vagyunk azok, és nem is akartunk azok lenni. Jön – mondjuk – egy vasutas, és azt mondja, hogy doktor úr, ne haragudjon, de Pfizerrel oltják a stratégiai ágazatokban dolgozókat, a minisztériumi dolgozókat, a tanárokat, az egészségügyi dolgozókat, a kismamákat stb., nekem miért nem az jár? És erre nehéz mit mondani.”

Astrára nehezebb összeszedni az embereket

Mint mondta, Astrára azonban még ennél is nehezebb összegyűjteni az embereket, „csak becsülni tudok, de 100 astrás hely betöltéséhez fel kell hívni 200-220 embert. Szputnyiknál 100 helyre körülbelül 120-150 embert. Pfizernél meg lényegében 100 hívásból összejön a 100 hely.”

Hasonló tapasztalatokról számolt be egy IX. kerületi háziorvos, Eörsi Dániel is, akinek két héttel ezelőtt volt lehetősége arra, hogy 100 embert küldjön Astrára. „Ezt megelőzően március 10. körül oltottunk Astrával. De még így is látszik a változás. Korábban még sokkal kevesebb volt a vakcina, mindenki örült annak, amit kapott” – mondta.

Ő is beszélt arról, hogy a különböző generációk máshogy viszonyulnak a vakcinákhoz. „Egy hónappal ezelőtt még 50-60 felettieket oltottunk, ők nyilván jobban félnek a Covidtól, másrészt másik generáció, másik történelmi korban szocializálódtak. Azóta megérkeztünk az 50 alattiakhoz, sőt a 40 alattiakhoz, akik a Covidtól kevésbé félnek, mert azt olvassák az újságban, hogy ők nagyobb eséllyel átvészelik a betegséget.”

„Másrészt ők abban szocializálódtak, hogy alapvetően egy piaci helyzet van, azt nézem, hogy nekem hogy jó. Nálam van a kontroll, értem versengenek a gyártók. Számukra sokkal természetesebb, hogy válogatnak, és kiválasztják azt, ami nekik kell. És távolabb van a nagyobb járványok emléke. Az, hogy te ne fertőzzél, hogy te is járulj hozzá ahhoz, hogy a kontaktod kontaktjának a kontaktjának az életét megóvjuk, akit nem is ismersz, de te lehetsz az egyik közvetítő, aki miatt meghal, szóval ez kevésbé motiválja őket”

– mondta Eörsi Dániel. Az ő praxisában is látszik, hogy már többen tartanak az AstraZenecától, de szerinte az emberek nagyon túlértékelik a kockázatokat.

Náluk időpontszervező programot használnak, sablon-emailek mennek ki, és akinek nem kell egy bizonyos típusú vakcina, azt egyszerűen nem ikszeli be. „Emiatt pontosan nem tudom megmondani, de 100 Astra-helyre, ha egyenként telefonálgatnék, akkor 200 embert biztosan fel kéne hívnom. A Pfizer a legnépszerűbb, ez lett az emberek fejében a prémiumkategóriás termék. Az Astra meg a Szputnyik ennél jóval népszerűtlenebb, sokan attól tartanak az orosz meg a kínai vakcinánál, hogy külföldön nem fogják elfogadni az oltottságát. Nem csináltunk kimutatást, de érzésre azt mondanám, hogy az Astrát és a Szputnyikot nagyjából ugyanannyira érzik aggályosnak az emberek. Azt nem tudnám megmondani, hogy a kínai hol van ebben a meccsben, mert nagyon régen nem kaptunk kínai vakcinát.”

„Csak haladjunk”

Clark-Bóné Emese, ötödik kerületi háziorvos szerint az ő körzetében az Astra többnyire az emberek preferencialistájának utolsó helyén szerepel, sokan úgy nyilatkoznak, hogy ha nincs más, akkor jó lesz az is. Itt a fiatalok nem nagyon válogatnak, örülnek annak, ami van. „Volt olyan betegem, aki azt mondta, hogy most már a szennyvíz is jó lenne, csak haladjunk. Nekem az a tapasztalatom, hogy inkább az idősebbek vacillálnak többet. És az okoz még sok bonyodalmat, ha olyan emberek jönnek, akik utaznának külföldre a következő hónapokban. Ők a keleti vakcinákat kevésbé preferálják, az Astrát viszont többnyire elfogadják.”

Ő is tapasztalta, hogy vannak, akik olyannyira Pfizert szeretnének, hogy még a Modernát sem fogadják el. A Pfizert lényegében itt sem utasítja el senki. „Kivéve a kínai betegeim, közülük mindenki csak és kizárólag a kínai vakcinát fogadja el. Ezenkívül van, aki konkrétan leírja, hogy ő Szputnyikot szeretne, akkor neki hiába ajánlunk mást. De a Pfizert nagyon kevesen utasítják el. Arra 30 beteget összeszedni kis túlzással 10 perc.”

A Szputnyiknál nagyobb merítés kell. „Ha – mondjuk – 70-et akarok összeszedni, ahhoz legalább 120 emailt ki kell küldeni. Az Astrával eddig nem volt gond, most a vérrögképződés-ügy miatt főleg a fiatalabb nők tartanak tőle.”

Nekik is nagy terhet jelent a szervezés, de az önkormányzattól kaptak néhány embert, a körzetbe tartozó emberekkel a telefonos kapcsolattartást ők végzik. „De ez az egész egyébként sokkal egyszerűbb lenne, ha a vakcinaregisztrációs oldalon egy legördülő menüből ki lehetne választani, hogy ki melyik vakcinákat hajlandó igénybe venni. Sokkal gyorsabban lehetne haladni” – tette hozzá.