Miért kezdenek el sokan aszpirint szedni az AstraZeneca vakcinájára? Miért hatástalan mégis az aszpirin ebben az esetben? Mit lehet akkor tenni az egyébként nagyon ritka trombózis megelőzésére az oltás után? És mi a helyzet, ha fájdalomcsillapítóként szednénk az aszpirint, hogy ne lázasodjunk be a vakcinától? Egyáltalán, kell-e félnünk az AstraZeneca oltóanyagától?
Az utóbbi hetekben egyre vérmesebb ellentét alakult ki két tábor között: akik szerint érdemes aszpirint szedni a koronavírus elleni oltás után, és akik szerint nem. Az aszpirin ismert arról, hogy segít a vérrögképződés megakadályozásában, márpedig az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban épp az merült fel mostanában, hogy fokozhatja a vérrögképződés kockázatát, úgyhogy elsőre még logikusnak is hangzik a dolog.
Szerdán az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) be is jelentette, hogy valóban lehet összefüggés az AstraZeneca-vakcina és az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződéses esetek között, és ezt mellékhatásként is fel kell tüntetni az oltóanyagnál. Azt is hozzátették azonban, hogy nagyon ritka jelenségről van szó, és a vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot.
A hetek óta tartó felzúdulás egyrészt ahhoz vezetett, hogy egyre nagyobb a bizalmatlanság e vakcina iránt. Hazai adat nincs erről, de Romániában például az előjegyzések 28 százalékát mondták le, több országban pedig felfüggesztették vagy korlátozták az oltóanyag használatát. Másrészt megugrott az érdeklődés az aszpirin iránt, amely a vakcinával járó kockázatot lenne hivatott ellensúlyozni.
Kollégáink és olvasóink tapasztalata alapján sok orvos – itthon és külföldön – is azt ajánlja a pácienseinek, hogy szedjenek az oltás után aszpirint.
Mindeközben azonban megjelentek olyan szakértői vélemények is, amelyek szerint ez nem jó tanács, mert az aszpirin jótékony hatása ebben az esetben nem bizonyított, mellékhatásai viszont lehetnek. Ez utóbbi álláspont egyik prominens képviselője Dobson Szabolcs gyógyszerész, gyógyszer-engedélyezési szakértő, aki legutóbb az Atv-ben beszélt arról, hogy szerinte nem érdemes az oltás miatt aszpirint szedni.
A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint az utóbbi álláspont a helytálló: semmi nem indokolja az aszpirin ilyen célú alkalmazását.
Az ellen nem véd
A vérrögök kialakulása trombózishoz vezethet. Ennek két nagy csoportja van, a vénás és az artériás trombózis. Előbbit okozhatja például véralvadás, utóbbit a vérlemezkék összecsapódása. Az aszpirin – illetve hatóanyaga, az acetilszalicilsav – az utóbbit, azaz a vérlemezkék rögösödését gátolja, ezért bizonyos artériás trombózistípusok megelőzésében hatásos. A vénás vérrögképződést azonban egyáltalán nem képes megakadályozni – mondta a Telexnek Sarkadi Balázs biokémikus.
Márpedig az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban nem általában a trombózis kockázatára derült fény, hanem bizonyos típusú vénás trombózisokéra – így az aszpirin eleve nem is jöhet szóba a kockázat csökkentésére.
Az oltóanyaggal összefüggésben kétféle ritka trombózisfajta előfordulását jelentették: az agyi vénás sinus trombózist (CVST) és a hasban jelentkező splanchnikus véna trombózist. Előbbiből 62, utóbbiból 24 esetről érkezett bejelentés az Európai Gazdasági Térség és az Egyesült Királyság területéről, amikor az EMA vizsgálódni kezdett, ezekből összesen 18 volt halálos. Ekkor ugyanitt 25 millióan kapták már meg ezt a vakcinát. Mostanáig összesen 222 hasonló esetet jelentettek a 34 millió beoltottból.
Az esetek többsége az oltást követő két héten belül történt, a 60 év alatti nők körében, de ez valószínűleg csak annak köszönhető, hogy ez a csoport nagyobb arányban kapta már meg ezt a vakcinát, nem annak, hogy veszélyeztetettebbek lennének.
„Az aszpirinnek nem sok értelmét látom, mert az elsősorban a vérlemezkék összecsapzódását gátolja, és nem az alvadást. És persze ennek is lehet számos mellékhatása”
– erősítette meg a Telexnek Blaskó György klinikai farmakológus, véralvadási specialista is.
Érdemes óvatosan bánni vele
Amellett, hogy az aszpirin erre a konkrét problémára hatástalan, a szert ellenjavalló szakértők a huzamosabb idejű szedésekor esetleg fellépő mellékhatásaira is felhívják a figyelmet. Elsősorban arra, hogy kikezdheti a gyomornyálkahártyát, ami akár gyomorvérzés vagy gyomorfekély kialakulásához is vezethet.
„Az alacsony dózisú aszpirin széles körben alkalmazott az artériás trombózis megelőzésére, de arra is csak orvosi felügyelettel ajánlható, mert a szedése is okozhat problémát” – mondta Sarkadi Balázs is.
Erre az aszpirinkúra haszna mellett érvelők a szer védőbevonatos változatát említik, amely segíthet a gyomornyálkahártya megkímélésében. Ebben lehet is valami, bár mivel a vénás trombózis elleni haszna ettől függetlenül nincsen, csak emiatt hetekig szedni ezzel együtt sem ajánlott.
Az orvosi felügyelet azért is fontos, mert ha az illető szed valamilyen másik gyógyszert, amely kölcsönhatásba léphet az aszpirinnal, akkor a keresztreakciónak akár súlyos mellékhatásai is lehetnek.
Akkor mit lehet tenni a trombózis ellen?
Egyrészt az oltás utáni két hétben figyelni a trombózis tüneteire, és a jelentkezésükkor azonnal orvoshoz fordulni. Az EMA szerint ezek az intő jelek:
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- lábduzzanat,
- tartós hastáji fájdalom,
- idegrendszeri tünetek, mint az erős és tartós fejfájás vagy a homályos látás, illetve
- apró vérpöttyök a bőr alatt (az oltás helyén túl).
Másrészt ha valaki ennél proaktívabban szeretne fellépni, élhet a vénás trombózis bevett megelőzési módjával. „Az aszpirin a vérlemezkék összecsapzódását gátolja meg, olcsó, de a vakcináció által esetleg okozott trombózistól nem véd meg. A leghelyesebb eljárás, ha az illető az oltás után 2 nappal végeztet egy úgynevezett D-dimer vizsgálatot” – mondta Blaskó György.
A D-dimer teszt azt mutatja ki, hogy a vérben beindult-e alvadási folyamat. „Ha az érték magas (0,55 ug/ml feletti), akkor kis molekulatömegű heparint (LMWH) adat magának naponta egyszer profilaktikus (megelőző) dózisban, amíg ez az értéke nem normalizálódik.”
„Azoknál a betegeknél, akiknek öröklött trombózishajlamuk van, ezt a vizsgálatot a többi vakcina esetében is érdemes megcsináltatni”
– tette hozzá.
Fájdalomcsillapítónak mehet?
Na és mi a helyzet akkor, ha valaki nem a trombózis ellen szedne aszpirint az oltás miatt, hanem hogy a szokásos oltási reakciókat, például a lázat és a fájdalmat elkerülje?
Ebben az esetben már kevésbé egyértelmű a helyzet, de kifejezetten azért ilyen célból sem ajánlott az aszpirin.
Az AP járt utána még februárban, hogy mi a helyzet a vakcinák és a fájdalomcsillapítók viszonyával, mert sokan már az oltás előtt elkezdtek ilyesmit szedni, hogy már előre felkészüljenek az ártalmatlan, de kétségtelenül kellemetlen reakciókra.
A hírügynökség konklúziója szerint, aki nem szed ilyen típusú gyógyszert más okból, az az oltás környékén inkább kerülje a fájdalomcsillapítók használatát. Mint megjegyzik, kevés a kézzel fogható bizonyíték, de egyes kísérletek szerint ezek a szerek épp a vakcina által kiváltott immunválaszba zavarhatnak bele.
Az oltás utáni tünetek ugyanis az immunrendszer természetes reakciói az oltásra, csak azt jelzik, hogy a vakcina működik. (Persze fordítva ez nem igaz: csak azért, mert nem dől ki egy napra a láztól, még ne ijedjen meg, hogy az oltás hatástalan volt.) Ezeknek a reakcióknak a része lehet a gyulladás is, a gyulladáscsökkentő hatással is bíró fájdalomcsillapítók azonban egérkísérletek szerint csökkenthetik az antitestek termelődését.
Ezért a nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofén vagy az aszpirin, kevésbé javasolt, biztos, ami biztos. Ha valaki szükségét érzi fájdalomcsillapítónak az oltás után, akkor inkább paracetamol hatóanyagú készítményt válasszon. Az amerikai járványügyi központ, a CDC nem zárja ki kategorikusan egyik hatóanyagot sem, de ők is megjegyzik, hogy megelőző jelleggel nem ajánlott a szedésük, mert nem ismert, hogy összeakadnak-e a vakcinák által beindított antitesttermeléssel.
Folynak egyébként olyan kísérletek, amelyekben maga a Covid ellen, a súlyos megbetegedés megelőzésére vetnek be kis dózisú aszpirint, ezeknek volt már ígéretes eredményük, de a kutatások még folynak, és itt más a hatásmechanizmus, mint a vakcinák esetében.
Kell-e félni az AstraZenecától?
Érdemes megjegyezni, hogy az AstraZeneca-vakcinával összefüggésbe hozott trombózisos esetek nagyon ritkák – sokkal ritkábbak, mint az, hogy valaki beoltatlanul elkapja a koronavírust, és súlyos betegség alakul ki nála. Fontos az is, hogy az ilyen trombózis kialakulása időben észrevehető és megelőzhető – még ha nem is aszpirinnel.
Más vakcináknál nem azonosítottak a lakossági átlagon felüli számú trombózisos esetet, ez az uniós, brit és amerikai engedéllyel rendelkező vakcinák esetében azt jelentheti, hogy ettől nem kell tartani. Az AstraZenecáéhoz hasonló technológiával készült Szputnyik V-nél annyival bonyolultabb a helyzet, hogy nincs mögötte olyan kiterjedt farmakovigilanciai – azaz a használt gyógyszerek biztonságosságát nyomon követő – rendszer, de ennél sem tudunk ilyen kockázatról.
Azt is érdemes észben tartani, hogy mivel amúgy is nagy figyelem övezi most a koronavírus elleni vakcinákat, és alapvetően is újonnan kifejlesztett szerekről van szó, erős reflektorfény irányul minden potenciális mellékhatásra, akár kiderül, hogy valóban van összefüggés, akár nem.
Eközben azonban napi szinten használunk olyan szereket, amelyek ennél nagyobb trombóziskockázatot hordoznak, például a hormonális fogamzásgátlókat.
Az EMA szerint az eddigi adatok alapján az oltással járó trombóziskockázat nagyságrendileg 1 eset 100 ezer főre. Egy 2015-ös metaanalízis, amely a CVST különféle hormonális fogamzásgátlók használatával járó kockázatát elemezte, arra jutott, hogy egyes fogamzásgátlóknál 100 ezer nőre évi 1,6-2,7 eset is juthat. Ez az összehasonlítás persze csak korlátozottan hasznos, de az arányokat talán érzékelteti.
Mindez nem jelenti azt, hogy el szabadna bagatellizálni az AstraZeneca-vakcina esetében feltárt, nagyon ritka, de valóban súlyos mellékhatásokat, de érdemes ezek kockázatát ebben a tágabb kontextusban, a koronapániktól kicsit eltávolodva értékelni.