Az egészségügy megroppanásának árnyékában hozták meg az újabb szigorításokat

„Ha ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor az orvosaink, az ápolóink, vagyis a kórházaink nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel”

– mondta hétfőn délelőtt Orbán Viktor. A miniszterelnök még a tavaszi, első hullám idején bejelentett intézkedéseknél is szigorúbb szabályokat jelentett be 30 napra. Este 8 és reggel 5 között csak a munkába járók lehetnek az utcákon, a középiskolák és a felsőoktatás távoktatásra áll át, és még a meccsek is zárt kapusak lesznek.

Na de mi történt péntek óta?

Néhány nappal korábban azonban még Orbán meglehetősen más hangvételben ragaszkodott ahhoz, hogy „az országnak működnie kell”. Arról beszélt ugyanis pénteki rádiónyilatkozatában, hogy november végére 2240 intenzív ágyra, december 10-re 4480-ra lesz szükség az előrejelzések szerint, ez egyúttal 30-32 ezer kórházi ápoltat jelent, akik közül 4480 lesz majd az intenzív ágyon fekvő.

„Ezt még tudjuk tartani, de hoztunk döntéseket, hogy ha túlmegy ezen a határon, akkor is legyenek kijelölt helyek […] akár a kórházakon kívül is”

– mondta pénteken a miniszterelnök. Mindezek alapján addig a kormány nem vezetett be újabb, szigorító intézkedéseket, és inkább újabb betegellátó helyek megnyitásán gondolkodott. Pedig pénteken is világos volt, hogy Orbán – és közvetve az operatív törzs – prognózisa az, hogy heteken belül bekövetkezik az, amit maga a kormányfő az első járványhullám idején még a legrosszabb jóslatnak tartott, miközben a kormány több tagja is arról beszélt a nyár folyamán, hogy a második hullám kezelhetőbb lesz a tavaszinál.

Persze a második hullám egész Európát súlyosan érinti, ennek ellenére már most is látszik, hogy Magyarországon kifejezetten drámaiak a napi, főként az elmúlt egy hét adataiból következő tendenciák, még akkor is, ha a kormány szerint van elég hely, szakember a kórházakban a Covid-betegek ellátására, és a betegellátó rendszer egyébként is működik.

Válaszok helyett magabiztosság

A Telex pontos adatokra, átirányítással, megbetegedésekkel, felszabadított és felszabadítható ágyakkal kapcsolatos kérdéseire a múlt hét eleje óta sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), sem az operatív törzs, sem a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), sem pedig az Állam Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nem válaszolt. Az Emmi mindössze aznapi közleményét küldte el nekünk múlt szerdán, mely szerint

„Magyarországon mindenkinek jut kórházi ágy, ellátás, lélegeztetőgép, és a most bevezetett védelmi intézkedésekkel az a cél, hogy így is maradjon. Az egészségügyi ellátást a gyorsan növekvő betegszámmal együtt járó többletfeladatok mellett is biztonságos mederben tartjuk. Bár a koronavírus-járvány az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb kihívása elé állította világszerte az egészségügyet, Magyarországon a tavasszal jól bevált recept szerint rendszerszerű biztonsággal kezeljük a járványügyi helyzetet.

A kórházakat a járvány dinamizmusának megfelelően lépcsőzetesen nyitjuk meg, folyamatosan figyelve a kapacitásaikat, így a kijelölt intézmények egymást erősítve, fokozatosan kapcsolódnak be a koronavírus fertőzéssel kezelt betegek ellátásába országszerte. Ha egy elsődlegesen kijelölt kórházban a covidos betegek kezelésére felkészített ágyak 80 százaléka megtelik, akkor az az intézmény azonnal jelzést ad rendszernek, és abban a pillanatban belép a másodlagosan kijelölt kórház. Ennek köszönhető, hogy egyetlen beteg sem maradt ellátatlanul.

A kórházi ágyszámokat illetően európai viszonylatban harmadik helyen állunk. A foglalt kórházi ágyak aránya ma sem haladja meg a 60 százalékot, tehát az ágyak 40 százaléka szabad, az átirányított szakemberek aránya is rendkívül alacsony, ezért a koronavírus-fertőzött betegek kezelése mellett jelenleg a hagyományos ellátás is biztosított az egész országban. A mindeddig covidos betegek kezelésére felkészített ágyak száma országosan közel háromszorosa annak, mint ahány ágyon jelenleg fekszenek koronavírus-fertőzött, illetve Covid-gyanús emberek.

A kórházak tudatos felkészítésének és a járvány dinamikájához igazított megnyitásának köszönhetően jelenleg tehát van elegendő ágy, lélegeztetőgép, jól képzett, megbízható egészségügyi dolgozó, s ha mindenki következetesen betartja a védelmi intézkedéseket, akkor lassítani tudjuk a fertőzést és meg tudjuk védeni a kórházak teljesítőképességét”

– írták. Valójában arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mennyire apasztják az betegellátásban dolgozó orvosok és ápolók létszámát az átvezénylések, a megbetegedések vagy épp az, ha egy orvos vagy ápoló kontaktszemély lesz, ezért kénytelen otthon, karanténban maradni. Tudni szerettük volna azt is, jelenleg hányan látják el a covidos betegeket, és hány emberre van, lehet szükség a folyamatosan bővített koronavírusos kórházi osztályokon. És nemcsak a rendelkezésre álló – vagy épp hiányzó – egészségügyi dolgozókról, hanem a kijelölt kórházakról is kérdeztünk (volna), hiszen a közvéleménynek érdemes lenne tudnia arról, hova szállíthatják szeretteiket akkor, ha netán beüt a baj.

Hiába faggatták az újságírók az ellátási intézkedésekről a Miniszterelnökséget vezető, a sajtóval szinte egyedüliként kommunikáló minisztert a múlt heti kormányinfón. Gulyás Gergely az idevágó kérdésekre csak azt mondta, az új kórházi dolgozói kapacitásokat akár orvostanhallgatók bevonásával is biztosítani lehet. Emellett hosszan ecsetelte, hogy a magyar egészségügyi rendszer 32 ezer ágyon képes jelenleg koronavírus betegeket ápolni, ám a teljes magyar kórházi ágyszámkapacitás 66-67 ezer, és ebből a kancelláriaminiszter szerint a halasztható kezelések megszüntetésével újabbakat lehet felszabadítani.

Megroppant kapacitások

Mindeközben azonban az elmúlt hetekben már egyre-másra érkeztek a hírek, avagy egyéni és rendszerszintű segélykiáltások is az egészségügyi ellátórendszerből. Napi szinten számol be a Telex is arról, hogyan telítődnek a járványkórházak, fogynak az orvosok, és hogy a szakmai szervezetek milyen sokszor tették egyértelművé: a rendelkezésre álló személyzet legfeljebb kétezer intenzív ellátásra szoruló beteget tud ellátni, miközben a kórházi kezelésre szoruló Covid-19-betegek száma exponenciálisan nő.

Hogy konkrét példákat is kifejtsünk: annyira nem új a terhelés, hogy Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa például már októberben elmondta az IME egészségügyi szakkonferencián, hogy az elmúlt tíz hónapban az egyre szaporodó súlyos esetek hogyan alakították át intézményét járványkórházzá, amelyben

„mostanra az ellátás fullra jár”.

Az intézmény öt megye ellátóközpontja lett, a legsúlyosabb esetek kerülnek ide. Az ellátást igénylők száma a tavaszi legrosszabb napokhoz képest megsokszorozódott: míg az első hullámban (augusztus 31-ig) napi 17 fertőzött volt a napi átlag, mostanra ez 81 beteget jelent, és van olyan nap is, amikor 152 covidos érkezik a járványügyi szakambulanciájukra. Tamás László János akkori nyilatkozatában elmondta azt is: hat intenzív ágy áll rendelkezésre koronavírusos beteg számára, de néhány napon belül harmincra kell emelni az ágyszámot. Ezt a fejelte meg a kórházban dolgozó orvos, Csipszer Bernadett nyilvános Facebook-bejegyzése a napokban, amely szerint:

„a győri kórház érdemben közel telt házas COVID pozitív betegekkel, lassan minden korábbi osztály helyén koronavírusos betegek fekszenek. A kórházban jelenleg 3 intenzív osztályon (eddig 1db központi intenzív osztály volt) küzdenek szó szerint a kollégáim a betegekért….2 intenzív osztály COVID-intenzív, 1 nem fertőzött betegeket ellátó intenzív osztály.”

Az ellátást végzők beszámolói szerint a kormány hivatalos tájékoztatásaival szemben a kijelölt intézmények szó szerint telt házasak, a „környéki megyék kórházai beteltek, a mobil járványkórházak közel telt házasak”. Már a fideszes kecskeméti polgármester is megkongatta a vészharangokat, amikor a Facebook-oldalán tette közzé:

„A Kecskemétet és Szegedet ellátó kiskunhalasi járványkórház lassan megtelik, Koronavírus-gócpont lett Szeged és Kecskemét”.

Eközben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kormányhivatal elkezdte 24 órás határidővel kórházi munkára rendelni a megfelelő szakvizsgával rendelkező háziorvosokat a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházba, mert ott nem maradt elegendő beosztható orvos az intenzív osztályokra, illetve a koronás betegek kezeléséhez.

Összességében sajtóértesülések szerint, továbbá a közösségi médiában fellelhető szakmabeliek, illetve a Telex által megkeresett egészségügyi dolgozók beszámolói alapján nemcsak a kórházakba özönlő, sokszor súlyos állapotú koronavírusos betegek számának fokozódása drámai, hanem az is, hogy a kijelölt – egyébként a múlt héten is bővített – Covid-osztályokon egyszerűen elfogyott a beosztható személyzet.

Sokan megbetegedtek, vagy átirányították őket a megyei kórházakhoz, ahonnan most ugyan visszakerülhetnének, de a terhelés a speciális, főként az intenzív ellátást nyújtani képes szakmákban gyakorlatilag már most meghaladja a rendelkezésre álló kapacitásokat.

És ez csak egy, a közösségi médiában terjedő orvosi, ápolói panaszokból. A Facebookon megjelenő, sokszor ingerült kommentek mellett több szakember nyíltan is figyelmeztetett arra, hogy humánerőforrás-katasztrófa közelít az egészségügyben. Néhány napja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Borsod megyei elnöke azt mondta a 444-nek, hogy az Orbán által decemberre említett 32 ezer kórházi beteg „az armageddonnal egyenlő” a magyar ellátórendszerben. A Népszavának adott interjúban a MOK főtitkára, Svéd Tamás pénteken pedig már azt is kijelentette:

„A baj akkora, hogy szerintem záros határidőn belül a kontakttá válás már nem lesz kizáró ok a munkából és enyhe covidos tünetekkel is elvárják majd az egészségügyiektől, hogy menjenek be dolgozni. Egyszerűen azért, mert különben nem lesz, aki ellátja a betegeket.”

A Telex a MOK-hoz az idevágó kérdésekkel, továbbá interjúkérelemmel is fordult, válaszként azonban mi csak annyit kaptunk: „A Magyar Orvosi Kamara Elnökségének a feltett kérdésekkel kapcsolatban nincs hivatalos információja.”

Eközben a legfrissebb hivatalos adatok szerint kórházban jelenleg 6061-en vannak, ebből 415-en lélegeztetőgépen. Azt az operatív törzs nem közli, hogy intenzív osztályon összesen – tehát akár lélegeztetőgép nélkül, de állandó megfigyelés alatt – hányan fekszenek, erről érdemi információval nem rendelkezünk.

„Azt lehet mondani, hogy 11-12 naponként megduplázódik a fertőzöttek száma, vagyis a kórházba kerülőké és az intenzív kezelést igénylőké is”

– közölte ugyanakkor szintén pénteken Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter. És erre utalt Orbán is, az újabb, érdemi szigorítások bejelentésekor.

A Telexnek név nélkül nyilatkozó orvosok szerint is egyre kevesebb emberrel és felszereléssel kell megbirkózni az intenzívterápiás osztályoknak egyre nagyobb nyomással, éppen ezért érthetetlennek tartják, hogy az elektív műtétek elhalasztásáról miért csak most születik döntés, továbbá hogy a tavaszihoz hasonló intézkedések szükségességéről miért nem egyeztet az orvosszakmai szervezetekkel az operatív törzs. A legnagyobb veszélyt ugyanis számukra éppen az jelenti, hogy párhuzamosan zajlik a járványügyi és a normál ellátás, meglehetősen nagy terheléssel.

Eluralkodó létszámkrízis

Hiába vásárolt ugyanis rengeteg lélegeztetőgépet a kormány, Magyarországon aktív intenzív ágy körülbelül 1800-2000 van a kórházakban, és mintegy ennyi intenzíves orvos és szakápoló áll rendelkezésre. Egy orvos egyszerre legfeljebb négy beteget képes megfelelően ellátni intenzív osztályon, egy beteg mellett pedig legalább egy szakápolónak kell lennie, de például a páciens mozgatáshoz már négy ápolóra van szükség, magyarázta egy hozzáértő. A személyzet normál esetben legfeljebb 12 órás műszakokban, váltásban dolgozik, amelyet ma már – valójában békeidőben sem – a beszámolók szerint szinte lehetetlen tartani.

„Ha az országban 2000 intenzíves orvos, 2300 intenzíves nővér van, nekik pedig most még besegíthet az a 2500 segédnővér, akiket a 12 órás tanfolyamon képeztek ki, ez akkor is azt jelenti, hogy nagyon maximum 2 ezer lélegeztetésre, intenzív terápiára szoruló beteget vagyunk képesek ellátni”

– fogalmazott egy másik forrásunk.

A megfelelő létszámú személyzet még a járvány nélkül is nagy kihívás az egészségügyi ellátórendszerben. Magyarországon az ellátás optimális biztosításához járványhelyzet nélkül is 21 920 orvosra lenne szükség. Két éve összesen 20 299 állás volt betöltve, 1621 állásban pedig nem dolgozott orvos, ez a helyzet pedig azóta alaposan romlott.

Például az legfrissebb, október elsejei közlés szerint 469 háziorvosi és 256 alapellátó fogorvosi praxis tartósan betöltetlen az országban, így az ország lakosságának jelentős része pedig szinte egyáltalán nem jut hozzá az alapellátáshoz – még telefonon sem.

Amennyiben pedig nem tudnak a Covid-gyanús esetek időben háziorvoshoz fordulni, a tünetes páciensek esetében nagy a kórházba kerülés kockázata.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint eközben Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya. Budapesten jut tehát a legkevesebb egészségügyi szakdolgozó tízezer lakosra, jelenleg 6000 körüli a létszám, de az ÁEEK idevágó, tavasszal ismertetett kutatása szerint járvány nélkül is alapesetben 8582-re lenne szükség, vagyis a szakdolgozói munkahelyek 70 százaléka van betöltve. Az országos felmérésben ugyanakkor 19 megye egészségügyi intézményei jeleztek szakemberhiányt az állami kórházfenntartónak, és az is kiderült: hogy míg a korábbi 160 ezer szakdolgozó helyett csak 100 ezer van, közülük is a 40 év felettiek képviselik a létszám 70 százalékát, a 35 ezer orvos helyett pedig csak 20 ezer a 65 év alatti, aki a járvány idején részt vehet a betegtalálkozásos ellátásokban.

Ráadásul az első hullám végére még további 9 ezer ember hagyta ott az egészségügyet, pontosabban a Független Egészségügyi Szakszervezet – a Népszavával közölt – adatai alapján tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent nyárra az egészségügyi alkalmazottak száma.

És ennél a csökkenésnél még nagyobb fenyegetést jelenthet a kormánynak, hogy az új egészségügyi jogviszonyról szóló, az orvosi béremelést tartalmazó törvény miatt növekszik az ágazati feszültség, nemcsak az orvosokkal, hanem az abból csak kötelezettséget, juttatást nem kapó egészségügyi szakdolgozókkal, akik a szakdolgozói kamarai felmérés szerint

további több mint 9 ezren tervezik felmondásukat.

Éppen az évek óta komoly létszámhiányt még inkább szemmel láthatóvá tevő, súlyos terhelés miatt a Magyar Orvosi Kamara nemcsak a jogviszonyról tárgyal, de még szeptember végén kérte, hogy hozzák meg az elektív, azaz a halasztható műtétek leállításáról a döntést annak érdekében, hogy legyen elég orvos és ápoló a koronavírusos fertőzöttek ellátására, a múlt héten pedig már arra is figyelmeztették a kormányt: már szemészek és fogorvosok látják el a súlyos eseteket, a kapacitás tehát nemcsak a kijelölt intézményekben, hanem országszerte, gyakorlatilag mindenhol a végét járja. Ugyanez fogalmazódott meg a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) csütörtöki kongresszusán is, ahol már brutális, de kikerülhetetlen témaként merült fel, hogy hamarosan alkalmazni kell a MOK etikai kódexét arra vonatkozóan, hogy a menthető élet védelmét tekintsék elsődlegesnek a szakemberek az olyan helyzetekben, ahol választaniuk kell.

„Ez így lófitty, ami majd a mi fejünkre ömlik”

A Telexnek még a múlt héten nyilatkozó orvosok és szakdolgozók szerint a front kifejezést szó szerint érdemes érteni a betegellátásban. És ők életekért harcolnak, az életüket kockáztatva, állítják, miközben velük – egyikük megfogalmazásában – „közben hátulról leszámolnak”. Mindezt a körülményekre, a terhelésre és az egészségügy jogviszonyról szóló törvény körüli, éppen járványidőszakban fellángolt vitákra összességében utalva mondta az a forrásunk, aki szakdolgozóként, több mint 20 éves szolgálati viszonnyal állítása szerint azt sem engedhetné meg magának, hogy akár csak egy hétre is kiessen a munkából, azaz elkapja például a vírust.

Sok egészségügyi dolgozónak ugyanis a szakmai szervezetek szerint legalább 20-30 százalékos bevételcsökkenést jelent a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzettel ugyanis megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. Így kevesebb pénzért, általában többet dolgoznak, a terhelés pedig egyre fokozódik, és egyre több kolléga betegszik meg, az új szabályok azonban jelentős kérdéseket vetnek fel a táppénzükkel kapcsolatban is. A megbetegedésekre egyébként az országszerte tesztelést végző mentősök érdekképviseletének vezetője is figyelmeztetett, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke, Kusper Zsolt drámai adatokról és meglehetősen borús hangulatról számolt be.

Eközben Müller Cecília országos tisztifőorvos még pénteken is azzal nyugtatott, a WHO-országok átlagában a magyar egészségügyi dolgozók alacsony arányban kapják el a koronavírust, arról nem beszélt, hogy volt olyan időszak, amikor ez az arány a napi regisztrált megbetegedések 15 százalékánál is magasabb volt, és napok óta nem válaszol az operatív törzs a konkrét számokra vonatkozó kérdésünkre sem.

Sokakkal beszéltünk, akik saját megfogalmazásuk szerint „a besokallás határán” vannak. Egy sürgősségi orvos szerint az intenzív terápiát márpedig nem lehet gyorsan megtanulni, nehéz lesz pótolni azokat, akik otthagyják az állami egészségügyet, vagy betegség miatt kiesnek az ellátásból.

„Tehát itt nagy gáz lesz. Így, ha marad ez a rohadt jogállási törvény ezekkel a feltételekkel, a kollégáim lelépnek, és nélkülük meg legkésőbb januárban összeomlik az intenzív és a sürgősségi ellátás”

– fogalmazott. És mások sem fukarkodtak kifejezésekkel, hogy érzékeltessék a szakma frusztrációját, amelyet az újabb rendkívüli jogrend és a múlt héten meghozott, azóta a betegellátás szempontjából csak részben szigorított intézkedések fokoztak.

„Még többen fognak így kórházba kerülni, ezek az intézkedések nem állítják meg a terjedést. Ez így lófitty, ami majd a mi fejünkre ömlik. Otthon kellene maradni az embereknek, és végre tényleg vigyázni magunkra és egymásra. De a kormány még csak nem is kéri ezt. Észre kellene venni, és világosan elmagyarázni, hogy itt emberek halnak meg. De nem. Komolyan: semmi másra nem kellett ez a veszélyhelyzet, csakis arra, hogy mi ne tudjuk otthagyni a betegágyakat. Hogy felmondani se tudjunk. Inkább dögöljünk bele”

– fogalmazott (még Orbán Viktor újabb, hétfői bejelentése előtt) a Telexnek egy fővárosi kórház osztályvezető nővére. Noha arról már írtunk, hogy veszélyhelyzetben az egészségügyi dolgozók valóban akkor is kirendelhetők maradnak, ha nem állami kórházban dolgoznak, vagy ha neadjisten egyáltalán nincs érvényes munkaviszonyuk, ám ez jogilag nem jelenti a felmondási lehetőségük korlátozását. Ettől függetlenül többen is azt fogalmazták meg lapunknak, hogy a veszélyhelyzet eddigi intézkedései összességében nem a járvány terjedésének lassítását eredményezik, szerintük sokkal inkább az egészségügyi munkaerő hadsereggé nyilvánítását és szó szerinti vezénylését, hiszen ők most már akár polgári szolgálatra is kötelezhetőek, miközben az ellátás feltételeinek biztosítása, a járványgörbe laposítása nem a kórházakban fog megtörténni. Ott már csak mentik, ami menthető.