Ha az egyes befektetési eszközök jövőbeli hozamkilátásaira tekintünk, könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy a hozam reményében kockázatot kell vállalnunk, akár részvények vagy ingatlanok vásárlásával. Ám a múlt és a viselkedési közgazdászok fő tanácsa, hogy óvakodjunk ezektől a gyors következtetésektől, a helyzet sokkal összetettebb.
Bő négy éve, 2018. január elején kezdtem ezekkel a mondatokkal egy bejegyzést a HOLDBLOG-on. Ebben utaltam arra, hogy Daniel Kahneman Nobel-díjas viselkedési közgazdász szerint az egyik hiba, amit a döntéseink során rendszeresen elkövetünk a WYSIATI, ami a „csak az létezik, amit látsz” angol rövidítése. Arra utal:
túl könnyen hozunk döntéseket olyan információk alapján, amelyek könnyen, gyorsan hozzáférhetők az agyunk számára és nem töltünk el elég sok időt azzal, mit is kellene pontosan tudnunk ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk a kérdésben.
Az agyunk számára a sikert az jelenti, ha egy koherens sztorit tud kialakítani a gyorsan elérhető információkból. A történet információs megalapozottsága sajnos sokszor másodlagos. Gondoljunk csak arra, milyen gyorsan hajlamosak vagyunk megítélni egy embert pár apró információ alapján!
Miért idézek fel egy többéves blogbejegyzést most?
Mert újra olvasva az írást, és hozzátéve azokat az eseményeket, amelyek az elmúlt fél évben történtek mindennél világosabban látszik, hogyan lehet észrevenni és még inkább elkerülni a WYSIATI-t, és a hasonló gondolati csapdákat. (Utólag, amikor már megtörténtek az előre vetített események, könnyebb elfogadni valamit, mint amíg azok, csak logikus következtetések.)
Alább csak az írás fő elemeit emelem ki, olvassák el a teljes bejegyzést a HOLDBLOG-on, megéri. Különösen, ha utána átklikkelnek majd Móricz Dániel kollégám nemrég megjelent írására is, de erre ennek a cikknek a végén még visszatérek…
Amit láttak…
A lehetséges befektetéseinkre tekintve, a következő kép rajzolódott ki akkor (2018 elején) a világ megtakarítói számára.
- Bankbetéttel, rövid állampapírral mínusz 1-2 százalék reálhozamot lehetett elérni.
- Hosszú lejáratú, inflációvédett kötvényekkel közel nullát.
- Ezeknél vonzóbbnak tűnt az ingatlan és a részvény, amelyek a múlt alapján, hosszú távon 3-5 százalék reálhozamra is képesek lehettek, ráadásul az megelőzően jól teljesítettek, nagy esések nélkül.
Nem marad más, mint a kockázatvállalás? Akik így gondolkodtak, a WYSIATI csapdájába estek.
… és, amit nem láttak
A valós döntési helyzet ugyanis más. Legalább két dolgot nem vettek figyelembe:
- a kockázatos eszközök árazását, valamint, hogy
- a világ dinamikus, így a vázolt választási helyzet nem marad változatlan, idővel új lehetőségek nyílnak meg. Nem mindegy, hogyan tudnak élni velük.
A kockázatos eszközök árazása meglehetősen magas volt globálisan. A világ legfontosabb tőzsdéjének, az amerikainak az értékeltsége a történelemben csak ritkán és rövid időre volt magasabb az akkorinál. A múlt alapján az akkori árazásról kiindulva a reális várakozás a következő tíz évre nem lehet több, mint 1-2 százalék reálhozam, ami nem sokkal volt vonzóbb a kötvények hozamánál, miközben nagyobb kockázatokkal járt. Az ingatlanárak is történelmi magasságokban voltak a világ nagy részén.
A bankbetétek, rövid állampapírok hozamkilátása azonban jóval magasabb volt annál, mint az elsőre látszott. Ezek az eszközök ugyanis magukban hordozzák azt az opciót, hogy veszteség nélkül átcserélhetők más eszközre, ha azok a jövőben jobb lehetőséget biztosítanak.
Ahhoz pedig, hogy a részvények és ingatlanok globálisan továbbra is jó hozamokra legyenek képesek az akkori (és még évekig kitartó) magas árazásról, legalább két feltételnek folyamatosan fenn kellett volna maradnia. Az egyik, hogy kitartson a világgazdasági növekedés, a másik pedig, hogy közben végig alacsony maradjon az infláció.
Ez az ideális környezet azonban ritkán szokott fennállni a világban, tartósan pedig sosem.
Összeomlás? Átárazódás!
A 2018-as bejegyzésben az előbbiekben felsorolt tényezőket részletesebben is körüljártam, és az írást Warren Buffett talán leghíresebb mondásával zártam.
„Legyél mohó (kockázatvállaló), amikor mindenki óvatos, és legyél óvatos, amikor mindenki mohó!”
– utalva arra, hogy a kockázatos eszközök magas árazására és lecsökkent volatilitására tekintve nem úgy tűnik, hogy mindenki óvatos. A kockázatmentes, likvid eszközök valódi hozamkilátása pedig sokkal magasabb, mint elsőre gondolnánk, így érdemes türelmesnek lenni – írtam.
Nos, azóta hosszú idő telt el – több mint vártam, sok türelem kellett. Durva sokkok érték a világgazdaságot – olyanok, amelyekre szinte senki sem számított. A piac pedig alapvetően megváltozott. Erről jó áttekintést ad Móricz Dániel kollégám május végén megjelent bejegyzése, amelynek tömör összefoglalóját, már a Telexen is olvashatták.
Érdemes egymás mellé tenni a két történetet, hozzájárulhat ahhoz (is), hogy elkerüljék a WYSIATI, és hasonló csapdákat.
A szerző korábbi cikkei innen érhetők el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
