pszichológia

RSS

A klímahisztitől az ökoszorongásig: hogyan viselkedünk, ha azt halljuk, hogy klímaváltozás?

A klímaváltozáshoz mindenki viszonyul valamiképpen. A paletta az egész problémakört tagadó szkeptikusoktól a klímanácikig tart. Vagyis vannak, akik gúnyosan csak „klímahisztit” emlegetnek, mások pedig, ha megtudják, hogy nem kerékpárral közlekedünk, gyűlölet villan a szemükben. Az Eötvös Csoport a klímaváltozás és a szükséges egyéni és közösségi viselkedés összetett témájával foglalkozott.

Az orvosok sem supermanek, sürgős mentális segítségre lenne szükség az egészségügyben járvány után

Kiégéssel, depresszióval, kialvatlansággal küzdenek az egészségügyi dolgozók egyévnyi terhelés után. Sokan nem mernek segítséget kérni, mert azt összeférhetetlennek gondolják a segítői szerepükkel. Pszichológusokkal beszélgettünk arról, hogy mit éltek át az orvosok, ápolók a járvány legnehezebb heteiben, és milyen hosszabb távú hatásai lehetnek rájuk.

A bankrabló, aki azt hitte, a citromlé láthatatlanná teszi

McArthur Wheeler nagyon meglepődött, amikor két bankrablás után simán felismerték a biztonsági kamera képén. Az eset a pszichológia tudományában is nyomot hagyott.

A koronavírus idején a gyászunkkal is egyedül maradtunk

A gyászt és halált tabutémaként kezelő társadalmunkban „békeidőben” is nehéz megküzdeni a veszteségeinkkel, de a járványügyi intézkedések mellett ez még nehezebb. Cikkünkben szakember segítségével beszélünk a gyászról, annak feldolgozásáról, valamint arról, hogyan segítsünk a gyászolóknak.

Mi lenne, ha lottónyeremény járna az oltás mellé?

Hiába a megfeszített energia az oltóanyagok kifejlesztésével, ha az emberek nem adatják be maguknak a vakcinát. Az orvostudomány már megtette a magáét, most a viselkedéstudományokon a sor.

A sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt

A 2010 után született gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, állapították meg az ELTE pszichológusai.

Egy csapat tintahal átment egy eredetileg embergyerekeknek tervezett kognitív teszten

A híres mályvacukor-kísérlet némileg módosított változatából kiderült, hogy a tintahalak képesek az önkontrollra, de az nem, hogy miért.

Aki túl lassan válaszol, azt a környezete nagyobb eséllyel gondolja hazugnak

Francia kutatók szerint a hezitálást gyakran gondoljuk a hazugság jelének.

Ki találta ki ezt a hülyeséget, hogy minden árnak 99-re kell végződnie?

Közhely, hogy 99 forintért szívesebben veszünk meg bármit, mint egy kerek százasért. De miért működik a trükk, ha mindenki ismeri? Működik egyáltalán, vagy csak megszokásból használja minden kereskedő?