Csütörtökön találkozott Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával Magyar Péter, a Tisza leendő miniszterelnöke, Magyar pedig a találkozó után rögtön posztolt is az ott elhangzottakról. Az egyik fontos bejelentése az volt, hogy megállapodtak, a védett árat mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartják az új kormány megalakulása után is – dacára annak, hogy a szakértők szerint pont most kellene hozzányúlni. A másik fontos dolog az MCC-nek fizetendő osztalék ügye volt, itt Magyar már a találkozó előtt jelezte, elvárja Hernáditól, hogy a cége ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek, ami jelen állás szerint járna nekik. Erről az derült ki, hogy
a Mol „a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni”, valamint a cég vezetése „harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”.
Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki Magyar posztjából, az azonban így is sokatmondó, hogy a vállalat a jelek szerint később fog osztalékot fizetni, mint mondjuk tavaly – 2025-ben június közepén, vagyis a második negyedévben kezdték el kifizetni az osztalékokat. Magyar a Kossuth Rádiónak adott interjújában is beszélt arról, hogy az állam vissza fogja venni azokat a Mol-részvényeket és Richter-részvényeket, amit az Orbán-kormány az MCC-nek adott át, Tarr Zoltán pedig a választás előtt a Politicónak azt nyilatkozta, hogy a Molnál az egész vezetői és tulajdonosi struktúrával foglalkozni kell, és erre terveink is vannak.
Ezek alapján Magyar mostani bejelentése arra utalhat, hogy a 214 milliárd forintos osztalék kifizetéséről éppen a választások előtt döntő Mol vezetése azért javasolhatja a későbbi osztalékfizetést, hogy az időközben felálló új kormánynak legyen ideje arra, hogy a kétharmados többség birtokában olyan helyzetet teremtsen, ahol a vonatkozó jogszabályok értelmében nem kell kifizetni az MCC-nek a 25 milliárd forintos osztalékot. Az Mfor.hu csütörtöki cikke alapján erre van is megoldás: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvény hatályon kívül helyezése, amit a Tisza Párt a programjában amúgy kilátásba is helyezett.
Ligeti Miklós, a jogász, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója a lapnak azt mondta, így az ilyen alapítványok által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek visszaszállnának az állam tulajdonába. Ligeti azt is hozzátette, hogy ez nemcsak a durván 3000 milliárdos vagyontömeg visszaszerzése miatt lenne jó a Tiszának, hanem azért is, mert ezzel az Európai Unió felé is azt kommunikálnák, hogy máshogy fognak menni a dolgok. A kekvák és az általuk fenntartott intézmények jelenleg
egyáltalán nem köthetnek uniós kötelezettségvállalásokat, vagyis nemcsak az EU által visszatartott 4,2 milliárd euróhoz kell rendezni a helyzetüket, hanem ahhoz is, hogy például diákokat küldhessenek az Erasmus csereprogramba.
Magyar Péter posztja nyomán megkerestük a Tisza sajtóosztályát, hogy megtudjuk, valóban erre készülnek-e, és ha nem, pontosan mit kell érteni az alatt, hogy a Mol „a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni”, valamint a cég vezetése „harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”. Amennyiben válaszolnak, beszámolunk róla.
