Nagy Márton: Nem kell ahhoz Nobel-díjat kapnia valakinek, hogy kitalálja, hogyan működjön egy ország

„20 évig voltam a Nemzeti Bankban, aztán összevesztem Matolcsyval, úgyhogy eljöttem a kormányba. Most már láthatják, ki húzta a rövidebbet.”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részvételével „polgári estet” tartott csütörtök este a 18. kerületi Fidesz–KDNP, a meghívó azt ígérte, a résztvevők feltehetik kérdéseiket Magyarország új gazdaságpolitikájáról. Nagy Márton már az első mondatai egyikével odaszúrt egyet Matolcsy György jegybankelnöknek – előtte arról beszélt, jó érzés, ha egy minisztert kirángatnak a minisztériumból és közel lehet a választókhoz, mert „az idő nagy részében makroösszefüggésekkel és a magyar gazdasággal foglalkozik”. Megjegyezte azt is,

egész életét az országnak szenteli, „a felesége szokta is emiatt ütni, hogy miért az ország az első”.

Orbán Viktor és a kormány már évek óta kész tényként beszél arról, hogy a mai formájában ismert globalizációnak lőttek, megindult a blokkosodás a világpolitikában és a világgazdaságban. Nyár közepe óta a miniszterelnök retorikája újabb lendületet vett: július végén a tusnádfürdői beszédében arról beszélt, hogy egy 500 éve nem látott világrendszerváltás közeleg, és az új helyzetben fontos, hogy Magyarország ne engedje magát bezárni a keleti vagy a nyugati világgazdaságba, mindkettővel kapcsolatban kell maradni.

Szeptember eleje óta Orbán Viktor felszólalásaiban rendszeresen beszél arról, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell maradnia a blokkosodó világban – arról, hogy ez szerinte mit jelent, és milyen kockázatai lehetnek, itt írtunk bővebben. Ezzel párhuzamosan október közepén a kormány 21 pontos gazdasági akciótervet jelentetett meg, amelynek célja, hogy az ország 3–6 százalékos gazdasági növekedést érjen el, és ebből a növekedésből a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön. Nagy Márton csütörtök esti fórumának ez a két téma, a gazdasági semlegesség és a kormány új akcióterve állt a középpontjában.

Az új gazdaságpolitikát szerinte a gazdasági semlegesség oldaláról kell megközelíteni. A kifejezés szerinte mindenkinek mást jelent, neki egy gazdasági filozófiát: azt, hogy „ne keverjünk ideológiát a gazdaságba”. Példának azt hozza, amikor a zöldek azt mondják, hogy „az a legjobb autó, aminek nincs kereke”, vagy hogy „az a legjobb gazdasági növekedés, ami zéró”. Szerinte a kérdést pragmatikusan kell nézni: „Mi azt mondjuk, hogy a nyugati és a keleti tőke ugyanolyan jó, mindenki jöhet, aki vállalkozni akar, munkahelyet teremt, és felhúzza a régiót.”

Beszélt az idei év gyatra gazdasági teljesítményéről is, miután az idei harmadik negyedévben 0,7 százalékot esett a magyar gazdaság teljesítménye, azaz technikai recesszióba került a magyar gazdaság, az Európai Bizottság pedig november közepén 0,6 százalékos növekedést becsült 2024-re a magyar gazdaságnak, azaz feleakkorát, mint amit a kormány vár. A miniszter magyarázata a gazdaság állapotára az, hogy áprilisban még mindenki (rajta kívül „az IMF, az EU és az egész piac”) azt hitte, hogy 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés várható, mert azt gondolták, hogy Németország nincs akkora bajban, mint amekkorában van. „De Németország teljesen szétesett, és ezzel maga alá teperte a magyar gazdaságot. Ebből kell most kirángatnunk. Természetesen a német gazdaságot nem tudom ebből kihozni, még nem tartunk ott, hogy a német gazdaságot is én irányítsam.” Franciaországgal sokkal megengedőbb, szerinte ők az egyetlenek, akik észnél vannak: sok pénzt tesznek a gazdaságba, az atomerőművekkel gondoskodnak az olcsó energiáról.

„Kész-passz. Nem kell ahhoz Nobel-díjat kapnia valakinek, hogy kitalálja, hogyan működjön egy ország.”

Kitért az új gazdaságpolitika (a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv) alapjaira, ezek a reálbér-emelkedés, a lakhatás, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása. Szerinte a kormánynak most vissza kell adnia, hogy az infláció 2023-ban „megette a béreket”, továbbra is tartja, hogy 2028-ban Magyarország eléri a 400 ezer forintos bruttó minimálbért. A lakhatási válságról azt ígérte, nem csak a keresletet fogják növelni (kedvezményes hitellel, lakhatási támogatással), hanem a kínálatot is, a fejlesztőknek sok-sok tőkét adnak a fejlesztésre. Nagy Márton már október közepén is beszélt arról, hogy Budapesten lakhatási válság van – arról, hogy a kormány elmúlt másfél évtizedben meghozott intézkedései hogyan rontották a lakhatás általános megfizethetőségét, itt írtunk.

A nemzetgazdasági miniszter többször szóba hozta Magyar Pétert, akit ő elmondása szerint Mekk mesternek szokott hívni, mert nem ért semmihez. Szerinte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője kinyilatkoztatták, hogy „Orbánnak vége van, mert jön ez a Magyar Petya, és átveszi”, de nem gondolja, hogy az EU-ban ilyen politikai megnyilvánulás megengedett lenne. „Megpróbálják feltüntetni magukat, hogy milyen PC emberek, és direkt belekönyökölnek a dolgokba.”

Az, hogy Donald Trump újból az Egyesült Államok elnöke lesz, szerinte Magyarországnak nagyon pozitív lesz, mert ezzel visszatérünk a normalitáshoz, „nem hülyül el a világ”, és ez a legfontosabb dolog. Trumptól rövid távon a kettős adóztatás helyreállítását, és az egyszerűsített vízumot várja, illetve azt, hogy legyenek közvetlen járatok Amerikába és Magyarország között, „ha már a reptér a miénk”. Szerinte a Trump által belengetett kereskedelmi vámokat el lehet kerülni, csak kell egy jó egyezség, az Egyesült Államoknak sem lesz érdeke, hogy „kicsinálja a kínaiakat”. (Arról, hogy hogyan hat Donald Trump elnökké választása a magyar gazdaságra, itt írtunk.)

Beszélt arról is, hogy szerinte a kiskereskedelem és a fogyasztás is „gyorsan jön vissza”. A KSH érveit visszhangozva azt mondta, szeptemberben a kiskereskedelmi forgalomban főleg az árvíz miatt volt visszaesés, de az októberi számokat már látja az online pénztárgépek alapján, és szerinte erős visszapattanás lesz, a fogyasztási boom ki fog tartani, 4–5 százalékos növekedési ütemet jósol.

A nemzetgazdasági miniszter többször kitért a reptérre is. Az előadásban arról beszélt, sok mindenre büszke, két dologra a legjobban: arra, hogy „megoldotta a devizahitelezést Magyarországon”, és arra, hogy visszavásárolták a repteret. Szerinte a reptér a legjobb vásárlás, ami csak történhetett az ő életében, de a magyarok életében is, mert rengeteg pénzt hoz. „A cargo-forgalom 60 százalék év per év alapon – ki akar 60 százalékos növekedést a vállalkozásában?” – tette fel a kérdést a javarészt helyi vállalkozókból álló hallgatóságnak, mire néhányan feltették a kezüket. A ferihegyi bekötőút bővítésével kapcsolatban a miniszter azt ígérte, már zajlik a tervezés, a következő két–három évben „meglehet a zsír új út”, ezután jön majd a vasúti összekötés. A repteret aranytartaléknak titulálta, de a fejlesztéséhez fontos, hogy „visszahozzák a rendes légitársaságokat”, amire tízmilliárd forintot fog áldozni.

A Fidesz november közepén hirdette meg, hogy vezető politikusai országjárásra indulnak, hogy népszerűsítsék az új, „gazdasági semlegességről” szóló nemzeti konzultációt. Ezt a párt azzal indokolta, hogy minél több emberrel szeretnének találkozni, minél több emberrel szeretnének beszélni, hiszen a tét óriási. Mivel a párt vezető politikusairól továbbra sem lehet tudni semmit, a rendezvényeiket nem hirdetik meg előre, és a független médiát nem hívják meg ezekre, néhány napja újra az olvasóink segítségét kértük (erről az eseményről is olvasói segítséggel értesültünk). Ha tudja, hol bukkan fel Orbán Viktor, hol lehet találkozni a Fidesz vezető politikusaival, minisztereivel a következő hetekben, kérjük, írja meg nekünk az ugyelet@telex.hu emailcímre!