Az Európai Bizottság feleakkora gazdasági növekedést jósol jövőre, mint amekkorát a kormány vár

2024-re 0,6 százalékos növekedést jósol az Európai Bizottság a magyar gazdaságnak. Ezek alapján a bizottság csökkentette várakozásait a legutóbbi, februári előrejelzéshez képest: akkor még 2024-re 2,4 százalékos növekedést jósoltak, jövőre pedig 3,6 százalékot.

A mostani előrejelzés viszont nemcsak a februáritól marad el jelentősen, hanem a magyar kormány terveitől is. A 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és a lakossági fogyasztás 3,9 százalékos növekedésével számol. A növekedés és az infláció miatt arra is számítanak, hogy az állami bevételek jelentősebb adóemelések nélkül is bővülni fognak. Az EB előrejelzése és a kormány költségvetési terve alapján a magyar fél várakozása így viszonyul egymáshoz:

Az előrejelzés jövőre már csak 1,8 százalékos GDP-növekedést vár. Mint írják, a fogyasztás lesz a növekedés fő motorja, és bár 2024-re jelentősen visszaesett, de továbbra is velünk marad egy erős inflációs nyomás. Az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2024-ben magas marad, a következő években viszont fokozatosan csökkenni fog.

A GDP-arányos adósság 2025-re nem, csak 2026 végére fog minimálisan csökkenni. A 74,5 százalékos GPD-arányos adósság részben a magas költségvetési hiány, részben a budapesti repülőtér megvásárlásának köszönhető. 2025-ben ez a szám stagnálni fog, 2026-ban 73,8 százalékra csökken, de ez nominálisan továbbra is magas. A költségvetési hiány a 2023-as GDP 6,7 százalékáról 2024-re 5,4 százalékra csökken. 2025-re ez már a GDP 4,6 százalékát fogja kitenni, 2026-ban pedig 4,1-et.

Mit mondanak még?

Az előrejelzés ír a munkanélküliségi rátáról is, ami 2024 második negyedévére 4,5 százalékra nőtt, miközben az üres álláshelyek száma csökkent. Az előrejelzés alapján ez a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan csökkenni fog majd, a nominális bérnövekedés 2025-ben és 2026-ban mérséklődik majd.

Az energia- és élelmiszerárak emelkedésének enyhülésével a 2023-as 17 százalékról 2024 szeptemberére 3 százalékra esett az infláció. A bérnövekedés, a növekvő fogyasztói kereslet és a forint értéktelenedése 2024-re a belföldi árak emelkedéséhez vezetett. Az előrejelzés szerint az infláció 2025-re és 2026-ra csökkenni fog.

Mi van most a gazdasági teljesítménnyel?

Idén október végén nagy meglepetés volt, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 0,7 százalékot zsugorodott, ezzel két egymást követő negyedéves csökkenéssel technikai recesszióba süllyedt. Ilyen nagy esésre még a pesszimistább elemzők sem számítottak, bár azt már akkor lehetett sejteni, hogy a kormány kiugróan gyenge teljesítményt vár, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október közepén a Portfolio konferenciáján azt mondta, „nullához lesz közel” a következő adat.

A gazdaság akkori helyzetét szakértővel elemeztük ki, amelyből kiderült, hogy nem bíznak a jövőben az emberek, ezért nem akarnak se fogyasztani, se beruházni. A gazdaság alakulása kihat viszont majd a Nagy Márton által belengetett nagy béremelésre is: emellett viszont a 2026-os választások miatt a gazdasági helyzet alakulása kihathat majd arra is, milyen népszerűséggel indul a kormánypárt a következő választáson.

Adatok forrása: EB előrejelzés, Pénzügyminisztérium