2024. október 9. – 06:04
A Direkt36 cikksorozatot indított annak bemutatására, hogyan alakult az Orbán-kormány közel másfél évtizedes fennállása alatt a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéshozók viszonya, és hogy mi vezetett ahhoz, hogy néhány sikeresnek tűnő év után ismét megtorpanni látszik a magyar gazdaság.
Az első részben Orbán Viktor és Matolcsy György kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felíveléséről és megromlásáról derítettünk ki részleteket, a most megjelent második részben pedig Nagy Márton felemelkedését mutatjuk be a korai MNB-s időszakától egészen addig, hogy Orbán Viktor egyik legfontosabb minisztere lett.
Érdemes elolvasni a teljes cikket, amely tele van korábban nem feltárt információkkal, de azoknak, akiknek most nincs rá idejük, összeszedtük a legérdekesebb epizódokat.
1. Fiatal, okos és trágár
Nagy Márton már fiatalon is meglepő magabiztosságról tett tanúbizonyságot. A 2010-es választások után a Magyar Nemzeti Bank szakmai stábja egy ülésén, a mindössze 30 évei közepén járó Nagy, a székében flegmán lecsúszva úgy fogalmazott az egyik felvetésről: „Basszátok meg, ez faszság!”
Nagy annak ellenére engedte meg magának ezt a stílust, hogy a teremben jelen volt az MNB akkori elnöke, Simor András is. Az ülésen résztvevő forrás szerint Simor nemhogy nem tette szóvá Nagy megszólalását, még imponált is neki, hogy a „szemtelen magabiztosságot” sugárzó beosztottja felkészülten, okosan érvelt.
2. Nagyot átvinnék az NGM-be, de ő inkább kirúgatja főnökét
A 2010-es kormányváltás után Nagy állásajánlatot kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, főosztályvezetői pozíciót ajánlottak neki.
Nagy a szituációt arra használta fel, hogy előrébb lépjen az MNB ranglétráján. A történteket ismerő források szerint a minisztériumi ajánlattal a zsebében azt közölte Simorral, hogy szívesebben maradna a jegybankban, de a közvetlen főnökével, a pénzügyi stabilitási terület igazgatójával, Tabák Péterrel nem jön ki jól. Nagy ekkor az ő helyetteseként dolgozott. A jegybankelnök így végül úgy döntött, Tabákot elbocsátja, a helyére pedig az MNB feltörekvő tehetségének tartott Nagyot nevezi ki.
3. Miközben a kormány az MNB-t támadja, Nagy a fideszes kapcsolatait építi
Nagy közben ügyelt arra, hogy a minisztériumi állásajánlat visszautasítása ellenére közel kerüljön Matolcsyékhoz. A kormányalakítás utáni időszakban ugyanis találkozgatni kezdett a gazdasági miniszterrel és annak környezetével. Ez az információ az MNB-n belül is elterjedt. Nagyról lehetett tudni, hogy „ismeri ezeket a fiúkat” – mondta a jegybank egyik korábbi dolgozója az Orbán-kormány vezető politikusaira utalva. A jegybank egy másik egykori munkatársa szerint ebben az időszakban többször is elhangzott Nagy szájából az a mondat, hogy „beszéltem a miniszter úrral”.
Ez azért számított kuriózumnak, mert akkoriban feszült volt a kormány és a jegybank kapcsolata.
4. Még Matolcsy is nehezen értette, mit csinál
Monetáris politikáért felelős alelnökként az MNB-ben Nagy néha olyan eszközöket használt, amelyeket még maga az elnök, Matolcsy sem látott át. Ez pedig idővel konfliktust szült közöttük.
A nehezen érthető eszközök között volt az alapkamat kiüresítése.
Az MNB működését ismerő források szerint így állt elő egyszer olyan helyzet, hogy a kamatpolitikában Nagytól érkező változtatást Matolcsy előzetesen nem értette meg, csak az után jött rá, hogy miről szólt az, miután megszavazta, és látta, milyen piaci reakciókat váltott ki. „Matolcsy se lesz egyre fiatalabb, 70 közelében van, egyre nehezebb mindent követni” – mondta az egyik forrás a történtekről, amely feszültséghez vezetett Nagy és Matolcsy között.
5. „Ostorral a kezében” megy tárgyalni a bankokkal
Az MNB-ben már nagyon fiatalon megvillantott konfrontatív stílusát a bankok képviselői is megtapasztalták. Nagy velük szembeni ellenérzéseiben szerepet játszott az is, hogy a bankokat hibáztatta a devizahitelezés elterjedésének katasztrofális hatásai miatt.
Így amikor MNB-s vezető pozícióba került, akkor nemcsak azzal hozott változást, hogy számos részletszabállyal mikromenedzselte a területet, hanem a tárgyalások során is nagyon kemény stílust ütött meg a bankok képviselőivel. „Marci sokkterápia volt” – mondta erről Nagy egyik ismerőse. „Azt hitték, elmennek egy baráti beszélgetésre. Erre szadomazo lett belőle úgy, hogy Marcinál volt az ostor” – mondta az egyik forrás arról, hogy a bankok képviselőit mennyire meglepte Nagy agresszív stílusa.
6. Matolcsy kezdeményezésére távozik az MNB-ből
Nagy MNB-alelnökként többször is Matolcsyval tartott, amikor a jegybankelnök Orbán Viktorral egyeztetett, emellett elkezdte keresni a gazdaság iránt érdeklődő, befolyásos kormánytagok társaságát. Köztük volt miniszterelnöki kabinetet vezető Rogán Antal és a Miniszterelnökséget akkoriban miniszterként vezető Lázár János is.
Eközben folyamatosan romlott a kapcsolata Matolcsyval, és végül távozott is a jegybankból.
„Nagy Márton ment előre, fiatal volt, nem akart Matolcsy alá beszorulni. Matolcsy pedig félt, hogy Nagy a fejére fog nőni” – mondta a kettejüket közelről ismerő egyik forrás. A feszültség végül 2020 május végén vezetett odáig, hogy Nagy távozott a jegybankból. Bár az MNB hivatalos bejelentése szerint lemondott alelnöki posztjáról, a jegybank működését közelről ismerő több forrás szerint is ez Matolcsy kezdeményezésére történt.
7. Nagy ott van a választási osztogatást kitalálók között
Azt követően, hogy távozott a jegybankból Nagy bár több helyen is próbált munkát találni, végül Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója lett, és élvezte a kormányfő bizalmát. Ennek egyik jele volt, hogy a 2022-es választásra készülve ott volt azok között, akikre Orbán hallgatott.
A kormányban 2021-ben tartottak tőle, hogy a következő évi választásokat megnyerheti az ellenzék, ezért ezermilliárdot kitevő osztogatásba kezdtek. Egy kormányközeli forrás szerint ezeket az intézkedéseket Orbán szűkebb környezete találta ki. Közéjük tartozott a miniszterelnök kabinetfőnöke, a Fidesz választási kampányait irányító Rogán Antal, és az akkor még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként tevékenykedő Nagy Márton.
8. A kormány tudja, hogy Nagy javaslatai inflációt gerjesztenek – mégis bevezeti azokat
Nagy javaslatai között volt az, hogy 480 forintban maximalizálták a benzin literenkénti árát, és korlátozták több alapvető élelmiszer árát is.
Az ezzel összefüggő döntésekre rálátó kormányzati forrás szerint az árstopokat a kormány úgy vezette be, hogy tisztában voltak azzal, ezek tovább fogják gerjeszteni az inflációt. A boltok ugyanis úgy kompenzálták az ástopos termékek eladásával keletkező veszteségeiket, hogy a többi termék árát megemelték.
9. Nem elbábozós miniszter
Egy kormányközeli forrás szerint a miniszterek két kategóriába sorolhatok. Az elsőbe azok tartoznak, akikben Orbán politikailag is megbízik, ilyen például Szijjártó Péter külügyminiszter. A másik csoportot azok a miniszterek alkotják, akikkel Orbán rendszeresen nem is beszél, akiknek érdemi befolyásuk nincs a saját területükre. Ilyen volt Kásler Miklós volt emberi erőforrás miniszter vagy az idén júniusi EP-választás után a posztjáról távozó Csák János kulturális és innovációs miniszter. „Ezek a miniszterek elbáboznak dolgokat, de nincsenek benne abban a körben, ahol eldőlnek a dolgok” – mondta a forrás, aki szerint „Marci nem elbábozós miniszter”, tehát ő is a belső körnek a tagja lett.
10. Orbán megpróbálta kibékíteni Nagyot és Matolcsyt
A konfliktus a miniszter Nagy és a jegybankelnök Matolcsy között annyira elmérgesedett az utóbbi időben, hogy több kormányzati forrás szerint Orbán úgy döntött, közbelép. Arra utasította Nagyot és Matolcsyt, hogy üljenek le egymással és beszéljék meg a nézeteltérésüket. Ezt követően idén április elején Nagy találkozott is Matolcsyval, a megbeszélésről pedig egy képet is közöltek, amelyen az látható, hogy a miniszter és a jegybankelnök kezet fog egymással.
A békekötés azonban nem sikerült maradéktalanul. A jegybank május közepén keményen bírálta a kormány versenyképességi stratégiáját, amire válaszul Nagy közölte, hogy az MNB képtelen az együttműködésre.
11. Szijjártóval is összecsapott
Nincs egyetértés a magyar kormányban arról, valóban jó ötlet-e az akkugyárakra alapozni az ország jövőjét. A téma egy idei kormányülésen is felvetődött, és ezzel Nagy Márton újabb emberrel vállalt konfliktust.
Nagy Márton ezen a kormányülésen egy a történtekről információkkal rendelkező forrás szerint „vehemensen” vetette Szijjártó Péter külügyminiszter szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett. A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.
A kormányülésen jelenlévő miniszterelnök nem szólt hozzá a vitához, csupán érdeklődve hallgatta két minisztere összecsapását. A későbbi fejlemények alapján azonban ez az epizód biztosan nem ártott Nagy Mártonnak. Amikor július elején Orbán Viktor átszabta minisztereinek hatáskörét, több feladat is Szijjártótól Nagyhoz került át.
