Hatszáz hektárnyi titkolózás Pécs határában

• Pécs mellett hatalmas beruházási célterületet jelölt ki a kormány még 2023-ban, majd idén nyáron a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyben egyedi építési szabályokról is döntés született.
• Továbbra is titkolózás övezi a projektet, de több jel is arra utal, hogy az előkészítő munkálatok már jó ideje zajlanak. Ráadásul mindebben a Pécsi Tudományegyetemnek is szerepe van, míg a megyeszékhely egyelőre kimaradt a tervezésből.
• Sokan reménykednek, hogy a remélt beruházások jót tesznek majd a dél-dunántúli gazdaságnak. Viszont az aggódók szerint a terület veszélyesen közel van Pécs vízbázisához, hatalmas termőföldekből lehet ipari park, valamint a térség munkaerő problémáira sem ez lesz a megoldás.
• Az aktuális tervek szerint az egykori uránércbányák jelenleg is zajló kármentesítési folyamatait is meg kell bolygatni. Egyelőre sok biztosat nem lehet mondani, de az kijelenthető, hogy egy település korábban nyugalmas közélete nagyot fordult az elmúlt hónapokban.

A Pécs melletti Bicsérd lakóházaitól néhány száz méterre kezdődik az a beruházási célterület, ahova a jelenlegi hírek szerint hatalmas ipari parkot tervez a kormányzat. A régió felvirágoztatásának a kulcsát látják ebben a projektben, de a környéken élők aggodalmasan figyelik a fejleményeket. Meglepetésként érte őket a 2023 nyarán váratlanul megjelent határozat, információt, hivatalos tájékoztatást azóta is hiába kérnek az illetékesektől. Bemondásra kellene elhinni, hogy nem akkumulátoripari fejlesztés veszi át a termőföldek helyét és sokan gyanakvóak az elmúlt évek rossz példái miatt. Az akkumulátoripari beruházást a fideszes sajtón keresztül rendre cáfolják a politikusok, de az információhiány nem építi a közbizalmat. Pedig fejlemények azért vannak, igaz némi kutatás kell ezek megtalálásához.

Augusztus végén környezetvédelmi hatósági eljárás indult a baranyai kormányhivatalnál, amit a Bányavagyon-hasznosító NKft. a bicsérdi beruházási célterületre hivatkozva kezdeményezett. Az állami cég kísérőlevelében és az eljárás egyéb iratai között meg is nevezi az ipari park előkészítését végző szervezetet, a Pécsi Tudományegyetem kancelláriáját. Ezzel kapcsolatban már hónapok óta lehetett pletykákat hallani, sőt, a helyi fideszes sajtó feltételes módban említette már az „Universitas Ipari Park” kifejezést, de úgy tűnik, hogy ez az első nyilvános és hivatalos dokumentum, ami az előkészítés felelőseként konkrétan a kancelláriát nevezi meg.

A kiemelt jelentőségű üggyé minősített közigazgatási hatósági eljárás azért indult, mert a beruházási célterület, illetve az ide tervezett gigantikus ipari park érinti az egykori mecseki uránércbányák kármentesítésével kapcsolatos feladatokat. A területen egy olyan vezeték található, ami az egykori ércdúsító üzem érctárolójának környezetében kialakult talajvízszennyezés kármentesítő rendszerének a része. A zagytározók és környezetük rekultivációja során az első lépések egyikeként elkészült a pécsi ivóvízbázis védelme érdekében egy kémiai vízkezelő üzem, valamint a hozzá tartozó, a talaj- és rétegvizekbe kijutott kémiai szennyeződések eltávolítását, lokalizációját szolgáló kármentesítő rendszer is. A beadvány szerint a tisztított víz vezetékének áthelyezését, kiváltását az ipari terület érdekében meg kell oldani, erre javaslatot is tett a Bányavagyon-hasznosító. Azt is hozzáteszik, hogy a munkálatok hatásterülete vízbázis védőövezetet és Natura 2000-es területet is érinthet.

A kormányhivatal egyelőre nem hozott döntést, hanem a „tervezett tevékenység egyedi jellemzőire, illetve összetettségére” hivatkozva október elején 45 nappal meghosszabbították a határidőt. Azaz még nem dőlt el, hogy részletesebb hatásvizsgálatnak kell készülnie, kiegészítést, módosítást kérnek vagy elkaszálják a vezeték áthelyezéséről szóló jelenlegi tervet.

Egy általunk megkérdezett környezetvédelmi szakértő szerint egy ilyen előzetes anyag elbírálására – főleg egy kiemelt állami beruházás esetén – elegendő szokott lenni a normál eljárásban megszabott határidő. Azt is hozzátette, hogy az uránbányászat során nem mindig fordítottak megfelelő figyelmet a környezetvédelemre. „Ismerve az akkori előírásokat, munkafegyelmet, előfordulhat olyan károkozás is, amiről nem is tudnak. A talaj megbontása során kiderülhet olyan talajszennyezés, ami eddig nem volt ismert” – viszont azt is elmondta a környezetmérnök, hogy a munkának pozitív hozadéka is lehet, hiszen javítja terület értékesíthetőségét és munkát ad valakinek, ami a beruházások visszaesése miatt fontos lehet. Úgy látja, hogy a zöldmezős beruházások (mezőgazdasági területek és erdők) helyett a volt iparterületeket kellene preferálni, még akkor is, ha ez megdrágítja a beruházást.

Házalnak a projekttel

De nem csak az eljárás dokumentumai szerint vannak feladatai a Pécsi Tudományegyetem kancelláriájának a tervezett ipari parkkal. Október elején egy egyetemi delegáció – információink szerint a kancellár, az egyetemi főépítész és egy harmadik személy – már egy németországi expón „házalt” az ipari park terveivel és lehetséges befektetőknek mutatták be a területet, a régió adottságait. Az „Universitas Industrial Park Baranya” bemutatkozó angol nyelvű anyagában az szerepel, hogy a terület „fejlesztője az ország egyik legnagyobb egyeteme és komplex projektmenedzsment szolgáltatásokat kínálnak”. Az intézménynek köszönhetően pedig a szakemberképzés, -utánpótlás is megoldott.

Az anyagok között szerepelt egy térkép is, amin a Bicsérd melletti célterület négy 100-110 hektáros egységre osztva látható, amit a vasút mellé tervezett logisztikai és kiszolgáló egység, valamint egy nagyjából 80 hektáros, 50 MW-osra méretezett megújuló energia park is kiegészít egy meddőhányó tetején. Csak összehasonlításként: a debreceni CATL területén egy 18 MW-os napelemparkkal terveznek, igaz, csak az akkugyár első ütemének energiaigénye 80 MW. Sőt, a térképen már feltüntették az M60 gyorsforgalmi utat is, mint fontos közlekedési útvonal, aminek a megépítése egyelőre csupán egy évtizedes ígéret.

Az információk megerősítése érdekében megkerestük a PTE kancellárját, Decsi Istvánt, aki korábban Pécs fideszes alpolgármestere is volt, és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratórium alapítványába is bekerült. A kancellár helyett az alapítvány válaszolt a Telexnek, de konkrétumként annyit írtak csak, hogy a befektetői tárgyalásokban nem vesznek részt. Információinkat nem cáfolták. Ugyanakkor örülnek a fejleményeknek, ami szerintük a Dél-Dunántúl felzárkóztatását hozhatja el és egyezik az alapítvány egyik céljával, a gazdasági szerepvállalással. Érdekesség, hogy Bódis József az alapítvány korábbi elnöke néhány hete éppen arra hivatkozva lépett vissza a posztjáról, hogy az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványnak jobban kellene nyitnia a gazdaság felé, ez pedig vele nem fog menni.

Az alapítvány válaszaiból az nem derült ki, hogy pontosan milyen megbízás vagy felhatalmazás alapján képviselik a beruházást egy nemzetközi ingatlanbefektetői kiállításon. Ahogy az sem, hogy ki fizette mindennek a költségeit. Azt sem árulták el, hogy milyen benyomásokat szereztek és azt sem, hogy a bemutatott tervek milyen fázist jelentenek a projekt szempontjából, és kinek a felkérésére készültek.

Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökséget. Elmondták, hogy a szóban forgó müncheni Expo Real az egyik legjelentősebb európai ingatlanszakmai kiállítás, a rendezvény célközönsége többek közt az ingatlanfejlesztők, illetve olyan jogi és üzleti tanácsadók, akik beruházók helyszínkiválasztási folyamatait segíthetik elő. Emiatt egy-egy projekt kezdeti szakaszában is érdemes bemutatni az elképzeléseket annak érdekében, hogy megismerjék az európai és azon belül is a magyarországi lokációkat vizsgáló befektetők.

A magyar megjelenés egyik kiemelt célja volt, hogy a vidéki befektetési helyszínekre is felhívja a figyelmet. A HIPA szerint Pécs és térsége iparfejlesztésének legnagyobb korlátja korábban az volt, hogy hosszú ideig nem sikerült olyan megfelelő nagyságú, egybefüggően több száz hektáros kiterjedéssel bíró, jó infrastruktúrával és közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület kijelölése, mely alkalmas volna ipari célú hasznosításra és ezáltal nagy volumenű, a térség gazdaságát felvirágoztató beruházások fogadására.

Megkerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, de azt a rövid és mindezek tükrében mégiscsak meglepő választ kaptuk, hogy „a beruházásnak még az előkészítése sem kezdődött meg, ezzel kapcsolatban kormánydöntés sem született”. Navracsics Tibor minisztériuma azt még hozzátette, hogy az egyetem által adott esetben ellátandó feladatokról akkor lehet érdemi nyilatkozatot tenni, ha a beruházás előkészítése megkezdődik.

A bemutató anyagokon szerepel az M60-as gyorsforgalmi út eddig el nem készült része is, ezért megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot is. Azt közölték, hogy az építés három szakaszban folytatódhat, jelenleg a Pécs és Szigetvár közötti 37 kilométeres szakaszhoz vannak engedélyezési tervek és építési engedély. Az előkészítési feladatok folytatásához kormánydöntés és forrásbiztosítás kellene. Október közepén jelent meg az ÉKM építési beruházásokról szóló tervezete, ebben azt is írják, hogy 2035-ig lényegesen bővítenék a gyorsforgalmi utak hálózatát.

Politikai következmény már volt

Miközben úgy tűnik, hogy az előkészítés előkészítése mégiscsak elkezdődött, az érintett települések lakói továbbra is sötétben tapogatóznak. Politikai következménye egy helyen már biztosan volt az információhiánynak.

A területvesztéssel leginkább érintett településen, azaz Bicsérden a települést vezető Vér József elvesztette eddigi támogató többségét.

A polgármesterválasztást ugyan megnyerte, de a polgármester tevékenységével és főként az ipari parkkal szemben kritikus új képviselőtestületi többség rögtön az alakulóülésen érdekes döntéseket vitt át. Határozatot fogadtak el, amiben ellenzik a környezetromboló, akkuipari beruházásokat és felülvizsgálták a szervezeti és működési szabályzatot (szmsz). Ebben korlátozták a polgármester jogköreit és tanácskozási jogot adtak a helyi civil szervezeteknek. Ezeket a testület hosszas vita után, de egyhangúlag támogatta.

Vér József a települést 34 éve vezető polgármester a Telex megkeresésére azt mondta, továbbra sem kapott semmilyen hivatalos információt az ipari parkkal kapcsolatban. Politikusok és a PTE kancelláriája sem tájékoztatta. Amikor az új testületről, illetve az alakuló ülésen elfogadott szmsz-ről kérdeztük, annyit mondott, hogy szerinte igazságtalan kampány zajlott, és korábban meg tudta őrizni a falu békéjét, de „most az egyszer nem sikerült” utalva a választási eredményre. Hozzátette, hogy az észszerűség és a falu működése érdekében vissza kellene állítani, hogy százezer forint feletti kifizetésekről is dönthessen, különben rengeteg rendkívüli testületi ülést kell összehívni. „Azt már a régi testület is kimondta, hogy akkuipari beruházást nem támogatna, de ami a településnek jó, azt igen” – mondta a polgármester. „Most olyan dolgokat is kimondtunk, amik nem tudjuk mire vonatkoznak, mert nem tudjuk, hogy mi lesz” – hozzátéve, hogy ezzel az elfogadott nyilatkozattal a település a jó dolgok elől is elzárkózik.

A másik, a település jövőjéért, illetve a legnagyobb helyi cégért mégiscsak aggódó oldal részletesebben is elmondta, hogy milyen problémáktól tartanak. A célterület kijelölésével leginkább érintett vállalkozás a bicsérdi Arany-Mező cégcsoport, illetve annak részvényesei és a földtulajdonosok. „A cég nem fog ugyan ellehetetlenülni, de nehéz helyzetbe kerül ezzel a több mint 200 hektár elvesztésével” – mondja Jónás István igazgatósági tag, aki a nyáron szervezett pécsi fórumon is felszólalt. „Az Arany-Mező Zrt. jelenleg száz embernek ad munkát, köztük bicsérdi lakosoknak is” – és azt is hozzátette, hogy a körkörös gazdaság és a fenntarthatóság a működésük alapja a cégnél.

A növénytermesztéssel, takarmánygyártással saját, országosan is elismert tejhasznú szarvasmarha-állományt és sertéstelepet tartanak el, és még egy biogázüzemet is működtetnek. Minderre rengeteg pénzt fordítottak, sok fejlesztés pályázatoknak köszönhetően valósult meg. A cég 2023-ban elnyerte a „Fenntartható mezőgazdaságért” díjat. Ráadásul a cégcsoport fizeti a legtöbb helyi iparűzési adót a településen és támogatja ezen túlmenően is. „Ha viszont további bővítésekkel még több területünk elvész, akkor komoly bajok jöhetnek” – teszi hozzá.

A polgármestertől, aki maga is részvényes az Arany-Mező Zrt.-ben és pár évvel ezelőtti nyugdíjazásáig évtizedekig a cég alkalmazottja volt, Jónás Istvánék a nyíltságot, átláthatóságot hiányolják. „Az lett volna a minimum, ha összehív egy lakossági fórumot vagy közmeghallgatást, ahol át lehet beszélni a lehetőségeket. Nem életszerű, hogy Vér József polgármester úgy támogat egy 600 hektáros ipari parkot, hogy nem tudja, ott mi valósulna meg.”

„Egy üres ipari parkot támogatni felelőtlenség, mert oda később bármilyen környezetszennyező ipar betelepülhet. Nehezen hihető, hogy nem voltak korábban és most sincsenek információi”

– mondja az Arany-Mező Zrt. igazgatósági tagja, aki a nemrég alapított Közös Jövőnkért Civil Egyesület vezetője lett, így a testületi üléseken is felszólalhat majd.

Czékus Zoltán, először megválasztott önkormányzati képviselő arról is mesélt, hogy az elmúlt időszakban nagyon megromlott a közbizalom a településen. „Eddig lényegében egy személyben irányította a polgármester Bicsérdet, de most majd a nyilvánosság, képviselőtestület és a civil szervezetek több szerepet kapnának. Szeretnénk tudni, hogy mi miért történik a faluban” – mondja a képviselő, aki szintén az Arany-Mezőnél dolgozik. Elmondása szerint az alakuló ülésen fenyegetőzés is volt, hogy majd elküldik Orbán Viktornak az akkuipari beruházások elutasításáról szóló határozatot, amiben tájékoztatást kérnek. „A testületi ülés óta nem beszéltünk, de szerencsére a többiekkel már beszélt. Mi hajlandóak vagyunk, akarunk is dolgozni, nem véletlenül ástuk bele magunkat a működésbe sem. Ha kell, akkor gyakrabban ülésezünk” – mondta Czékus, aki szerint családi hagyomány náluk a helyi közéletben való részvétel.

A Telexnek Jónás István és Czékus Zoltán együtt mutatta meg a szóban forgó területet, ami a lakóházaktól mindössze kétszáz méterre kezdődik. A kocsiút során gyakran láthatóak a pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház létesítményei. A céget nem adta át az önkormányzat állami tulajdonba, így annak ellenére, hogy a város közigazgatási területein kívül vagyunk, érintettként elvileg érdemben is ráláthatnak majd a folyamatokra.

Autógyár? Akkuipar? Akármi?

A kormánypárti sajtót még márciusban körbejárta a hír, hogy a kínai Great Wall Motors beruházása érkezik Pécs mellé. A cikkeket aztán villámgyorsan törölték, a Vsquare információi szerint egyenesen a Karmelitából érkezett az utasítás. Majd a kínai elnök látogatása előtt a Szabad Európa arról cikkezett, hogy májusban jelenthetik be a gyár érkezését. Ez az információ sem bizonyult hitelesnek, ráadásul nem sokkal később a GWM az európai központjuk bezárását jelentette be.

Ugyanakkor több, egymástól független forrásból is megerősített információnk szerint a Great Wall Motors valóban tárgyalt egy Pécs melletti hatalmas üzem létrehozásáról.

A kínai cég a pécsi városvezetéssel is találkozott, még 2022 novemberében. Információink szerint azonban ezek a tárgyalások politikai okokból megakadtak, ugyanis a városvezetés környezetvédelmi garanciákat szeretett volna. Ráadásul határozottan és nyilvánosan kiálltak a környezetszennyező beruházások ellen, és azt is elmondták, 2022-ben 16 különböző, akkumulátorgyártással kapcsolatos megkeresés érkezett a pécsi önkormányzatához. Majd 2023 februárjában, az akkor még ellenzéki többségű közgyűlés egy olyan nyilatkozatot is elfogadott mely szerint a polgármester az üzleti tárgyalások során utasítsa vissza a környezetvédelmi szempontból problémás beruházásokat.

Néhány hónappal később, 2023 nyarán jelölte ki a kormány a beruházási célterületet Pécs határában. A város polgármestere idén júniusban pedig arról adott ki közleményt, hogy hiába kért többször információkat a témában a baranyai főispántól, a megyei önkormányzat elnökétől, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatójától és a külügyminisztertől. Nem sokkal később nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították az ipari-innovációs fejlesztési területet, és egyedi beépítési szabályokat engedélyezett a kormány, ezzel együtt szállás jellegű, de nem munkásszállónak minősülő épületeket is.

A Telex kérdésére most azt nyilatkozta a pécsi önkormányzat, hogy utoljára október közepén levélben keresték „az érintett kormányzati és baranyai szereplőket a fejlesztési területtel kapcsolatban”, egyelőre várják a választ. Azt is elmondták, hogy az elmúlt években inkább a kisebb méretű ipari telkekre mutatkozott igény, de volt 7 hektárt és 24 hektárt megvásárló beruházó is. Jelenleg is vannak üres területek és napirenden van a pécsi ipari parkok kapacitásfejlesztése, Pécs keleti részében 23 hektárt alakítanának ki. Viszont nem kívánják véleményezni a Pécsi Tudományegyetem szerepét, amíg nem látnak kormánydöntést a projekt előkészítéséről.

Egy általunk megkérdezett, nagyobb gazdaságfejlesztési projektekben jártas helyi szakember szerint a bicsérdi beruházás mérete miatt ide távol-keleti befektetőt lehet elképzelni.

Egy vagy kettő nagyobb, 100-200 hektár helyigényű központi gyárral és később annak a beszállítóival. Zöldmezős beruházásként ezt végrehajtani 4-5 év is lehet, a forrásigényt – a szárnyaló árak miatt – megbecsülni is nehéz. Kisebb befektetőkkel, kisebb gyárakkal egy ekkora létesítményt feltölteni pedig beláthatatlan időtáv, főleg a régióban. A gazdasági szakember azt is hozzátette, hogy a saját megújuló energiás erőmű már alapnak számít, de ha tényleg napelemről van szó, akkor korszerűbb lenne a gyárépületek tetején elhelyezni azokat. Versenyelőnynek inkább egy geotermikus erőmű számíthatna. Azt is elmondta, hogy ha már egy ilyen nagyobb léptékű fejlesztés érkezne Baranyába, akkor jó volna az elmúlt évek rossz hazai tapasztalataiból – környezetvédelmi, munkaerőpiaci, energetikai problémákból – a megfelelő tanulságokat leszűrni, és nem a korábbi hibákat elkövetni.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője.