Varga Mihály nyilvánosságra hozná a kínai hitelszerződést, csak a kínaiak jóváhagyására vár

Nehéz gazdasági és államháztartási helyzetben került sor Varga Mihály pénzügyminiszter meghallgatására a parlament költségvetési, illetve gazdasági bizottságaiban. Nincsen jó állapotban a magyar gazdaság, és ez a 2024-es költségvetésen is egyre inkább látszik. A bevételi oldalon több probléma is van, ami miatt jóval kisebb összeggel gazdálkodhat az állam, mint azt a 2024-es költségvetésben tervezte: még mindig nem érkeznek az uniós pénzek, egyre kevesebbet fogyaszt a lakosság, emiatt közel 500 milliárddal kevesebb áfabevétele van a kormánynak, mint tervezte, és a gazdasági növekedés sem a kormány terveinek megfelelően alakul, az idei második negyedévben éppen 0,2 százalékos zsugorodást produkált az első negyedévhez képest.

A költségvetés egyensúlyban tartását az sem segíti, hogy a kiadási oldalt az államadósság kamatkifizetései nagyon megnyomják. Július végéig 2217 milliárd forintot fizetett ki erre a magyar állam, 700 milliárd forinttal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen felül idén júniusban az állam visszavásárolta a Liszt Ferenc repülőteret, ami egy 1200 milliárd forintos kiadást jelentett az államkasszában.

Varga Mihály a szerdai első, költségvetési bizottsági meghallgatása elején azt mondta, hogy 2024-es „a védelem költségvetése”, az ország biztonságát, a munkahelyek megőrzését, a nyugdíjak értékállóságát, a családtámogatások fenntartását, és a rezsivédelmet kell, hogy biztosítsa. Ezeket a célokat szerinte a költségvetés tudta teljesíteni: idén a honvédelemre már a GDP 2 százalékát költötték, a családtámogatási rendszer is működik, 3307 milliárd forintot költenek családtámogatásra, a nyugdíjakat pedig az infláció szintjénél többel, 6 százalékkal emelték, ami azt jelenti, hogy reálértékükben is nőttek a nyugdíjak, ezen felül pedig a 13. havi nyugdíjat is folyósította a kormány.

Intézkedések, nem pedig megszorítások

Varga Mihály szerint amit a költségvetési politikában ígértek, azt tartották. Örömteli ténynek nevezte a miniszter, hogy a magyar gazdaság 2023 után ismét növekedett, az első félév 1,5 százalékos GDP-növekedést hozott és a reálbérek is növekedtek.

A képviselők több kérdést is intéztek a pénzügyminiszterhez az év folyamán bejelentett megszorításokkal kapcsolatban. Varga Mihály ezekkel kapcsolatban elmondta, hogy valóban 400 milliárd forint értékben „egyensúlyjavító intézkedéseket” hagyott jóvá a kormány, illetve 675 milliárd forint értékben elhalasztott beruházásokat, de ezeket egyszer sem hívta megszorításoknak.

Az iparűzési adó tervezett módosítása volt még az egyik téma, amelyről sok kérdést kapott Varga. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy valóban készülnek ilyen átalakításra, azonban annak pontos részletein még dolgozik a kormány, de a költségvetési törvényből minden ki fog derülni. Azt is mondta, hogy az átalakítás célja nem az, hogy pénzt vegyen el az önkormányzatoktól, hanem hogy átalakítsa a területfejlesztést, és járási szintű fejlesztésekre legyenek források. A kormány arra számít, hogy körülbelül 120 milliárd forinttal több bevétele lesz a településeknek a gazdasági növekedés miatt, a kormány pedig ezeket akarja járási szintű fejlesztésekre átcsoportosítani.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban kérdezték Varga Mihályt arról is, hogy miért kellett több önkormányzatnak is visszautalnia a kormány által megelőlegezett támogatási pénzeket. A pénzügyminiszter erre azt válaszolta, hogy csak a meg nem valósult fejlesztések esetében kellett az érintett önkormányzatoknak visszautalniuk az előleget, ez összesen 238 milliárd forintot jelent. Ugyanakkor a miniszter szerint ha ezek a fejlesztések mégis megvalósulnak, a települések visszakapják ezt a pénzt.

Magas kamatterhek és kínai hitel

Az államadóssággal kapcsolatban Varga már a képviselői kérdések előtt azt mondta, hogy komoly kamatterhei vannak a költségvetésnek, de hozzátette, hogy a jövő évi költségvetésben már kedvezőbb kamatkörnyezettel terveznek. A költségvetési és a gazdasági bizottságban is kérdezték a minisztert Orbán Viktor beszédéről, amelyben a miniszterelnök 90 százalékos GDP-arányos szintig finanszírozható államadósságról beszélt. Varga Mihály egyszer sem válaszolt érdemben a kérdésekre.

Képviselői kérdésre reagálva a miniszter beszélt az 1 milliárd eurós kínai hitelről is. A miniszter szerint ez a hitel eltörpül amellett, hogy idén augusztusig 6500 milliárd forint értékben bocsátottak ki állampapírokat. Csárdi Antal LMP-s képviselőnek intézett válaszában Varga arról beszélt, hogy a kínai hitelező bank hozzájárulásán múlik, hogy a kormány nyilvánosságra hozza a hitelszerződést. Később hozzátette, annyira kedvező feltételekkel kaptuk meg a hitelt, amilyennel most biztosan nem kapnánk piaci hitelt.

Gazdasági semlegesség

Az Orbán Viktor által meghirdetett gazdasági semlegességről is esett szó mindkét meghallgatáson. A pénzügyminiszter a költségvetési bizottságban arról beszélt, hogy habár Magyarország az EU tagállama és az európai gazdasági közösséghez tartozik, ez nem jelentheti azt, hogy elszigeteljük magunkat a világ többi részétől. Szerinte ez Magyarország esetében nem is reális, az energiafüggőségünk például még mindig jelentősen Oroszországhoz köt minket. De szerinte a kínai hitelfelvétel is a gazdasági semlegességünket erősíti.

Több képviselő is utalt rá, néhányan pedig rá is kérdeztek, hogy 2026-tól Varga Mihály lesz-e a Nemzeti Bank új elnöke, Nagy Márton pedig az új gazdasági csúcsminiszter, a pénzügyminiszter azonban ezekre a kérdésekre nem reagált.