Szokatlanul nagy plusszal zárta a költségvetés a szeptembert

234,2 milliárd forint többlettel zárta a magyar állam központi költségvetése a szeptembert, ami minden idők második legjobb kilencedik havi adata – közölte kedden a Pénzügyminisztérium. Ezzel a költségvetés idén eddig 2623 milliárd forintos hiánynál tart, ami nagyjából 100 milliárd forinttal van az eredetileg kitűzött hiánycél fölött.

Magyarország a koronavírus-járvány előtti években rendszeresen viszonylag alacsony hiánnyal tudta zárni a költségvetéseit, így az államadósságot is komolyan sikerült csökkenteni. 2020-ban azonban a Covid miatt bevezetett lezárások következtében a korábbiaknál jóval nagyobb hiány jött össze, és a költségvetést azóta sem sikerült egyenesbe hozni.

Az elmúlt négy évben az állam rendre évente körülbelül 5000 milliárd forintos költségvetési hiányt hozott össze, ehhez képest idén sokkal optimistább, 2514 milliárdos hiánycélt tűztek ki maguk elé. Ezt már áprilisban átlépte a költségvetés, bár nyár elején egy időre sikerült megint alá kerülni.

Az ábrán látszik, hogy az 2624 milliárdos szeptember végi hiány nagyjából hasonló az előző négy évihez: 2020-ban és 2020-ban ennél kicsit jobban, 2023-ban kicsit rosszabbul állt a költségvetés a 9. hónap végén. Az ábráról az is leolvasható, hogy ez az egész évre nem jelent olyan sokat, mert a kiadások mindig az év első és utolsó hónapjaiban szoktak a legnagyobbak lenni.

Az idei költségvetést az államadósság kamatkiadásai nyomják meg nagyon, idén július végéig 2217 milliárd forintot fizetett ki erre a magyar állam. Ez 700 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A kamatkiadások elsősorban azért ilyen magasak, mert az állam adósságának egy része prémium állampapírokban van, amelyek után elég magas, 15-20 százalék körüli kamatokat fizetnek ki.

A magyar állam bevételei részben azért sokkal alacsonyabbak a vártánál, mert a magyarok – a többi európai ország lakóihoz hasonlóan – az elmúlt időszakban nagyon sokat takarítottak meg, és emiatt a jövedelmükhöz képest relatív egyre kevesebbet költenek. Emiatt a cégeknek nem nő a forgalma, az államnak pedig nem nőnek az adóbevételei – annak ellenére, hogy a kiadásai többek között a közalkalmazottak fizetésemelései miatt jelentősen nőnek.