Mi is meglepődtünk, mennyi pénzt tartanak állampapírban a Telex olvasói

Az idei első negyedévben körülbelül ezermilliárd forint értékben fizet kamatokat a magyar állam azoknak, akik tartanak állampapírt (elsősorban a prémium sorozatból) a befektetéseik között. Az államkötvényekkel kapcsolatos cikkeket a Telexen kiemelt figyelem övezte, mióta ilyen jól lehet velük keresni, ezért készítettünk egy felmérést olvasóink között.

Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, mi jellemzi olvasóink állampapír-befektetési mintázatát, másrészt arra, mit fognak kezdeni a kamat formájában érkező pénzzel, amikor megkapják azt.

Anonim kérdőívünket több mint 5200-an kitöltötték,

így egész masszív (bár statisztikai értelemben nem reprezentatív) adathalmazzal rendelkezünk a válaszadók államkötvényes szokásairól és az ő néhány demográfiai adatukról. Ebben a cikkben az első témakört mutatjuk be, majd a hamarosan érkező második részben a kapott összegekkel és pénzköltési/befektetési tervekkel foglalkozunk.

A felmérésben összesen 4366 férfi és 866 nő vett részt. A durva eltolódás a férfiak felé nem meglepő a tőkejövedelemmel kapcsolatos egyéb adatokat számításba véve. A kitöltők életkorában is komoly egyensúlytalanság van: a válaszadóink 48 százaléka a 35-50 éves korosztályból került ki, a második legnagyobb csoport a 18-35 éveseké (24,9 százalék), a harmadik az 50-65 éveseké (17,3 százalék), míg a 65 év felettiekre 7,3 százalék jut. Tipikus válaszadónk tehát negyvenes férfi, akinek – mint látni fogjuk – sok millió forintja van államkötvényben.

Mikor szálltak be a buliba a Telex-olvasók?

Az állampapír hagyományosan a konzervatív befektetők kedvence: biztonságos, de általában nem lehet vele jól keresni. Magyarországon azonban az elmúlt pár évben fokozódik a kötvények népszerűsége a lakosság körében, az ÁKK (amelynek vezetőjével nemrég interjút is készítettünk) ugyanis folyamatosan elég kedvező feltételekkel, tehát az állam számára drágán kínált néhány fajta állampapírt. A szuperállampapírnak is nevezett MÁP+ után, a dübörgő infláció időszakában a drágulást lekövető PMÁP, vagyis a prémium állampapír-sorozatok körül alakult ki befektetési őrület. A prémium kötvényre a nagybefektetők is annyira rákaptak, hogy az állam egy idő után 25 millió forintban korlátozni kezdte az egy fő által vásárolható mennyiséget, mert inkább az a cél, hogy sok embernek legyen kevesebb papírja.

A telexes kitöltők válaszaiból is jól látszik, hogy mekkorát nőtt a MÁP+-os időszak óta azok száma, akik állampapírban tartanak befektetést: mindössze 36 százalék azoknak az aránya, akik már 2020 előtt is tartottak államkötvényt, a többiek mind vagy a MÁP+ idején (27 százalék) vagy az utóbbi két évben (37 százalék) szálltak be. A válaszok korcsoportonként eltérnek, és az látszik hogy főleg a fiatalabb korosztályt szólította meg az elmúlt pár év folyamatos állami ösztönzése és a vonzó hozamok.

Mennyivel hitelezik a magyar államot?

Kérdőívünk eredménye alapján a Telex olvasóinak befektetéssel foglalkozó része igen sok pénzzel szállt be az állampapírozásba. A kategóriák meghúzásakor nem számítottunk erre, ezért csak a 10 millió forint alatti részt cizelláltuk, az efölötti összeget pedig egy csoportba soroltuk, így

a végeredmény az lett, hogy a kitöltőink 52,7 százaléka a legtöbb állampapírt (legalább 10 millió forint) tartó halmazba esik.

Az alábbi ábrán nemek szerint bontottuk a válaszadókat, ezt vizsgálva látszik, hogy a nők – akik eleve jóval kevesebben töltötték ki a kérdőívet, vélhetően azzal összefüggésben, hogy kevesebben vannak közöttük befektetők – átlagban kisebb, de még így is tetemes összeget tartanak állampapírban.

A férfi-női különbség más kutatások ismeretében nem meglepő, a magyar férfiaknak ugyanis jóval több tőkejövedelme van, mint a nőknek. És olyan is minden bizonnyal előfordul, hogy egy családban a házaspárnak csak az egyik fele, tipikusan a férfi nyit befektetési számlát, aztán azon tárolják a közös családi tőkét.

Honnan volt pénzük?

Ha már ilyen sok pénzt tettek a válaszadók állampapírba, érdekes kérdés, ki honnan jutott tőkéhez. Felmérésünk alapján a legtöbben (82,9 százalék) saját maguk tették félre a befektetés döntő részét, azok aránya, akik örökségükből hitelezik az államot csupán 7,9 százalék. Az állampapír-őrület csúcsán elég komoly érdeklődés kísérte a hitelből állampapír-konstrukciót, ehhez képest talán meglepő, hogy a válaszadók között elég kevesen vannak olyanok, akik hitelt vettek fel (akár államilag támogatott verziót, pl. babavárót, akár piaci hitelt), mindössze 6,2 százalék jelölte meg ezt a választ.

Megnéztük, többen vannak-e a nagyobb összeget befektetők között, akik hitelből vagy örökségből vásároltak államkötvényt. Az eredmények szerint ez az összefüggés létezik, de azért nem annyira erős: a kevesebb pénzt befektetőknél 11-12 százaléknyian vannak azok, akik nem maguk által megspórolt pénzt tesznek be, míg a vastagabb állampapír-tulajdonosok között 15-16 százaléknyian.

Tesznek pénzt másba is?

Arra is kíváncsiak voltunk, az állampapír-befektető Telex-olvasóknak milyen a hozzáállása más tőke- és pénzpiaci eszközökhöz, tőzsdéznek, kriptóznak, ingatlanoznak-e. A beérkezett válaszok alapján a Telex-olvasó állampapír-befektetők nagy arányban (54,4 százalék) tartanak mást is a portfóliójukban. Azt is megnéztük, hogy kiknél valószínűbb ez a viselkedés: azoknál, akiknek több, vagy pont azoknál, akiknek kevesebb állampapírja van. Az eredmények szerint egyértelműen a sok államkötvényt birtoklók hajlamosabbak a megtakarítások diverzifikálása.

A magyar állampapírokon kívül mást is tartó kitöltőket megkértük, írják be szabad szavas válaszban, mijük van még. A beérkezett válaszokat kategóriákba soroltuk, ennek alapján az látszik, hogy az állampapírt birtoklók körében a legnépszerűbb más befektetési forma a tőzsdézés (részvények, méghozzá elsősorban külföldi értékpapírok és ETF-ek birtoklása), a nyugdíj-előtakarékosságra szolgáló megtakarítási számlák és az ingatlanbefektetés. Utóbbi alá többféle dolgot is besoroltunk, az emberek nagyjából fele-fele arányban adták meg azt, hogy ingatlant (lakást vagy földet) vásároltak befektetési céllal és azt, hogy saját ingatlanukat korszerűsítették, tették energiahatékonyabbá. A rezsicsökkentés korlátozása óta tudjuk, hogy ez kimondottan jó megtérülést hozó befektetés lehet a nagy és elavult lakásokban lakók számára.

Sokan mondták továbbá azt, hogy saját képzésükbe, gyerekeik vagy unokáik taníttatásába és egészségügyi szolgáltatások igénybevételére fordították, fordítják a többi pénzüket – ezt neveztük az ábrán humán tőkébe való befektetésnek. Szintén népszerű a nemesfém-vásárlás, ami többnyire aranyat jelent, és talán némileg meglepő módon előkelő helyen végeztek a kockázatos befektetésnek számító kriptovaluták, a normál devizákat is megelőzve.

Cikkünk következő részében azt nézzük meg, mit terveznek az emberek kezdeni a tetemes hozammal, amit az állampapírjaikért kapnak 2024-25 folyamán.