Négyszer indultak rohamra a magyarok idén az állampapírokért, háromszor jöttek ki belőle rosszabbul

2023 egyik legfontosabb témája az infláció volt. Azok, akiknek nincs mit a tejbe aprítani, azon gondolkodtak, hogy hogyan jönnek ki hónap végén a fizetésükből. Azok, akiknek van mit a tejbe aprítani, azon gondolkodtak, hogy hogyan tudnák úgy befektetni a pénzüket, hogy az visszanyerje az infláció előtti értékét, vagy legalább ne veszítsen belőle még többet.

Ez utóbbi csoport kedvenc befektetési eszköze idén az állampapír lett, az év első felében valóságos őrület alakult ki az inflációkövető, prémium papírok körül. Ezek ugyanis utólag fizetnek az infláció után, vagyis idén vissza lehet velük nyerni a tavalyi drágulást, jövőre pedig majd az ideit.

De amennyire jó ez a rendkívül kedvező kamatozás a vásárlóknak, olyan sokba kerül az államnak, és ezzel ők is pontosan tisztában vannak, ezért év közben többször is rontottak az állampapírok kamatszintjén. Ez pedig a jelek szerint óriási hatással volt a vásárlókra, minden körnél tízmilliárdokat zsákoltak a még elérhető kedvezőbb kötvényekből. A következő ábrán azt mutatjuk be, hogy az elmúlt egy évben melyik héten mennyi prémium állampapír fogyott.

A grafikonon jól látszik, hogy négy hatalmas ugrás volt a megvásárolt állampapírok mennyiségében. Ezek a következők voltak:

• Januárban csúcsosodott ki az infláció, ekkor a 25 százalék fölött volt a drágulás éves üteme. Erre több százezren kaptak a szívükhöz, hogy a párnacihában tárolt pénzük hirtelen ötödével ér kevesebbet. Ebben a helyzetben rengetegen vásároltak az akkor még rendkívül kedvező feltételek mellett árult állampapírokból.
• Május végével kivezették 1,5 százalékos kamatprémiummal árult hétéves állampapír-sorozatot, és jött helyette egy 1 százalékos kamatprémiumot fizető nyolcéves papír. A váltás hetében 123 milliárd forintért vásároltak be a magyarok az előző sorozat maradékából.
• Július végével aztán ezt csomagot is megszüntették, és jött egy minden szempontból rosszabb, tíz éves futamidejű és csak 0,25 százalék kamatprémiumot fizető sorozat. Ekkor az előzőnél is nagyobb roham indult és a váltás előtti két hétben 260 milliárdért vettünk prémium állampapírokat.
• Azt hihettük, hogy ennél nagyobb őrület már nem lesz, de november 28-ával kivezették az utolsó tisztán inflációkövető papírokat is. Helyettük egy olyan hibrid sorozat jött, amely a következő másfél évben fixen 9,9 százalékos kamatot ad, vagyis nem lehet már vele évi 15-20 százalékot kaszálni. Erre a magyarok még a korábbinál is mélyebben nyúltak a zsebükbe, és képesek voltak két hét alatt 280 milliárd forintot kölcsönadni az államnak.

Az ábrán az is látszik, hogy a négy nagy felindulást leszámítva az érdeklődés év közben folyamatosan csökkent. Míg az év első felében simán heti 50-100 milliárdot vásároltunk ezekből a papírokból, addig december első két hetében már csak tízmilliárd forint környékén.

A prémium állampapírokkal amúgy ezermilliárdokat keresnek a befektetők a következő két évben, ami pontosan ugyanennyibe kerül az államnak, vagyis az összes többi magyarnak. A kormány annyira hisz ebben, hogy minden magyar állampolgárnak automatikusan kincstári értékpapírszámlát nyitnak, hogy a mostaninál is könnyebben lehessen állampapírt vásárolni.

Arról, hogy a most elérhető, 2032/I sorozattal mikor mennyit lehet keresni, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.