Megszűnt a 16 százalékos kamatot fizető prémium állampapír, de megéri venni azt, ami helyette jött?

Május 31-ével kivezette a Magyar Államkincstár a rendkívül népszerű, jövőre 16 százalékos kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt, amiből több ezermilliárd forintot vásárolt a lakosság az utóbbi hónapokban. A változásról az Államkincstár közvetlenül tájékoztatta az ügyfeleit, és arról többek között a Bankmonitor is írt.

Egészen pontosan kivezették

• az infláció felett 0,75 százalék kamatprémiumot fizető 2027/K négyéves sorozatot;
• és az infláció felett 1,5 százalékot fizető 2030/J hétéves sorozatot.

Helyettük bevezették

• a 2028/L ötéves sorozatot, amely az infláció felett 0,25 százalék kamatprémiumot fizet;
• és a 2031/I nyolcéves sorozatot, amely egy százalék kamatprémiumot fizet.

Az új sorozatokkal jelentősen, fél százalékkal csökkentették kamatprémium mértékét, így valamivel kevésbé éri majd meg ebbe fektetnünk a pénzünket. Ettől függetlenül viszont egyáltalán nem biztos, hogy bármilyen befektetés versenyezni tudna ezzel.

A kamatprémium csökkentése mellett fontos változás, hogy míg eddig egy magánszemély 250 millió forintos határig vásárolhatott állampapírt, ez mostantól 100 millió forintra csökken. Azt meg kell jegyezni, hogy az új állampapírok a korábbiaknál egy évvel később járnak le, tehát relatív hosszabb távú befektetések, mintha, mondjuk, egy héttel ezelőtt vettünk volna a régi sorozatból.

Gyengébb, de így is megérheti

Megkérdeztük a változásról Sándorfi Balázs elemzőt, a Bankmonitor alapítóját. Az új sorozatok az alacsonyabb kamatprémium miatt szerinte egyértelműen rosszabbak, mint az előzők voltak, két dologra viszont érdemes odafigyelni.

Az egyik az, hogy a havi alapon számolt infláció minden hónappal csökken, a pénzünk tehát a valóságban egyre kisebb mértékben veszít az értékéből. Hiába látszik tehát most az, hogy 24 százalék az infláció, amikor befektetünk, sokkal inkább azt kellene nézni, hogy mennyi lesz egy év múlva, akkor pedig biztosan ennél jóval kevesebb lesz.

A prémium állampapír mindig az előző előtti évi infláció felett kamatozik, azaz jövő év után az idei 15-19 százalékos infláció felett fizetnek majd kamatot, miközben valószínűleg ennél jóval kisebb lesz az akkori infláció. Sándorfi szerint így elképzelhető, hogy akár 8 százalékkal nagyobb lesz a kamat, mint a valódi infláció, ami a csökkenő kamatprémium ellenére még mindig elég jó befektetés.

Sándorfi szerint a másik tényező, amire oda kell figyelni, az az, hogy az Államkincstár bármikor ismét változtathat a kamatfeltételeken. A mostani, új sorozatoknál az Államkincstár a csökkenő jegybanki irányadó kamatra hivatkozott, ami a következő hónapokban tovább csökkenhet.

A mostani állampapír-sorozatot 500 milliárd forint értékben hirdették meg, tehát valószínűleg ennyit akarnak eladni belőle, de az is elképzelhető, hogy hamarabb kivezetik, és egy más (valószínűleg rosszabb) feltételeket kínáló sorozattal helyettesítik. Ezért akkor is megérheti venni az új prémium állampapírból, ha rosszabb, mint az előzők voltak, hiszen valószínűleg még mindig jobb lesz, mint amilyenek a következők lesznek.

Felmerült, hogy megéri vele spekulálni

A tekintélyes infláció fölött fizető prémium állampapírokkal kapcsolatban korábban felmerült, hogy a magas kamat miatt megérheti spekulálni velük. A modell lényege, hogy az ember 9 százalékos kamatra jelzáloghitelt vesz fel, majd a pénzt berakja a jövőre 16, utána pedig 17-20 százalékot fialó állampapírba, a 7-11 százalékos különbözetet pedig szépen zsebre rakja. Erről itt írtunk hosszabban.

A modell értelemszerűen addig működik, amíg a magas éves infláció miatt a PMÁP kamata érdemben 9 százalék felett marad, ez várhatóan 2025 elejéig lesz így. Akkor az állampapírt (elvileg) egy százalék költség mellett vissza lehet váltani, a hitelt pedig előtörlesztéssel visszafizetni.

Ezzel kapcsolatban viszont felmerül egy kétség. Az állampapírokat kiadó Államadósság-kezelő Központ ugyanis dönthet úgy, hogy az egyszázalékos költséget jelentősen megemeli. Sőt, az is lehet a végeredmény, hogy az állampapírokat egyáltalán nem veszik vissza a lejárat előtt. Ebben az esetben a 2030-as lejáratú állampapírok az utolsó 4-5 évben valószínűleg a hitelkamat alatt kamatoznának, tehát veszteséget termelnének.

Sándorfi Balázs egy korábbi cikkében viszont amellett érvelt, hogy az Államadósság-kezelő Központ ezt nagyon kicsi eséllyel fogja megtenni. Egyrészt a történelmi tapasztalat ezt mutatja: az infláció beindulása után ugyanis a magyar lakosság közel 5000 milliárd forint állampapírt váltott vissza az államnál, és ezt sem akadályozták meg. Másrészt a visszaváltás megszigorítása a befektetők nagy részének bizalmát elvenné az állampapírtól, egy ilyen lépés után az állam nagyban rombolná azt a nehezen kiépített képességét, hogy a saját lakossága által finanszírozza magát.

Jobban megéri, mint a bankbetét, és az állam ezt nem győzi hangsúlyozni

Az új állampapír-sorozatok bevezetésével körülbelül egy időben változtattak meg egy sor, a befektetésekre vonatkozó jogszabályt is. Ezek mindegyike az állampapírok felé tereli a befektetőket, például azzal, hogy 13 százalékos „szociális hozzájárulást” vezettek be a megtakarítási formák egy részére, de pont az állampapírokra nem.

A változás egyik fontos eleme, hogy a bankoknak a jövőben tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleiknek arról, hogy mennyivel kevesebb kamatot kapnak tőlük, mintha az államnál tartanák a pénzüket. Ez részben jogos, a magyarok ugyanis rengeteg pénzt veszítenek azon, hogy párnacihán, készpénzben, kamatmentes folyószámlán, esetleg nagyon rosszul teljesítő eszközökben tartják a pénzüket.

Annak viszont nem biztos, hogy túl jó az üzenete, hogy a magyar állam jogszabályokkal akarja az állampapír felé „erőltetni” a lakosság pénzét. Mert ha ez rövid távon az állam és az emberek érdeke is, az azért nem biztos, hogy jó, ha az állam minden más, az övétől független befektetési formát paranccsal akar ellehetetleníteni. Erről a kérdésről itt írtunk bővebben.

Arról, hogy hogyan lehet húsz százalék feletti inflációnál megőrizni a pénzünk értékét, a Téma Podcastban beszélgetett Brückner Gergő Sándorfi Balázzsal, az adás itt nézhető meg.