Hétfőn megszűnnek a legjobb állampapír-sorozatok. De mi jön utánuk?

Tovább rontja az inflációkövető, úgynevezett prémium állampapírok vásárlási feltételeit a kormány július 31-től, hétfőtől. Megszűnik az elmúlt két hónapban nagyon népszerű 2028/L és 2031/I sorozat, és augusztus másodikától jön helyettük a minden szempontból előnytelenebb, tízéves futamidejű 2033/I sorozat. (A sorozatok nevében a szám a lejárat időpontját jelzi.) A régi sorozatokat online hétfőn 16 óráig, a postafiókoknál 15 óráig lehet megvásárolni.

A hétfőn kivezetett sorozatok közül a 2028/L 5 éves futamidőre infláció fölött 0,25 százalékos kamatot fizet, míg a 2031/I nyolcéves futamidőre fizet infláció fölött 1 százalékot. A most bevezetett 2033/I elnevezésű sorozat még hosszabb, tízéves futamidőre fizet 0,25 százalékos kamatprémiumot, tehát mind futamidő, mind kamatozás szempontjából rosszabb, mint az előzőek. Különbség az is, hogy míg korábban mindig párhuzamosan két sorozat futott (egy rövidebb és egy hosszabb futamidejű), addig mostantól már csak ez az egy modell marad. Bár keveseket érint, az is fontos változás, hogy egy ember egy sorozatból mostantól csak 25 millió forint értékben vásárolhat majd.

A kamatforduló is számít

Van még egy szempont, ami miatt az új sorozatok rosszabbak lesznek a régieknél, ez pedig a kamatforduló időpontja. Az előző két hónapban futó 2028/L sorozat kamatfizetése július 26-án, a 2031/I kamatfizetése pedig május 21-én van. A most bevezetett 2033/I sorozaté átkerült január 20-ra, ami főleg a júliusi dátumhoz képest óriási bukta.

Miért van ennek jelentősége? Az inflációkövető, prémium állampapírok elméletben az előző évi KSH-s infláció után fizetnek kamatot. Tavaly hivatalosan 14,5 százalék volt az infláció, a 0,25 százalékos kamatprémiumot fizető papírok ezért az idei év után 14,75 százalékot fizetnek, az 1 százalékosak pedig 15,5-öt.

A gyakorlatban viszont a papírok nem a naptári évet követik, hanem van egy kamatfizetési nap (ami minden évben ugyanaz), és az adott éves kamatrátát a két kamatkövetési nap között számolják. A most kivezetett 2028/L sorozat tehát jövő júniusig kamatozik a tavalyi infláció után nagyon kedvezően, míg a most bevezetett 2033/I csak januárig.

Márpedig a prémium állampapírokban éppen az a trükk, hogy a tavalyi és az idei, rendkívül magas infláció után fizetnek majd jól. Később, amikor a jövő évi, várhatóan elég alacsony infláció után kamatoznak, sokkal kevésbé éri majd meg tartani őket. Egy mondatban összefoglalva a lényeget:

a most kivezetett 2028-as sorozat még két évig kamatozik jól, a helyette jövő 2033-as viszont már csak másfél évig.

Apró előny, hogy ha valakinek gyorsan van szüksége a kamatokra, akkor majdnem fél évvel hamarabb kapja meg azt. Igaz, sokéves távon kevesebbet.

Az 50 millió forintos kérdés

Az állampapírokat érintő Nagy Kérdés természetesen még mindig az, ami hónapokkal ezelőtt volt: szigorítani fogja-e az állam a visszaváltási feltételeket? Most ugyanis hiába van megadva egy adott sorozatnál egy lejárati dátum, bárki bármikor visszaválthatja a papírjait. Összesen egy egyszázalékos, tehát szinte láthatatlan büntetést kell ilyenkor fizetni.

Ez azonban nincs se kőbe vésve, se törvénybe írva, az államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ bármikor szigoríthat a visszaváltási feltételeken. Sőt, akár arról is dönthetnek, hogy egyáltalán nem lehet majd idő előtt visszaváltani a papírokat. Ha ez így lenne, akkor a most ajánlott 2033-as sorozattal a pénz akár tíz évre is bent ragadhatna az államnál, miközben az első másfél évet leszámítva várhatóan elég rosszul kamatozik majd.

Más kérdés, hogy ezt meglépi-e a magyar állam. A lakosság most hozzávetőlegesen 9000 milliárd forintot tart állampapírban, aminek egy részét 2025 környékén majd sokan ki akarják venni, hiszen várhatóan addig jár csak jó kamatozás. Ha ez így lesz, akkor az államnak rövid időn belül le kell majd mondania több ezermilliárd forintról, vagy ajánlania kell majd egy még kedvezőbb sorozatot.

Ha egyikhez sincs kedvük, akkor megtehetik, hogy rontják a visszaváltási feltételeket, vagy egyenesen leállítják a visszaváltást, ezzel szert tennének egy csomó hosszú távon lekötött pénzre, amely után alig kell kamatot fizetni. Egy dolgot viszont elvesztenének: a befektetők bizalmát. Ha ugyanis valaki kölcsönadja a pénzét az államnak, és nem kapja vissza olyan formában, ahogy remélte, akkor többet nem fogja kölcsönadni. Az állam pedig egy jó időre lemondhat arról, hogy a lakosság pénzéből finanszírozza magát. Mivel ezt ők sem akarják, vannak közgazdászok, akik azt mondják, hogy nem túl valószínű, hogy változtatnának a visszaváltás feltételein.

Az állam nagyon akarja a pénzünket

Az utóbbi hónapokban számos olyan döntés és nyilatkozat született, amely arra utalt, hogy az állam a következő időszakban szeretné magánál tartani a lakosság megtakarításait. Ez abból is fakadhat, hogy a blokkolt EU-s pénzek hiánya erősen érződik, és minden államnak jó, ha a saját lakossága ilyen formában is finanszírozza a működését.

Orbán Viktor nemrég egy rádiónyilatkozatában mondta azt, hogy háborús időben az segíti az országot, aki a megtakarításait nem bankbetétben, hanem állampapírban tartja. Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint pedig „érdemes lenne megmozgatni” a lakosság folyószámlákon tartott 6-7 ezer milliárd forintját.

A kormány még nyár elején jelentett be egy sor olyan változást, amivel az állampapírt előnyösebb helyzetbe hozták a többi befektetési formával szemben. Ennek az egyik legdurvább eleme, hogy a bankoknak a jövőben tájékoztatást kell küldeniük az ügyfeleknek, hogy lássák, mennyivel kevesebb kamatot kapnak, ha nem az államnál, hanem a bankoknál tartják a pénzüket. Később aztán az Államadósság Kezelő Központ annyira lehajolt, hogy a nyilvános plakátkampány mellett a KRÉTA-ban buzdították a szülőket az állampapír-vásárlásra. Orbán szerint egyébként ezeket az intézkedéseket csak a háború miatt vezették be.

Arról, hogy hogyan éri meg befektetni állampapírba, még két hónappal ezelőtt beszélgetett Brückner Gergő kollégánk Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor alapítójával. A beszélgetés itt nézhető meg: