Visszatért a lassabb kamatvágási ütemhez az MNB

75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa az irányadó kamatot keddi ülésén.

A jegybank döntését fokozott piaci várakozás előzte meg. A kamatszint állítgatása rövidtávon leginkább a forint sorsát érinti. A múlt hónapban a magyar fizetőeszköz érzékenyen reagált arra, hogy gyorsítottak a kamatcsökkentés ütemén, és egy körben 100 bázispontot vágtak a korábbi, 75 bázispontos csökkentések után. A következő napokban a forint gyengülni kellett az euróval és a dollárral szemben, márciusra pedig ismét vészesen közel került a négyszázas eurós szint. A forintárfolyam és a kamatdöntések között ugyan közvetlen a kapcsolat, az MNB saját bevallása szerint ezzel nem foglalkozik, ugyanis nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja. A mostani, 75 bázispontos csökkentés ugyanakkor azt jelzi, hogy a jegybank visszatért a korábbi, visszafogottabb ütemhez, a 100 pontos vágás csak egy kört élt meg.

A kamatcsökkentés egy másik fontos aspektusa, hogy kulcsszerepe van a kormány és az MNB között az utóbbi időben kibontakozott konfliktusban. Ennek minden bizonnyal személyes elemei is vannak (bár ezt mindkét fél tagadja), ugyanakkor kamatszint gazdasági élénkítésre gyakorolt hatása a szakmai ellentéteknek is megágyaz.

A magas kamatok visszafogják a gazdasági teljesítményt, hiszen ilyenkor drága hitelt felvenni, a tőkét pedig megéri beruházás helyett különféle eszközökben tárolni. Matolcsy György pedig a korábbi laza monetáris politikát folytató, élénkítést pártoló jegybankárból az utóbbi években átváltott feszes „héja”-tempóra, aki addig nem engedi lejjebb a kamatszintet, ameddig nem tűnik úgy, hogy valóban elmúlt az inflációs veszély. A pénzromlás üteme a legutóbbi, februári adat szerint 3,7 százalék volt, ugyanakkor elemzők szerint fennáll a veszély, hogy az év második felében megint élénkülni fog. (A jegybanki célsáv 3 százalék körül van.)

A kamatszint 13 százalékos maximumához képest már bőven lejjebb vagyunk, a február végi vágással 9 százalék lett az alapkamat, de a kormány és az Iparkamara, kiemelten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Parragh László kamarai elnök gyakran tesznek erős célzásokat arra, hogy nem gondolják elég gyorsnak az ütemet. A miniszter gazdaság túlfűtöttségével kapcsolatos aggodalmakat megalapozatlannak tartja, olykor konkrétan megpróbál belepiszkálni a kamatpolitikába a maga eszközeivel.

Virág Barnabás MNB-elnök délután 3-kor megtartja szokásos tájékoztatóját a mostani döntés hátteréről és arról, mi várható a következőkben, de elemzők márciustól még lassabb ütemű csökkentésre számítanak a Monetáris Tanácstól. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondta, az elemzői várakozásokkal megegyező kamatcsökkentést a szükségesnél szigorúbbnak látják. „A kockázati környezet döntően nem változott az előző döntés óta, sőt, a fejlett piaci jegybankok márciusi kommunikációja további bátorítást adhatott volna egy nagyobb, 100 bázispontos lépéshez” – közölte.

Kiss szerint egyedi faktoroknak tudható be a kamatvágási ütem csökkentése, hiszen a jegybank középtávú előrejelzése (félév végén 6-7 százalék közötti alapkamat) nem változott az előző hónaphoz képest. Magyarázó tényezőként egyelőre csak a forint árfolyammozgása, illetve a hozamok emelkedése maradt, így feltehetőleg várnunk kell az új inflációs jelentésig, illetve a döntést követő háttérbeszélgetésre, hogy választ kapjunk az óvatosság okára – mondta.