Parragh László szerint tönkretette a jegybank a következő tíz évünket

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni – mondta az Indexnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint káros következményei vannak annak, hogy újra pozitív reálkamat van Magyarországon.

Kedden 0,75 százalékponttal csökkentette az alapkamatot a jegybank, Virág Barnabás, az MNB alelnöke múlt héten egy konferencián arról beszélt, hogy év végére 11 százalék, februárban pedig 10 százalék alatt lehet az alapkamat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a most jövő hónapokban rendre 0,75 százalékpontos kamatcsökkentéseket fognak végrehajtani.

Parragh nagyobb mértékű kamatcsökkentést tartana szükségesnek, mert a mostani, kisebb mértékű csökkentéssel újra pozitív reálkamat-időszak figyelhető meg a gazdaságban, tehát a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke. Parragh László szerint a pozitív reálkamat káros a gazdaságra nézve, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését. Ez pedig azért is fontos, mert Magyarországon a fogyasztást és nem a munkát terhelő adók vannak túlsúlyban. Így ha alacsony a fogyasztás, nehezebben érhető el költségvetési egyensúly.

Viszont ha a fogyasztás erősebb, több az adóbevétel. Parragh érti, hogy az MNB-nek elsősorban az árstabilitás elérésére kell koncentrálnia, de szerinte emellett köteles támogatni a gazdaságpolitikát. Úgy véli, ha a pénz önmagától, a kamatszintből fakadóan többletpénzt – reálkamatot – termel, akkor nem biztos, hogy érdemes befektetni, beruházásba kezdeni, kockázatot vállalni. „A tőkémre mindenképpen még több pénzt kapok a nap végén, ha nem fogyasztok, hanem befektetek.”

Mint mondta, az infláció egy éven belül 25 százalékos szintről lement 10 százalék alá, így ha ezt nem követi le megfelelő mértékben az alapkamat szintje, akkor az államadósságra rakódó kamatterhek a szükségesnél nagyobb terhet rónak a költségvetésre, ami hosszabb időtávon hatalmas pluszkiadás.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint „a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket”. Szerinte ha 3-4 éves időtávon vizsgáljuk a jegybanki döntéseket, akkor 4000 és 6000 milliárd forint között van a többletteher, ennyivel drágul az állam finanszírozási igénye a szerintük túl magas kamatszint miatt. „Ha ezt lefordítom hétköznapi nyelvre, akkor egyévnyi nyugdíjat lehetne adni mindenkinek” – mondta.