Varga Mihály azt állítja, nem fognak változni az állampapírok visszaváltási díjai

2023 rázós, megszorításokkal terhelt év a magyar gazdaságnak, de mire Varga Mihály pénzügyminisztert meghallgatja a parlament gazdasági bizottsága, úgy néz ki, a nehezén már túl vagyunk: az infláció a KSH adatai szerint éppen becsúszott 10 százalék alá, a harmadik negyedévben nőtt a GDP, így vége lett a recessziónak, a napokban pedig az is kiderült, hogy hamarosan elkezd csordogálni a pénz az EU-tól. A költségvetési hiány ugyanakkor várhatóan viszonylag magasan, 5 és 6 százalékhoz között alakul majd, a magasra húzott alapkamatot csak óvatosan csökkenti az MNB, az állam kamatkiadási pedig az egekbe szöknek.

Varga Mihály azzal vezette fel a meghallgatást, hogy a pandémia és háború hatásával kell megbirkóznia a gazdaságnak, de ilyen körülmények között is visszatért Magyarország a növekedési pályára: a harmadik negyedévben már nőtt a GDP, stabil a munkaerőpiac, emelkednek a reálbérek szeptember óta. Szerinte növekszik a magyar gazdaság iránti bizalom, amit többek között az állampapírvásárlás felpörgéséből is látszik, november egyik napján 384 milliárd forintért jegyeztek le államkötvényt, ami rekordnak számít.

A miniszter azt mondta, a költségvetés helyzete stabil annak ellenére, hogy késlekednek az uniós források, így ezeket előfinanszírozni kénytelen az állam. Mindemellett az államadósság csökkentése folytatódik idén is, 04 százalékkal lesz kisebb GDP-arányosan, mint tavaly.

Állampapír, őszi költségvetés

Az első kérdéseket Dávid Ferenc (DK), a gazdasági bizottság alelnöke intézte Vargához, a magyar kormánnyal stratégiai partnerséget kötött Continental-gyárból érkező elbocsátási híreket dobta be, illetve arról érdeklődött, nem lenne-e több értelme az év vége felé beadni a következő évi költségvetést, amikor már jobban lehet tervezni. Ő kevésbé hurráoptimista a gazdaság helyzetével kapcsolatban, mint a miniszter, mondta, a KSH friss adatai szerint ugyanis 12 százalékkal csökkentek a beruházások 2022 azonos időszakához képest. Érdeklődött, hogy tervezik levinni az 5 és 6 százalék közötti költségvetési hiányt jövőre 2,9 százalékra. Azt is megkérdezte Dávid, milyen garanciáját tudja adni a kormány annak, hogy az állampapírokat a mostanival megegyező díjért (1%) lehet majd visszaváltani a jövőben is.

Varga Mihály válaszában közölte, hogy nem kérdés, hogy stratégiai megállapodás kell egy akkora árbevételű gyárral, mint a makói Continental, abban pedig a kormány segíteni kíván, hogy aki munkanélkülivé válik, az találjon munkát. A miniszter azt mondta, a költségvetés elfogadásának kialakult gyakorlatán nem akarnak változtatni annak ellenére, hogy vannak olyan időszakok, amikor komolyan bele kell nyúlni a tervbe, mert a mostani gyakorlat alapján több ideje van a szereplőknek felkészülni. A miniszter a költségvetési hiányról azt mondta, mindennél fontosabb, hogy felpörgessék újra a magyar gazdaságot, ennek ellenére 2024-ben cél, hogy visszatereljék 3 százalék alá.

Az állampapírok visszaváltási költségéről szóló kérdésfelvetést „illegitimnek” nevezte, mert az elmúlt 30 évben nem volt példa utólagos feltétel-módosításra. Mint mondta, a magyar államnak kutya kötelessége tartani magát ahhoz, ami a vásárláskor kötött szerződésben áll.

Az emiatti aggodalom egyébként azért egyre erősebb az emberekben, mert az elmúlt időszakban téma lett, hogy jelenleg nagyon kedvezően ki lehet szállni a konstrukciókból, de ez nem feltétlen előnyös a magyar államnak (a MÁP Pluszból például mindenki ingyen ki tudott menekülni, amikor már nem voltak olyan kedvezőek a feltételei az infláció miatt). Hétfőn pedig kiderült, hogy a Magyar Államkincstár elkezdte felmérni, tudják-e a kötvénytulajdonosok, hogy jogi értelemben bármikor megváltozhatnak a visszaváltási díjak.

Megéri-e nekünk az akkugyártás?

Csárdi Antal (LMP) azt a tervet hozta szóba, hogy automatikusan nyitna a kormány az állampolgároknak értékpapírszámlát, megkérdezte, hogy ezen vajon fel fognak-e bukkanni a korábban államosított magánnyugdíjpénztári beruházások. Az akkumulátorgyártásról azt mondta Csárdi, az iparág volumene az összes bejelentett beruházást számításba véve már jóval túlmutat az autógyártásén, és megkérdezte Vargát, „miért ennyire alacsony hozzáadott értékű ágazatra teszik fel a magyar gazdaság jövőjét”. A képviselő szerint nyilvánossá kellene tenni az idevonzott gyárak teljes egyenlegét a magyar gazdaság szempontjából adókedvezményeket, beruházási kedvezményeket számításba véve – szerinte ezek nem lehetnek üzleti titkok, mert közpénzről van szó.

Varga Mihály először közölte, hogy Csárdi kérdései sokkal inkább a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak szólnak, de az akkugyártásról azért megjegyezte, hogy Magyarország két dolgot tehet: kiszáll az autóiparból, vagy ebbe az irányba lép, 2035 után ugyanis csak elektromos autókat lehet eladni az EU-ban. A kormány azt az utat választotta, hogy maradjanak meg az autóipari munkahelyek, az akkugyártás pedig nem szigetszerűen fog működni, egyetemi együttműködések is vannak már pl. a Széchenyi Egyetemmel, Óbudai Egyetemmel, így egyre jobb az esély komoly hozzáadott értékre – mondta. A iparág egyenlegét konkrét számok nélkül kedvezőnek nevezte a támogatásokkal bekalkulálva is, és azt mondta, uniós szabályok értelmében a százmillió euró feletti beruházásoknál amúgy is nyilvánosak az adatok.

Főváros vs. kormány

Tordai Bence (Párbeszéd) azzal kezdte, Varga Mihály nyáron a Közgazdász Vándorgyűlésen elismerte a prociklikus költségvetési politika felelősségét az inflációban, és rákérdezett, továbbra is elkötelezettek-e emellett. Aztán arról kérdezett, miért engedtek ki a globális minimumadóból kb. százmilliárd forintot, amit a nagyvállalatoktól lehetne még beszedni. A fővárosi önkormányzat iparűzésiadó-bevételéről és a szolidaritási adóról is kérdezett, szerinte a kormány háborút folytat Budapest ellen azzal, hogy levonja a hozzájárulást az önkormányzat számlájáról.

A miniszter válasza szerint a költségvetési politika rugalmasan reagál a helyzetekre, jelen esetben a hiány szigorúbb kezelése veszélyeztetné a növekedést. A minimumadóról azt mondta, nem akarta a kormány olyan helyzetbe hozni magát, hogy uniós előírás bizonyos kedvezmények beszámolása. Varga a fővárosi pénzügyekről azt mondta, a szolidaritási hozzájárulást azért fizetik a gazdagabb települések, hogy a szegényebbeknek legyen miből gazdálkodni, de Budapest tavasz óta ezt nem hajlandó magától kifizetni, így jogi procedúra indult, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hozta, hogy amíg döntést nem hoz, addig az állam nem jogosult beszedni a pénzt. Októberben azonban megszületett a döntés, és így az államnak joga van az inkasszóra. Varga „felháborítónak” nevezte az önkormányzat magatartását és azt mondta, 250 milliárd forint iparűzési adót szed be Budapest, ennek nagy része nála marad, és nem is a fővárosé arányaiban a legnagyobb szolidaritási hozzájárulás.

Államadósság, áfa, családtámogatás

Orosz Anna (Momentum) először a foglalkoztatási adatokról kérdezett. A 15-24 éves korosztályban csökkent idén a foglalkoztatottak aránya, milyen tervei vannak a kormánynak ennek a trendnek a visszafordítására, illetve miért nem a még mindig jelen lévő 200 ezer munkanélkülire alapoz a kormány, miért inkább külföldi munkavállalókra – kérdezte. Ezután a megszorításokat (pl. adóemelések, beruházások elhalasztása, pedagógusbéremelés), a csok és a nyugdíjak reálértékének csökkenését hozta fel, és azt, hoigy mindezek tükrében indokoltnak tartja-e az akkugyárak támogatását, a Budapest Airport visszavásárlását vagy a Vodafone megvételét.

Varga a munkaerőpiaci kérdésekre azt mondta, továbbítja ezeket a kérdéseket is a gazdaságfejlesztési miniszternek. A pedagógusbérekre azt mondta, van egy elfogadott béremelési terv, és ha megjönnek az erre felhasználható uniós pénzek, elindul a program.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az államadósságról azt mondta, a 2010-es évek eleji koncepció az volt, hogy „majd kinőjük” GDP-ben, és azt kérdezte, változott-e az ezzel kapcsolatos elképzelés, ugyanis most egy 2000 milliárd forintos kamatkiadást görget maga előtt az állam. A képviselő az országból a multik által kivitt profitról érdeklődött, van-e olyan terve a kormánynak, hogy ezeket valahogy itt tartsa. Ezután az infláció miatti áfabevétel-többletet hozta fel, és megkérdezte, nem akarják-e az alapvető élelmiszerek adótartalmát csökkenteni. Z. Kárpát a családi adókedvezmény értékcsökkenésére is rákérdezett, nem tervezi-e a kormány, hogy inflációkövetővé tegye vagy másképp növelje ezt a juttatást.

A miniszter szerint a pandémia miatt nem vagyunk egyedül azzal az EU-ban, hogy egy darabig megint nőtt az államadósság, a járvány vége óta azonban ismét csökken GDP-arányosan. Varga azt mondta, a profitkivitel a legnehezebben szabályozható terület, de EU-konform transzferárszabályink vannak, amelyeken nem kívánnak változtatni. Az áfáról közölte, néhány alapvető terméknél már csökkentették (pl. csirkehús, sertés, tej), de az adórendszer alapvető szerkezetén nem akarnak változtatni, hatékonynak tartják azt. Hozzátette, hogy Magyarországon a legnagyobb a családtámogatás mértéke a nemzeti össztermékhez viszonyítva, így aztán a családi adókedvezményt is rendszerben kell nézni, nem önmagában.