Bulgária Ausztriát zsarolná, de nekünk is nagy pofont ad az orosz gázra kivetett adóval

Körülbelül egy hónapja lehetett tudni, hogy Bulgária rendkívül magas adót szeretne bevezetni az orosz földgáz importjára és az országon csak áthaladó szállítására is. A rendelkezés szerint Bulgária 20 leva/MWh, vagyis 10 euró/MWh adót (kb. 3800 forintot), hivatalos nevén energia-hozzájárulást szedne be az orosz gázimport, illetve az orosz eredetű gáztranzit után. Vagyis a gáz mostani 30-50 euró/MWh hollandiai (TTF) tőzsdei árát egyetlen tranzitországként az ár harmadával-ötödével toldaná meg. A rendelkezés eredeti szövege bolgár nyelven itt olvasható.

Tiszta zsarolás

A minket segítő bolgár forrásaink elmesélték, hogy Bulgáriában nagyon tiszta a sztori, nem is próbálják palástolni, hogy ez egy „zsarolás”. De mintha más országokban ezt nem dekódolnák megfelelően, oroszellenes, vagy túlzó bevételnövelő intézkedésnek írják le, de a lényeges indítékot nem annyira említik. Következzen most ez!

Alighanem elsősorban Bulgária (és Románia) Schengen-csatlakozásáról van szó, amelyet 12 éve halogatnak az unióban.

A sok uniós kérés és bolgár, illetve román teljesítés után már csak Hollandia és Ausztria ellenzi a csatlakozást, és Bulgáriában elszakadt a cérna (Hollandia csak Bulgária felvételével nem ért egyet, de a két országról csomagban szavaztak egy éve). Általános vélemény, hogy Hollandia meggyőzhető, és a holland kormányra amúgy is nehezebb Szófiából nyomást gyakorolni. De Ausztriát nagyon kipécézte a két ország.

Nikolaj Denkov, a jelenlegi koalíciós bolgár miniszterelnök és valódi főnöke, a fajsúlyosabb politikus Kiril Petkov bolgár exminiszterelnök egyáltalán nem titkolták, hogy fáj nekik az osztrák ellenállás. Utóbbi az osztrák Der Standardnak teljesen őszintén és megdöbbentően durván elmagyarázta az orosz adó indokait. Petkov azt írta, hogy Bulgária jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben az új kormány idei hivatalba lépése óta, a szófiai parlament elfogadta az elmúlt évtized legszigorúbb korrupcióellenes törvényét, az alkotmányt is megnyitotta az igazságügyi reform végrehajtására. Ausztria és Hollandia mégis akadékoskodik, a migrációra hivatkozva nem engedné be Bulgáriát a schengeni rendszerbe.

A bolgár érvelés szerint így 1500-2000 határőr védi a schengeni határokat, pedig ők a török–bolgár határon is szolgálhatnának, ami valódi segítség lenne a migráció ellen. A volt kormányfő arról is írt, hogy a nyugati családok szenvednek a magas élelmiszeráraktól, de a kormányaik mégis elérik, hogy a bolgár, román, török zöldség és gyümölcs négy napig rohadjon a határokon.

A volt bolgár miniszterelnök nem bíz sokat a képzeletre, amikor a cikkében így fogalmaz: Ausztria számára másik kritikus kérdés a földgáz beszerzési forrása és ára. Jelentős a kockázata annak, hogy az orosz gáz jövőre nem jut el Ukrajnán keresztül Ausztriába. Két lehetséges alternatíva maradt, ezek közvetlenül Bulgárián és Románián keresztül érkeznek. Bulgária a Török Áramlaton keresztül, míg Románia a fekete-tengeri forrásaiból tudna gázt szállítani Ausztriába.

„Egy olyan évben, amikor Ausztriának szüksége lenne a barátaira, el kell döntenie, hogy hamis nacionalista retorikával elidegeníti-e őket, vagy együttműködik annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb áron biztosítsa az alternatív gázellátást. Gondolják át a schengeni álláspontot ebből a szempontból!”

Bulgária tehát azt közölte, hogy neki Schengen kell, hogy garantálhassa Ausztria energiabiztonságát. Elsőre eléggé érthetetlen üzenet volt ennek a kettőnek az összekapcsolása, hiszen erről már az adó bevezetése előtt is beszéltek a politikusok, de aztán érthetővé vált.

Ausztria ugyanis ma még elsősorban Ukrajnán keresztül kapja az orosz gázt, de jövőre a már belengetett ukrán szállítási stop után Bécs is rászorulna a Török Áramlat balkáni ágára (Oroszország, Fekete-tenger, Törökország, Bulgária, Szerbia, Magyarország nyomvonalon).

Az oroszoknak és a magyaroknak nagy csapás

Iparági forrásaink és a bolgár sajtó szerint november 14-én, kedden telik le az első adófizetési határidő, utána rögtön még semmi sem történik, majd jönnek a felszólító levelek, az üzengetések.

Bulgária, ha esetleg megkapja az adót, vagy elér valamit a határügyben, akkor nyer, de mindenki más veszít.

A bolgárok a decemberi uniós csúcson szeretnének eredményeket elérni, de már addig is nagy riadalmat okoztak, elsősorban a mai két meghatározó vevőnek, Szerbiának és Magyarországnak. Hiszen lehet azt mondani, hogy ez csak a Gazprom adója, de ha az orosz cég nem fizet, és emiatt nem tud majd a későbbiekben szállítani, akkor mi fázunk meg, nem az oroszok.

Az oroszok biztosan nem szeretnének maguktól fizetni, nem akarnak precedenst teremteni más országoknak, de ha az adó miatt szállítási útvonalat változtatnak, például átirányítják a szállításaikat Ukrajna felé, akkor is nehéz helyzetbe kerülnek. Nyilván nem is akarnak Ukrajnának tranzitdíjat fizetni, és Beregdarócon keresztül szállítani, hiszen ezek után mi védené őket attól, hogy Ukrajna is kitaláljon egy hasonló adót?

Magyarországnak is csak rossz opciói vannak.

Ha az oroszok nem fizetnek, leállhat a szállítás; ha fizetnek, akkor az egész régióban magasabbak lesznek az árak, illetve az is lehet, hogy az idén megkapott többletmennyiséget (1,3 milliárd köbmétert) jövőre már nem szállítanák az oroszok.

Magyarország hivatalosan amúgy nem is érintett az adóban, a bolgár állam semmiképpen sem a magyar vevőtől szedi majd az adót, nekünk a magyar–szerb határpontig nincsen fizetési kötelezettségünk. Ráadásul a hosszú távú gázszerződés feltételei alapján az oroszoknak valami nyereségük még így is marad, nem mondhatják, hogy ellehetetlenült a szállításuk.

Most mindenesetre átmeneti idő jön, elvileg majd ketyegnek a késedelmi kamatok, és a bolgárokon múlik, hogy mennyire lesznek erősek az energiakereskedőkkel az adóbehajtásban.

Magyarország tiltakozik

Több nemzetközi energiakereskedővel is beszéltünk, akik inkább paródiaszerűen meséltek az első napokról. Volt olyan svájci cég, amelynek köze nem volt az orosz földgázhoz, de egy görög vételük után Bulgária bejelentkezett az adóért, hiába jelentették le az üzlet paramétereit. Egy luxemburgi cég pedig egy A4-es papíron leírta a portfólióját, hogy éves szinten mennyi török, azeri, orosz gázt vásárol Bulgárián át, és megkapta a nem éppen hivatalos dokumentumra az arányosított adókivetést.

Az egész teljesen nyilvánvalóan egy diszkriminatív, erőfölénnyel visszaélő szabály, csak éppen azért nehéz fellépni ellene, mert az unió – érthető okokból – most valóban diszkriminálni akarja az oroszokat, még ha a földgázra nem vetett is ki szankciót. Nyilván, ha Magyarország hasonló logikával, tízszeres autópályadíjat kérne a bolgár autósoktól, az nem menne át.

Magyarország mindenesetre folyamatosan tiltakozik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen elmondja, hogy Bulgáriának is komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát. A múlt héten pedig Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter jelentette be, hogy levélben kérte az Európai Bizottságot, haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben az újonnan bevezetett energiadíj miatt. Valóban föl lehet vetni, hogy Bulgária visszaél a monopolhelyzetével, eljárásokat lehet majd indítani. Bulgáriában ugyanakkor vannak olyan politikusi nyilatkozatok is, hogy Magyarország és Szerbia ellátását nem szeretnék veszélyeztetni.

Igaz, azon is el lehet merengeni, hogy Magyarország hányszor kérte meg az árát annak, hogy valamit támogasson.

Emlékezünk még arra, amikor addig semmit nem szavaztunk meg, amíg az OTP rajta volt a háború nemzetközi szponzorainak ukrán listáján, vagy gondoljunk a svéd NATO-csatlakozás támogatásának jegeltetésére.

Az történik, amit az oroszok szeretnek

Bulgáriában most tényleg nagyon zavarosak a viszonyok, amit az állandó kormányválság és a sok megismételt választás, vagy akár a bolgár–magyar focimeccs rendezésének paródiája is jól jelez.

Ezt a szabályt is összevissza rángatják, például Bulgária most azzal szembesült, hogy amennyiben az adót a bolgár vezetéküzemeltetőtől szedi be a pénzügyminisztérium, és az számláz a kereskedőknek, akkor csődbe mehetnek az importengedéllyel rendelkező gázszállító és gázelosztó hálózatok üzemeltetői.

Most a Gazpromra szeretnék közvetlenül kivetni az adót. Mindenesetre maga a Gazprom komolyan is vette a fenyegetést, elkezdte eladogatni bulgáriai töltőállomásait.

A Gazprom ugyanis attól fél, hogy a törvény nevében Bulgária lefoglalhatna valamit, vagy megcsapolhatná a földgázt.

Végül is az EU-ban most is valami olyasmi történik, amit az oroszok a legjobban szeretnek: egymással vesznek össze az uniós tagállamok. A bolgárok azonban nagyon eltökéltek, úgy érzik, hogy eddig ők rendes tagállam voltak, de most már elegük lett. És ha olyan pofont találnak ki, ami az oroszoknak is kellemetlen, az csak járulékos haszon.

A bolgár–orosz viszony ugyanis jelenleg rendkívül rossz. A bolgár kormány az ukrajnai orosz agresszió után az orosz nagykövetség előtti utcát „Ukrajna hősei” utcának nevezte át, míg a szomszéd utcát pedig Borisz Nyemcov útnak, a csecsen bérgyilkosok által meggyilkolt orosz politikus után, aki korábban élesen bírálta az orosz korrupciót és magát Vlagyimir Putyin elnököt is.

Az Eleonora Mitrofanova vezette szófiai orosz nagykövetség később felhívást tett közzé, amelyben a bolgárokat arra kérte, hogy támogassák anyagilag is az oroszok invázióját, mire az említett Petkov (akkori kormányfő) 70 orosz diplomata kiutasítását jelentette be kémkedés miatt.

November 6-án este mindenesetre a bolgár BulgarTransGaz kiszámlázta a 20 leva/MWh díjat mindenkinek, aki érintett, beleértve az oroszokat is. November 14-én az EntsoG európai gázrendszer adatai alapján egyelőre zavartalanul jön a földgáz Bulgárián keresztül.