Uniós eljárást kér a kormány Bulgária ellen az energiadíj miatt

„Ma levélben kértem az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben az újonnan bevezetett energiadíj miatt” – jelentette be Bóka János. Az EU-ügyi miniszter Facebookon arról beszélt, hogy a bolgár kormány nem egyeztetett a magyar kormánnyal a díjról, amit a kormány ellentétesnek tart az uniós joggal.

Kötelezettségszegési eljárást épp olyan esetben szokott indítani az Európai Bizottság, ha egy tagállam megsért vagy rosszul, késve ültet át valamilyen uniós jogszabályt. Bóka János szerint

• a bolgár intézkedés „vámnak, illetve vámszerű díjnak minősül”, ami ellentétes az uniós közös piaccal, kereskedelempolitikával és vámunióval (azaz nincsenek belső vámok, csak egy egységes külső);
• emellett sérti az úgynevezett Energia Chartát is (ez egy halódó szerződés, amiből kezdenek egyénileg kifarolni egyes EU-tagállamok és az Európai Bizottság júliusban javasolta, hogy az uniós országok együtt lépjenek ki).

Ha az Európai Bizottság „ennek a kérésnek nem tesz eleget,

Magyarország kész arra, hogy maga az Európai Unió Bíróságához forduljon még az év vége előtt”.

A kötelezettségszegési eljárás vége eleve uniós bírósági per, ha az azt megelőző szakaszban oda-vissza levelezgetéssel nem sikerül meggyőznie a tagállamnak vagy az Európai Bizottságnak a másikat a saját igazáról, esetleg nem módosít már ezalatt az adott ország a kifogásolt intézkedésen. A kötelezettségszegési eljárásokat havonta, egy csomagban szokták bejelenteni.

Bóka János azt is kérte az Európai Bizottságtól, hogy az eljárás végéig szólítsa fel Bulgáriát a díj felfüggesztésére.

Ahogy arról korábban írtunk, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója nagyjából 30 százalékos gázáremeléssel számolt a díj miatt. Az intézkedést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, a magyar diplomácia szerint amit a bolgárok tesznek, az veszélyeztetheti a gázellátást. A Portfolio becslése alapján a tranzitdíj akár évi 148 milliárdos pluszkiadást is jelenthet a magyar MVM-nek, már ha a Gazprom áthárítja a költségeket. A G7 októberi cikke alapján ugyanis az intézkedés „nem a magyar energiaellátást veszélyezteti, hanem az oroszoknak okoz jelentős többletkiadást”, de „valóban nem éppen EU-konform”. A Bulgárián áthaladó orosz gáz után fizetendő számlákat elvben a Gazprom kapja, mert az oroszokkal kötött megállapodásunk értelmében ők viselik a gáztranzit költségeit Kiskundorozsmáig.

A Világgazdaság szerint olyan gázkereskedők is kaptak számlákat, amelyek nem orosz eredetű földgázt vezetnek át Bulgárián, a bolgár rendszerüzemeltető, a Bulgartranszgaz ugyanis minden gázt orosznak tekint, ha nem igazolják ennek az ellenkezőjét.

Korábban leginkább Ukrajna felől, de az orosz támadás alatt álló ország helyett már döntően Szerbián át, Bulgárián keresztül érkezik a földgáz Magyarországra.