Lantos Csaba elvállalta az energiaügyi minisztérium vezetését, de nem lesz könnyű dolga

Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondása után már lehetett hallani arról, hogy az elsősorban üzletemberként ismert Lantos Csaba lehet az új miniszter, de még kérdés volt, hogy egyáltalán elvállalja-e egy vélhetően csak energetikával foglalkozó tárca vezetését, illetve hogy pontosan hogyan alakul át a kormányzati struktúra, azaz új energiaügyi minisztérium jön-e létre, vagy az eddigi Technológiai és Ipari Minisztériumot alakítják át energiaminisztériummá, a többi feladatát pedig szétosztják más tárcák között.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Karmelitában tartott rendkívüli sajtótájékoztatón hétfőn elmondta, új energetikai minisztérium alakul, amit Lantos Csaba vezet, és távozik posztjáról Palkovics László technológiai és ipari miniszter.

A Technológia és Ipari Minisztérium megszűnik, feladatait a gazdaságfejlesztési és más minisztériumok veszik át. Palkovics László nem fog kormányzati tisztséget vállalni.

Szakmai elismertség és lojalitás

A hatvanéves, nyíregyházi származású és a hazai gazdasági életben rendkívül népszerű üzletembernek számító Lantos Csaba 1986-ban közgazdász-szociológusként végzett a Corvinus Egyetemen, ahol a neves Rajk Szakkollégiumnak volt a tagja. A két végzettség azóta is végigkíséri az életét. Magát olyan „gondolkozó kapitalistának” tartja, aki sok vállalkozást visz, de azért gondol valamit a társadalomról is. Szakmai pályáján dolgozott a CA IB Rt. „legendás” csapatában, többek között Bajnai Gordonnal, Simor Andrással, Nobilis Kristóffal, de volt az OTP Bank lakossági vezérigazgató-helyettese is. Később fontos testületi szerepeket is vitt a tőzsdén jegyzett BIF, Richter Gedeon és FHB cégeknél, volt elnöke a KELER Zrt.-nek is, de az állami Magyar Postában és a MET energiacégben is fontos tisztviselő volt, illetve maradt.

Alapvetően konzervatív beállítottsága révén korábban beszállt a Heti Válaszba, a Századvég-csoportban vállalt tisztséget, és a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának is volt az elnöke. Alapítója a tudományos eredményeket elismerő Bolyai-díjnak. Nős, hét gyermek édesapja. Gyermekei nevének kezdőbetűit viselő korábbi holdingcége, a CSEMGANDO Zrt. az egyik legfurcsábban hangzó hazai cégnév volt, ma már ezt a céget Septem Lute Zrt.-nek hívják, Lantos újabb, fő vagyonkezelőjét pedig Lantos Vagyonkezelőnek. Lojalitását a mostani rendszerhez a 4iG tanácsadó testületében betöltött szerepe is mutatja. Az üzletembernek számtalan érdekeltsége volt vagy van magánegészségügyben, irodapiacon, energetikában. Miniszterként azonban nem lesz egyszerű dolga az egyre forróbb témának számító területen.

Nagy a tolongás az energiaügyek körül

Nincs könnyű helyzetben az, aki röviden szeretne válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a legmeghatározóbb politikus a magyar energetikában. A rövid válasz természetesen az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, hiszen mi lehetne az a terület, amelyben nem a kormányfő a legfontosabb?

Ugyanakkor van még néhány ember, aki eszünkbe juthat:

• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki sok bilaterális tárgyaláson vett részt orosz partnerekkel, elsősorban gáz- és atomkérdésekben;
• Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki például a „Gazprom-hitelt” letárgyalta, és aki kicsit már korábban is érdeklődött a szektor iránt, de az utóbbi időben egyre több időt töltött a „beletanulással”;
• vagy Navracsics Tibor, aki fő uniós tárgyalóként a forrásokért felelős, amelyek közül kifejezetten sok a megújuló energiához, az orosz energetikai leváláshoz kapcsolódna.

Itt talán egy pillanatra megállhatunk, de azért a többieknek is bőven van energiás múltjuk vagy kapcsolatuk:

• Lázár János korábban közvetlenül felelt a hazai energiavilág nagy átalakításáért (ha emlékszik még valaki például az ENKSZ nevű cégcsoportra), de a paksi előkészítésben is sok szerepe volt;
• Csák János ugyan már két évtizede mással foglalkozik, de mégiscsak volt a Mol elnöke is;
• Rogán Antalnak is van bőven gazdasági múltja (volt például a parlament vonatkozó bizottságának a vezetője) és még közeli ismerőse, Kertész Balázs is energiaipari szereplő.

Ráadásul most, amikor „a brüsszeli szankciók okozta energiaválság” lett a fő kommunikációs panel, amely már fontosabb, mint Soros, Gyurcsány és a „migránsok”, természetesen nem is lehet kérdés, hogy a fideszes politika üzeneteiben is kitüntetett szerepe van az ágazatnak. Ezt pedig Orbán és Rogán aligha hagyná közvetlen felügyelet nélkül.

Mindenki terepe

Most mindenkinek, aki számít, nagyon sokat kell foglalkoznia az energetikával. Olyan kérdések robbantak be, hogy fázunk-e majd a télen, képes-e az állam megoldani, hogy legyenek télen sportcsarnokok, uszodák, közvilágítás, ráadásul Magyarország nemzetközi megítélésében is kulcsterep lett, hogy akkor csakis az oroszokban bízunk (mert ez örökölt adottság), vagy legalább egy kicsit bízunk abban a közösségben, ahová tartozunk.

Ezek nem könnyű dilemmák, aki most energetikával foglalkozik, annak olyan szekunder helyzeteket is kezelnie kell, hogy mennyire áll majd bele Brüsszel gyepálásába; hogy a szuverenitási kérdésekre oly büszke kormányzatban miként lehet azt valahogy arcvesztés nélkül lejátszani, hogy támogatjuk az uniós szankciókat, de utána kicikizzük azokat; vagy azt, hogy oly büszkék vagyunk arra, hogy nekünk ne mondja meg senki, de közben ennyire kiszolgáltatottak vagyunk Oroszországnak.

Palkovics László távozása annyiban rossz hír a szakmának, hogy volt egy miniszter, aki nyíltan szembement az örök bizalmi emberek törekvéseivel, vagyis azokkal, akik csak elvettek (pénzt kerestek), de nem adtak semmit (konkrét kormányzati felelősségük nem volt).

Az elmúlt hetekben a korábbi csúcsarc, vagyis a szankciókról, az uniós tárgyalásokról állandóan kommunikáló, a mindenféle orosz tárgyalásai miatt konfliktusokat vállaló, a Paks II.-t átvevő Szijjártó Péter szorult a legjobban vissza. Nagy Márton pedig érezhetően megerősödött, már energiapolitikai előadást is tartott az MCC-n.

A szakemberek nem sokáig maradtak

A fent felsorolt politikusok különleges közös pontja, hogy mindegyik konyít az energiához, mindegyik tudja, hogy fontos, de egyik sem mély energetikai tudással rendelkező szakember. Lantos Csaba bízhat abban, hogy egy rendkívül összetett ágazatban tud értelmes mozgásokat elindítani.

De ahogy nemrégiben egy szakmai vita apropóján bemutattuk, az elmúlt évtizedben igazán erős szakmai tudással rendelkező államtitkárok is nekifutottak az ágazat korszerűsítésének. Aszódi Attila, Felsmann Balázs, Grabner Péter, Holoda Attila és Kaderják Péter különböző struktúrában és különböző mezekben dolgoztak. Öt, valóban kimagasló szakemberről beszélünk, de mindenkinek csak rövid szerep jutott, és bár biztosan mindenki nagyon hosszasan tudná sorolni az ő időszaka alatt elért eredményeket, 2022 novemberében azt azért nem mondhatjuk, hogy Lantos Csabának csak folytatnia kell a megkezdett jó irányt.