Süli János távozása: ki tudja majd kezelni Pakson az oroszokat?

Süli János Paks II.-ért felelős államtitkár lemondott, abban bízva, hogy a lemondásával erős jelzést ad, viszont lesz lehetősége átbeszélni a helyzetet Orbán Viktor miniszterelnökkel – hallottuk az államtitkár környezetéből.

A szakember korábban miniszterként, majd a 2022-es választás után felálló kormányzat idején államtitkárként is felügyelte Paks II.-t. Távozása óta már maga is nyilatkozott pár szót a lemondásáról, a 444.hu videójában, a 24.hu pedig egy mélyebb elemzésben foglalkozott az üggyel.

Az anyagokból kiderül, hogy Süli János maga is számolt azzal, hogy nem tölti ki a teljes idejét, egy, a 24.hu-nak megszólaló háttérforrás pedig azt emelte ki, hogy a paksi vezetők túlságosan is belekényelmesedtek a magas fizetésekbe és a szolgálati autók kényelmébe, de közben valóban nem haladt semmi. Süli „barátai” szerint figyelembe kell venni, hogy amikor ő érkezett, már valójában a csúszás nagy része összejött, az uniós dokumentációs követelmények és az orosz anyagok összefésülése sokszor bizonyult lehetetlen feladatnak, ráadásul a hasonló finn, vagy török projektek sem gyorsabbak.

Mi azért azt is hallottuk, hogy az elmúlt időszakban

az orosz partnerrel is élesedett egy konfliktus,

és ez a pénzügyi jellegű viszály, valamint a választás utáni újrarendeződés esélyt adott Süli kritikusainak, hogy lépjenek, fokozzák a nyomást.

A konfliktusok

Paks II. körül régóta szaporodtak a konfliktusok, a Telex is írt olykor arról, hogy a korábbi tárca nélküli miniszter rendre úgy érezte, többen is pályáznak a jelentős „cost center”, azaz sok költség felett diszponáló feladatra. A miniszter kritikusai szerint nem a nagy beruházás vonzereje, hanem a paksi kudarcok, vagyis a lassúság miatt támadták Sülit.

A 2022-es választás környékén mindenesetre sokféle forgatókönyv felmerült. Hiszen miközben tudni lehetett, hogy Orbán Viktor továbbra sem szeretne külön tárcát Paksnak, az nem volt egyértelmű, hogy a feladat a külgazdasági, a technológiai, vagy a beruházási tárcához tartozzon-e. Ennek erős korlátja volt, hogy például az MVM-től és Paks I.-től is el kellett választani a beruházást, így az például nem volt életszerű, hogy Palkovics László alatt legyen a két feladat együtt.

Lázár János neve is felmerült, de ő nem szívesen foglalkozott volna pusztán a kudarcra ítélt orosz kapcsolatokkal, így végül Szijjártó Péter alá rendelték Paks II.-t.

Jól kezdődött

A szervezeti felosztás mellett az is kérdés volt, hogy egyáltalán ki legyen, aki irányít. Süli János pozíciója már akkor kicsit megremegett, de végül maradt, állítólag ő maga is elégedett volt a helyzettel, és Szijjártó Péter alatt jól kezdődött az együttműködés,

A tárcavezető szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szempontjából az

„átigazolási időszak legnagyobb fogása Süli János lett”.

Mindezt Szijjártó egy olyan Fb-bejegyzésben írta le, amelyet így zárt:

„Üdv a csapatban!”

Ehhez képest pár hónappal később végül teljesen elfogyott Süli körül a levegő. Ő hivatalosan szeptember 1-jén, csütörtökön nyújtotta be a lemondását, másnap volt is egy kormányülés, de a nyilvánosság ekkor még nem értesülhetett a tervezett változásról.

Aztán szeptember 6-án megjelent a Magyar Közlönyben, hogy lemondására tekintettel szeptember 5-i hatállyal megszűnik Süli János államtitkári megbízása. Ugyanezen a napon a Hivatalos Értesítőben megjelent a KKM új szervezeti és működési szabályzata is. Ebből rögtön az is kiderült, hogy Süli posztján nem lesz pótlás, hanem az alatta sűrűsödő feladatok közvetlenül Magyar Levente parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes alá tartoznak majd. Ahogy egyik forrásunk mondta, ez valójában azt is jelzi, hogy

a politika helyett sokkal nagyobb felelősség hárul a projektcégre, és annak vezetőjére.

Valójában Süli már a lemondása előtt tudhatta, hogy ez készül, ráadásul úgy, hogy hosszas előkészítés után a bizalmi embereit (elsősorban Lenkei István cégvezetőt) elküldik a Paks II. Zrt. éléről és a helyére

• az Eximbank volt vezetőjét, Jákli Gergelyt nevezik ki elnök-vezérigazgatónak;
• míg az igazgatóság további tagjainak Mendelényi Dánielt (MetalCom, Honvéd); illetve
• Fellegi Tamást, Orbán Viktor korábbi fejlesztési miniszterét választották.

Több bizalom és jobb nyelvtudás

Bár a változás szeptember elején meglepetésként szaladt végig a hazai sajtón, valójában Szijjártó Péter azt már jóval korábban, még július 1-jén, Isztambulban bejelentette. A Magyar Hang idézte is az MTI szürreális közleményét, amelyben a külügyminiszter Isztambulban (!) bejelentette, hogy Jákli Gergely, az Eximbank korábbi vezérigazgatója fogja szeptember 1-jétől átvenni a Paks II. Zrt. vállalat vezetését. Jákli – ismerői szerint – korábban az Eximbank vezetőjeként, a KKM vezetőivel, Szijjártó Péterrel és Magyar Leventével is jó viszonyban volt.

Vele kapcsolatban is megjegyezték állami forrásaink, hogy Mendelényihez és Fellegihez hasonlóan sokkal inkább beszélnek nyelveket, mint Paks II. korábbi, „old school” vezetői, ráadásul Jákli és Mendelényi iránt a miniszteri bizalom is szilárd, akárcsak az amúgy erősen atlantista hátterű Fellegi Tamás iránt.

De miért éppen Isztambulban derült ki az új vezető személye? Azt hallottuk, hogy azért, mert Szijjártó Péter itt tárgyalt Alekszej Lihacsovval, a Roszatom első emberével. Isztambulban viszonylag feszülten zajlott a tárgyalás. Volt, aki azt sejtette velünk, hogy a projekt hazai vezetőinek személye is felmerült, és az orosz fél úgy érezte, hogy ebbe beleszólhat.

Rosszul kezdődött, jól végződött

A Roszatommal ugyanis nem sokkal korábban, talán május végén, június elején adódott egy egész súlyos nézeteltérés, mert a késlekedések miatt a magyar fél pénzt kért az oroszoktól.

Hogy a cégnél csak „kötbérügynek” nevezett (valójában állítólag a bankgarancia a helyes kifejezés) hogyan végződött, nem tudjuk, mi csak annyit hallottunk, hogy

„a felek végül kölcsönösen teljesítették a szerződés szerinti kötelezettségüket”.

Ha ez azt jelenti, hogy a Roszatomnak dollármilliókat kellett fizetnie, érthetően volt kissé morcos a partner. Ám az „isztambuli ebéd” után mintha mégis kisimultak volna az arcok. Legalábbis az MTI beszámolója szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt közölte Isztambulban, hogy

„sikerült minden olyan függő kérdést tisztázni a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a paksi bővítés idén szeptemberben átléphessen a második, konkrét építkezési fázisba”.

A vezetés is napirenden volt?

Mivel a személyi változást is ekkor jelentette be a külügyminiszter, kívülről úgy tűnhetett, a személyi kérdés is ilyen függő, vagyis vitatott kérdés volt. Akkor azonban talán még nem figyelt fel a közvélemény erre a változásra, de Szijjártó azt is megjósolta, hogy a létesítési engedéllyel sem lesz gond.

„Az orosz fél biztosítja az összes olyan dokumentációt, amely szükséges ahhoz, hogy az OAH mielőbb megalapozott véleményt tudjon mondani.”

A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználása nem tartozik a korlátozások hatálya alá, és a Roszatom maga sem került rá a szankciós listákra, így az együttműködés nem ütközik semmilyen szabályba.

Természetesen később, amikor egyre jobban összekeveredik a háború és a nukleáris energia kérdése (gondoljunk csak a zaporizssjai erőműre!), ez még változhat. Már csak ezért is lehet szükség nyugati nyelveket beszélő új menedzserekre.

Nukleáris háttér nincs

A kritikusoknak, így a régi paksiaknak is van azonban ellenérzésük, mint hallottuk,

„lehetnek az új emberek mégoly felkészült szakemberek, beszélhetnek remekül angolul és lehetnek jó pénzügyesek, ennyire kevés nukleáris háttérrel még soha nem próbáltak atomprojektet vezetni”.

Ahogy arra is hallottunk utalást, hogy az állandó KKM-es partnerek megérkezésétől is tartanak a paksiak. Természetesen itt már nem feltétlenül a Quaestor nagy külügyi menetelésére, vagy a tárcát ellepő futsalosokra kell gondolni, de a Magyar Narancs írt a KKM körül visszatérően építési feladatot kapó építőipari cégről, a Mega-Logistic Beruházási és Üzemeltetési Zrt.-ről, de idetartozik a jogi feladatoknál Bártfai Beatrix szerepvállalása, aki korábban az Eximbank elhíresült székházügyénél (Lánchíd Palota) is látott el jogi feladatokat, és állítólag már Paks II. ügyeinél is kapott megbízást.

Akiket látni lehet

Ez azonban még a jövő zenéje, akiket már látni lehet, azok is „keresik még a villanykapcsolót”, korai lenne két hét után értékelni. Számunkra Jákli Gergelyt, aki elnök-vezérigazgatóként messze a legfontosabb ember lesz innentől Paks II.-nél, jó szakembernek írták le, aki elvesztette az állását, amikor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez került az Eximbank.

Igaz, volt, aki azt is megjegyezte a személye kapcsán, hogy az Exim azért tele volt furcsa ügyekkel. Az állami bank érthetetlen mértékben hitelezte például a csődbe ment Tungsramot, de – finoman fogalmazva – különösek az Eximhez köthető tőkealapok ügyei is. Ilyen például a Herius Magántőkealap. Az űrbefektetésekre létrehozott alap alaptőkéje 53 millió euró, amiből 52,86 milliót tett ki az Exim kötelezettségvállalása. Az alapkezelő pedig a Herius Capital Zrt., amely Sárhegyi István cége, aki az említett Bártfai Beatrix ügyvéd fia.

Mendelényi Dániel szerepvállalásairól is olvashatók cikkek, mind az Átlátszó, mind a Ripost foglalkozott a személyével, ő magyar–kínai biztosként, utazó nagykövetként, illetve Metalcom- és Honvéd-befektetőként került be a sajtóba.

Végül Fellegi Tamásról pedig azt hallottuk, hogy ő korábban is aktív volt paksi ügyekben, benne nagyon bíznak, mert a Fidesz 2010-es visszatérése után fejlesztési miniszterként egyszer már sikeresen tárgyalt az oroszokkal.

Fellegi idején az orosz Szurgut ellenséges befektető volt a Molban, vissza kellett tőle szerezni a céget. Fellegi Tamás tárgyalt, és a Kelet-Közép-Európában bevett gyakorlat szerint az igazán fontos tárgyalásokat harmadik országban, semleges helyszíneken, Bécsben, illetve Brüsszelben folytatta Vlagyimir Bogdanov Szurgut-vezérrel. Lehet, hogy akkor sokat fizetett az állam (a később alapítványoknak ajándékozott) Mol-papírokért, de az ügylet sikerült.

Dömping

A paksiak szerint mindenesetre még korai véleményt formálni az új vezetőkről, de az tény, hogy korábban Süli János és Jákli elődje, vagyis Lenkei István személyében olyan régről ismert figurák vezették a céget, akik négy évtizedet töltöttek el a szakmában, például a Paks I.-et, illetve a Paks II.-t előkészítő Lévai-projektben is edződtek.

Csak aztán Süli János a nyár végén már szakmányban kapta a selyemzsinórokat. Előbb Lázár János nevezte Tranziton ősbűnnek, hogy az új atomerőmű még nem készült el,

hiszen akkor most nem lenne ennyire nehéz az energetikai helyzet.

Majd Szijjártó Péter az ATV-nek is nyilvánosan kritizálta Paks II. vezetését, mert az atomerőmű építése semmit nem haladt az elmúlt nyolc évben.

Szijjártó így fogalmazott:

„Amikor aláírtuk Moszkvában a paksi atomerőmű építéséről a megállapodást 2014-ben, másnap született meg Patrik nevű fiam. Paks II. egy nagyon bonyolult dolog. De ennyire nem bonyolult, hogy egy gyerek születésétől második osztályos koráig ne történjen semmi.”

Lesz Paks, csak hogyan

A Fideszben nem szokás a minisztereket provokálni, még az exminisztereket sem. Ha itt mégis ez történt, akkor alighanem meg kellett ágyazni a bejelentésnek, ami lehetett a lassúság miatt indokolttá váló csere, de lehetett akár a csalódott oroszok kérése is. Ők ugyanis a mostani energiahelyzetben tudnak Magyarországtól kérni.

Paks II. esetében mindenképpen óriási befektetésről van szó, és a nukleáris alaperőmű koncepcióját nem engedi el a kormány, vagyis építkezés alighanem lesz, és ahol építkezés van, ott sok beszerzés is adódik. Állítólag csak betonból 28-félét kell majd megvenni.