Palkovics távozása zavart okozott: Lantos Csaba lehet az utód, de nem biztos, hogy lesz új minisztérium

Legfontosabb

2022. november 11. – 12:50

Palkovics távozása zavart okozott: Lantos Csaba lehet az utód, de nem biztos, hogy lesz új minisztérium
Lantos Csaba, az Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédet mond a Széll Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen Budapesten, az Országház Felsőházi termében 2015. október 1-jén – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Napok óta kering Palkovics László miniszter távozásának a híre, de nem nyilvános, hogy milyen döntések várnak még Orbán Viktorra. Vajon az energiaügyi miniszternek valóban felkért Lantos Csaba üzletember vállalja-e, illetve még arról is eltérő információk keringenek, hogy a külön energiaügyi minisztérium új tárca lesz-e, vagy a régi Technológiai és Ipari Minisztérium alakul át, és kerülnek ki innen az egyéb ágazatok.

A helyzet elég érdekes: két nap telt el, és mindenki úgy kezeli, hogy Palkovics László lemondott, de ezt máig nem erősítette meg senki hivatalosan (bár vannak erre utaló jelek és elszólások). Palkovics vélhető távozása feltehetően azért is húzódik, mert még nem dőlt el néhány fontos kérdés.

  • Az egyik: Lantos Csaba üzletember vállalja-e egy vélhetően csak energiával foglalkozó tárca vezetését.
  • A másik: legyen egy új energiaügyi minisztérium vagy ne szaporodjanak a tárcák, csak rendezzék át a feladatokat. Az utóbbi forgatókönyv szerint az új miniszter kapná meg a Technológiai és Ipari Minisztériumot, ami innentől, feltehetően új néven, az energiaügyekre koncentrálna, a TIM mostani egyéb feladatai pedig más tárcákhoz kerülnének. Erről további emberekkel zajlanak az egyeztetések, ebben a forgatókönyvben vélhetően más tárcáknál lennének fejlesztési, iparpolitikai, klímaügyi kérdések.

Orbán Viktor dilemmái

Azon kívül, hogy nőjön-e a tárcák száma, és legyen-e külön energiaügyi miniszter, vagy a rosszabb pénzügyi helyzetben ez kellemetlen üzenet lenne, Palkovics László nem tervezett távozása más súlyos kérdéseket is felvet a kormányzatban.

  • Fél évvel a kormány megalakítása után hogyan használódhatott el ennyire egy meghatározó tárca vezetője?
  • Milyen új erőre van szükség? Olyanra, aki ért a szakmához, de nem ért a kormányzati munkához, vagy olyanra, aki ért a kormányzati munkához, de tapasztalatlan a szakmában, például az említett energiaügyben?
  • Mi legyen a „maradékkal”, vagyis ha megkurtított tartalommal dolgozik tovább a Technológiai és Ipari Minisztérium, ki vállalja el a még így is hatalmas területnek számító, „lepattanó” feladatok működtetését? (Ez összefügg azzal a kérdéssel is, hogy lesz-e önálló energiaügyi tárca, és a TIM lesz a „maradékminisztérium”, vagy a TIM alakul át energiaminisztériummá, és onnan kerülnek el ide-oda feladatok.)

Az előzmények

Palkovics László kollégái szerint az átalakítás már hetekkel korábban eldőlhetett, bár biztosan nem tudhatta sem az érintett, de még a főnöke, Orbán Viktor sem, hogy az új leosztásban marad-e feladata Palkovicsnak.

Ahogy hallottuk, a kormányátalakítás ötlete onnan eredt, hogy egyre többen rágták Orbán Viktor miniszterelnök fülét, hogy a jelenlegi helyzetben kell egy külön energiaügyi minisztérium. Ezzel egyébként a szakma képviselői egyetértenek.

Palkovics László a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán 2022. május 19-én – Fotó: Bődey János / Telex
Palkovics László a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán 2022. május 19-én – Fotó: Bődey János / Telex

Orbán Viktor kezdte ezt az álláspontot magáévá tenni, és a célszemélyt már azelőtt elkezdte keresni a kormány, hogy bármilyen változási szándékról értesült volna a közvélemény, vagy akár a TIM csapata. A lehetséges nevek között merült fel Jamniczky Zsolt (E.ON), Steiner Attila energiaügyi államtitkár és a tőkepiaci, banki és magánegészségügyi háttérrel rendelkező Lantos Csaba. A hajszál akkor került bele a levesbe, amikor Palkovics László „bedurcásodott”, vagyis a maradék portfóliót már nem kívánta működtetni. Megmondta, hogy ő nem erre szerződött.

Mihez értsen az új miniszter?

Palkovics potenciális kiesése új helyzetet teremtett, és nemcsak azt, hogy hány minisztérium legyen, hanem azt is, hogy ki legyen a miniszter. Az összes felmerült, de nem biztos, hogy befutó helyen lévő nevet azért érdemes megnevezni, mert hátha végül Lantos Csaba nem vállalja a feladatot.

A kormányzatban népszerű, udvarias, szimpatikus Steiner Attila államtitkárt ugyan senki nem tartja megalapozott energetikai tudással rendelkező szakpolitikusnak (mitől is lenne az, most került a területre), de a kormányzati világban jól mozog.

Vele ellentétben az E.ON-os Jamniczky Zsolt ugyan államigazgatási múlttal nem rendelkezik, de nagyvállalati vezetői és energetikai tapasztalattal annál inkább.

Jön Lantos Csaba

Végül lapunk információi szerint is Lantos Csabára (akit mindenki így ismer, de a cégregiszter szerint a teljes neve amúgy Lantos Lajos Csaba) esett a választás. Ő péntekig estig dönti el, igent mond-e a felkérésre.

A hatvanéves, nyíregyházi származású és a hazai gazdasági életben rendkívül népszerű üzletember 1986-ban közgazdász-szociológusként végzett a Corvinus Egyetemen, ahol a neves Rajk Szakkollégiumnak volt a tagja. A két végzettség azóta is végigkíséri az életét. Magát olyan „gondolkozó kapitalistának” tartja, aki sok vállalkozást visz, de azért gondol valamit a társadalomról is.

Szakmai pályáján dolgozott a CA IB Rt. „legendás” csapatában, többek között Bajnai Gordonnal, Simor Andrással, Nobilis Kristóffal, de volt az OTP Bank lakossági vezérigazgató-helyettese is.

Távozása anno megmozgatta a banki közvéleményt, mert az egybeesett az azóta sokat kárhoztatott devizahitelek elterjedésével. Az OTP ezek terítésében lemaradt, vagyis később indult, mint egyes „éhesebb” külföldi bankok. Az OTP kritikaként fogalmazta meg, hogy Lantos nem értette meg az idők szavát, és ezzel csorbult a vezető bank piaci tortája, de utólag mindez értékelhető bölcsességnek is, a szakembernek ugyanis nem tetszett a kockázatos és később valóban rémálomba forduló terméktípus.

Rengeteg üzlet

Lantos aztán fontos testületi szerepeket is vitt a tőzsdén jegyzett BIF, Richter Gedeon és FHB cégeknél, volt elnöke a KELER Zrt.-nek is, de az állami Magyar Postában és a MET energiacégben is fontos tisztviselő volt, illetve maradt.

Alapvetően konzervatív beállítottsága révén korábban beszállt a Heti Válaszba, a Századvég-csoportban vállalt tisztséget és a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának is volt az elnöke. Alapítója a tudományos eredményeket elismerő Bolyai-díjnak. Nős, hét gyermek édesapja. Gyermekei nevének kezdőbetűit viselő korábbi holdingcége, a CSEMGANDO Zrt. az egyik legfurcsábban hangzó hazai cégnév volt, ma már ezt a céget Septem Lute Zrt.-nek hívják, Lantos újabb, fő vagyonkezelőjét pedig Lantos Vagyonkezelőnek. Lojalitását a mostani rendszerhez a 4iG tanácsadó testületében betöltött szerepe is mutatja. Az üzletembernek számtalan érdekeltsége volt vagy van magánegészségügyben, irodapiacon, energetikában.

Lantos kompetenciái

Ha Lantos Csaba igent mond, az biztos, hogy energiaügyi feladatokat kap. A MET és a KELER miatt az energiához érthet, de más területekhez (iparpolitika) nem annyira. Lantos környezetében azt hallottuk, nehéz meghatározni, hogy Lantos mennyire lenne kompetens, főleg addig nem, ameddig nem lehet tudni, hogy mire keres Orbán embert.

A mai TIM legtöbb területéhez csak annyiban kötődik, hogy gazdasággal foglalkozó, gondolkodó ember, „a pénzpiacokhoz, a bankhoz és a magánegészségügyhöz ért, infrastruktúrához, iparpolitikához nem igazán” – mondta egy ismerőse.

Forrásunk szerint Lantos a Fidesz szempontjából is érdekes választás lenne. Azt rajta kívül nem tudhatja senki, hogy a fülke homályában kire szavaz, de üzleti mozgásaiban azért igyekezett elhagyni olyan területeket (magánegészségügy), ahol az állam erősen szabályozhat. V

agyis látványos, jobboldali posztjai ellenére a magánbeszélgetéseken kritikusabb a kormánnyal, de soha nem áll ki nyilvánosan a konzervatív oldal ügyei ellen. „Nem örülnék, ha miniszter lenne, mert ha mélyebben belekerül a rezsim működtetésébe, akkor majd kemény dolgokat kell mondania” – mondták róla.

Az „emberarcú” fideszesek ugyanis vagy eltűnhetnek (Prőhle Gergely), vagy belülről puhíthatják a rendszert (Navracsics Tibor), de például Lantos aligha tehetné meg, hogy ne a „szankció okozta energiaválságról” beszéljen, vagy ne kerüljön pillanatokon belül az EU-val ütköző harcos szerepébe, ami azért nem kényelmes, csorbíthatja a hitelességét.

Gyorsan terjedt a hír

Palkovics László miniszter távozásának elterjedése mindenesetre érdekes nap volt az ágazatban. A tárcájánál és a tárca alá tartozó cégeknél (például az MVM-nél) már november 9-én délelőtt elterjedt a pletyka, hogy, érkezik Lantos Csaba. Ahogy az ottani munkatárstól hallottuk:

„Nagy hülyeségnek tűnt, az üzletembernek ugyanis sok magánérdekeltsége van, arról majd mind lemond. De a testvére, a hazai egészségügy helyzetét élesen bíráló Lantos Gabriella, és neki magának is voltak sérülései az egykori üzleti kapcsolatai (például Spéder Zoltánhoz fűződő összetett viszonya) révén. Amikor aztán nem sokkal később egyre jobban elterjedt, hogy Palkovics László tényleg távozik, felértékelődött az addig komolyan nem vett híresztelés.”

Többen is elmesélték, hogy számukra nagy fájdalom, ha Palkovics megy: „normális, korrekt fickó volt, a politikáról mindig lehet vitatkozni, de az biztos, hogy egy dolgos pali volt, és sok értelmes ügyben (szélenergia, elektromos közlekedés) tartott már bejelentés előtti fázisban”.

Apadt a portfólió

Palkovics László megítélése és kapcsolatrendszere sem volt ugyanakkor egyértelmű. Úgy tűnt, hogy voltak győzelmei. Ilyennek tekintették, hogy hozzá került az MVM, de valójában azt is, hogy Süli János korábbi „paksi miniszter” távozott a kormányból.

Orbán Viktor az energia-veszélyhelyzetről és a rezsicsökkentés megvédéséről összehívott egyeztetésen a Parlamentben 2022. július 19-én. Az egyeztetésen Varga Mihály, Nagy Márton (háttal, j), Palkovics László (háttal, b), Rogán Antal, Gulyás Gergely, Németh Szilárd, Bordás Gábor és Czepek Gábor, az MVM elnök-vezérigazgatója vett részt – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor az energia-veszélyhelyzetről és a rezsicsökkentés megvédéséről összehívott egyeztetésen a Parlamentben 2022. július 19-én. Az egyeztetésen Varga Mihály, Nagy Márton (háttal, j), Palkovics László (háttal, b), Rogán Antal, Gulyás Gergely, Németh Szilárd, Bordás Gábor és Czepek Gábor, az MVM elnök-vezérigazgatója vett részt – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

De azért a 2022-es kormányalakításnál az ITM-ből TIM-re változó tárca portfólió-összetétele megváltozott, és miután Palkovics elvállalta a tárcavezetést, lenyelt két nagy békát: Csák Jánoshoz került a felsőoktatás és Nagy Márton miniszterré választásával átkerültek oda a fejlesztések.

De aztán újabb kihívások, vagy kudarcok érkeztek. Palkovics ilyet ugyan soha nem ismerne el, szerinte ő minden ügyét végigvitte, de a környezet szerint voltak „megakadások”.

  • A Palkovics által szorgalmazott szélenergia-reform helyett a megújulók területén napelem-ellenreform következett be.
  • Az MVM rendkívül nehéz finanszírozása és bizonyos lépései is gombóccá váltak a kormányzat torkán. Ezt Palkovics is észlelte, ahogyan azt is, hogy az MVM felsővezetése mintha Nagy Mártont követte volna, és nem őt, a szakminisztert.
  • Egy eddig nem ismert konfliktus lehetett a víziközmű-integráció ügye is.

Így nem

A fáma szerint mindenesetre november 8-án vált tarthatatlanná a helyzet, amikor Orbán és Palkovics között további felelősség- és feladatcsorbítás került szóba, vagyis felmerült a külön energetikai tárca ügye. Ahogy írtuk, arról még mindig ellentétes információk vannak, hogy végül egy új minisztérium indul-e, vagy egy olyan átalakítás indul el, amelyben a TIM marad csak energiás minisztérium, és a korábbi feladataiból mindenfélét szétdobnak.

Mindenesetre, ha igaz ez a szétválasztás, akkor innentől két irányba megy a történet, ki lesz a TIM (megcsorbított felelősségű) vezetője, vagyis ki lesz a külön energiaügyi miniszter.

Ha valóban Lantos érkezik, aki régen együtt dolgozott Csák Jánossal, a felsőoktatási konfliktus már nem lesz érdekes. Marad a másik érdekellentét: akkor most mi is van az energiával, ki kezeli azt.

  • Szijjártó Péter, aki külgazdasági miniszterként sok ilyen témát vitt (gázszerződések, Paks 2)?
  • Lantos Csaba mint energiaminiszter?
  • Nagy Márton, aki gazdaságfejlesztési miniszterként az utóbbi időben nagyon sokat dolgozott „energiás” ügyeken?
  • Netán maradt szava az energiaiparban Rogán Antalnak vagy Lázár Jánosnak is?

Nagy Márton kulcsszerepben

A bennfentesek leginkább mintha úgy látnák, hogy a helyzet kulcsfigurája (természetesen Orbán Viktor után) Nagy Márton, ő ugyanis érdekesen mozog. Egyszerre van jóban két fajsúlyos miniszterrel, Rogánnal és Lázárral, de bírja a miniszterelnök kitüntetett bizalmát is, pedig azért a kata kivezetése utáni tüntetéshullám és a negatív következmények után ez kérdéses volt.

Ugyanakkor Nagy Mártonnak, a pénzügyi szférához jobban kötődő aktorokkal, Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Matolcsy Györggyel (aki természetesen nem a kormányzat tagja) rosszabb a viszonya.

Amennyire tudjuk, november 11-én éppen Nagy Márton feladata az, hogy meggyőzze Lantos Csabát. Hogy ez sikerült-e, ez már pénteken kiderülhet, estére felszállhat a fehér füst.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!