Palkovics egyik nagy konfliktusa a kormányon belül a szélturbinák építési tilalma miatt lehetett

November 9-én szerdán került nyilvánosságra a hír, hogy Palkovics László benyújtotta lemondását az Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) éléről. A hírt ugyan kormányzati oldalról nem cáfolták, de azóta sem erősítették meg. A távozás okáról számos pletyka keringett, a fő indok azonban a Telex információ szerint az energiapolitikában keresendő, amelyet a jelek szerint más területekkel együtt ki akarnak szervezni az TIM alól, Palkovics pedig így már nem kívánt a „maradékkal” foglalkozni.

Bár a kormányon belüli ellentétekről általában csak mendemondákat lehet ismerni, azt régóta tudjuk, hogy Palkovics és több kormánytag között hatalmas szakadék húzódik az ország energiastratégiájának kérdésében. A jelek szerint ugyanis Palkovics régóta elkötelezett volt a zöldenergia (és kifejezetten a szél- és naperőművek) mellett, míg a kormányban többen határozottan ellenzik ezek építését.

Az egyik magyarázat szerint a Fidesz vezetésének jelentős része a végletekig elkötelezett Paks II. megépítése mellett, és ezzel együtt többen is úgy gondolják: minden alternatív áramtermelő kapacitás megépítése csak rontja Paks lehetőségeit. Az érvelésük szerint ugyanis ha most jelentős zöld áramtermelő kapacitás épül ki Magyarországon, akkor mire Paks II. megépül, arra már nem is lesz akkora szükség.

Az utóbbi hónapokban több jel is arra utalt, hogy a kormányon belül egymásnak feszült a megújulópárti és a megújulóellenes tábor. A Telexhez többször is eljutottak olyan hírek, hogy az energiaválság miatt a zöld energia támogatása felé fog billenni a mérleg, végül azonban nem ez történt. Erre utalt az is, amikor néhány hete bejelentették: megszűnik a napelemek visszatáplálási lehetősége, ez pedig hatalmas pofont jelent mindenkinek, akik napelemet akartak volna építeni a házukra.

A másik jelentős véleménykülönbség a szélturbinák építésének engedélyeztetését érinti. Információink szerint Palkovics évek óta lobbizik, hogy lehessen Magyarországon szélerőműveket építeni (erre többször nyíltan is utalt), ezt azonban a kormányon belül folyamatosan blokkolták. Az utóbbi hónapokban egymásnak feszültek a fontos szereplők, a jelek szerint most eldőlt, ki bizonyult erősebbnek.

2016 óta tiltják

A szélerőművek építését Magyarországon egy 2016-os rendelettel lehetetlenítették el. Ekkor vonta a kormány saját hatáskörébe a beruházások engedélyeztetését, és ekkor is határozták meg, hogy beépített területek 12 kilométeres körzetében nem épülhetnek szélerőművek. Ez utóbbi szabály szinte az egész országot kivonta a potenciálisan felhasználható területek közül.

Nem mintha 2016 előtt rengeteg szélerőmű épült volna: Magyarországon egyedül 2006-ban hirdetett az állam pályázatot szélerőművek építésére. Ekkor fel is húztak 170 szélturbinát, azóta viszont újakat gyakorlatilag nem is adtak át. Pedig Magyarország adottságai egyáltalán nem indokolják, hogy ilyen rosszul álljunk a szélenergia terén. 100-150 méter magasan bőven fúj olyan erősen a szél, hogy nyereségesen lehessen üzemeltetni a turbinákat.

Sőt, a meglévő szélerőművek kihasználtsága az Energiaklub vonatkozó tanulmánya szerint 2011 és 2018 között Magyarországon 23,3 százalék volt, ami jóval meghaladja a németek 19,2 százalékos értékét, de még az EU-átlag 22,1 százalékot is. A finnországi LUT egyetem egy kutatása szerint ráadásul a magyar energiamixben 10 és 20 százalék között lenne a szélenergia optimális felhasználási aránya – szemben a jelenlegi 1 százalékkal.

Máshol egyik turbinát emelik a másik után

Magyarországon 2016-ban úgy lehetetlenítették el a szélerőművek építését, hogy közben a világ számos országa gigantikus összegeket fektet a szektor fejlesztésébe. 2021-ben a globális energiaigény 7 százalékát termelték szélerőművek, és csak abban az évben 679 terawattórával nőtt az összfogyasztás, amit 13 százalékos éves kapacitásbővüléssel értek el.

Ahogy korábbi, a témáról szóló cikkünkben is írtuk,

a szélerőművek összesített termelése világszinten már a 2010-es évek közepe óta túlszárnyalja az atomerőművekét, a különbség pedig folyamatosan nő.

Az EU áramfogyasztásának ma már 14 százalékát fedezik szélturbinák, a termelési listán pedig Szlovákia és Csehország mellett Magyarország az utolsók között áll.

Nekünk is megérné

A szélturbinák építésének több előnye és hátránya is van, amelyeket mérlegelni kell, amikor az építkezésekről döntenek. Az ellenzők fő érvei szerint:

• a szélkerekek egy része nagyon hangos, ez lakott területek közvetlen közelében kifejezetten kényelmetlen lehet;
• ezen kívül sokak szerint csúnyák is, nem illenek a tájba;
• veszélyeztetik a madarakat és a denevéreket, Magyarországon főleg gólyák szoktak az áldozatok között lenni.

Az energiaválság és a klímaváltozás súlyosbodásának idején azonban a támogatók azzal érvelnek, hogy a szélerőművek előnyei messze túlszárnyalják a hátrányokat. A szélenergiára ugyanis igaz, hogy:

• teljes mértékben megújuló;
• kibocsátásmentesen működik;
• nem foglal sok helyet, így nem kell miatta szántóföldeket kivenni a termelésből;
• valamint Magyarország energiamixe esetében jól ki tudná egészíteni a többi energiaforrást.

Palkovics támogatta volna

Palkovics László a sajtóhírek szerint a támogatók táborába tartozott, és nagy energiát fektetett abba, hogy a szélerőművek kérdését átvigye a kormányon. Mindössze két hete a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadásán is arról beszélt még, hogy a Kárpát-medencében néhány terület kivételével ugyan nincs teljes szélbiztonság, és Ausztriával ellentétben nálunk nem tudnak annyira elterjedni a szélerőművek, de már volna erre is megoldás. Mostanra ugyanis sokat fejlődött ez a technológia, fejtette ki Palkovics, és ma már olyan szélerőművek vannak, amelyeket alacsonyabb szélbiztonságú országok is megfelelően tudnak használni. Palkovics ezután egy olyan diát vetített ki, amely a szélerőművek hazai termelési mixben betöltött szerepének jelentős növelését mutatta. Egy grafikon szerint a szél 2050-re több mint 10 százalékát adta volna az ország energiatermelésének.

A jelek szerint ennek megvalósítására már nem lesz lehetősége. Ez persze csak egy az energetikai kérdések közül, amelyekben nézeteltérése volt a kabinet más tagjaival, jól példázza azonban a kabinetben tapasztalható ellentéteket.

Hogy ki lesz Palkovics utódja, és ő pontosan mit fog lépni az országot sújtó energiaválság kezelésére, azt még nem tudjuk. A jövő kérdése az lesz, hogy egy új energetikai miniszter hogyan viszonyul majd a zöldenergiához, és épülhetnek-e szélturbinák Magyarországon.