Átlépte a lélektani határt és 10,7 százalékra nőtt az éves infláció májusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Legutóbb 2001 nyarán volt két számjegyű áremelkedés, akkor 10,8 százalékon tetőzött a pénzromlás üteme. Mivel áprilisban még „csak” 9,5 százalékos volt az infláció, ez egy hónap alatt 1,2 százalékos gyorsulást jelent. A fogyasztói árak havi emelkedése ennél is nagyobb, 1,7 százalékos volt. Ez szintén gyorsuló mértéket jelez, áprilisban még csak 1,6 százalék volt ez az érték.
A szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció még ennél is magasabb, 12,2 százalékos volt májusban. Ebbe nincsenek beleszámítva olyan gyorsan változó árú termékek, mint az üzemanyag, az energia és a gyógyszerek.
A KSH adatai szerint az utóbbi 12 hónapban az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek drágultak a legjobban, míg a háztartási energia és a ruházkodási cikkek ára nem növekedett annyira. Az élelmiszerek ára májusban 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül például
a margarin ára több mint 40 százalékkal, a kenyér, a száraztészta, a baromfihús és a tejtermékek és sajtok ára több mint 30 százalékkal nőtt.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkek 11,4 százalékkal, míg a lakásjavító és -karbantartó cikkek 28,3 százalékkal. Az állateledelek ára 22,3 százalékkal, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 6,8 százalékkal emelkedett.
Áprilishoz viszonyítva, vagyis egy hónap alatt a fogyasztói árak 1,7 százalékkal növekedtek, de jelentős különbség van a különböző terméktípusok között. Az élelmiszerek átlagosan 3,5 százalékkal drágultak, de ezen belül is nagy eltérések vannak. A legjobban az alábbi termékek ára változott:
- a vaj 9 százalékkal;
- a sonka 8,2 százalékkal;
- a tejtermékek 7 százalékkal;
- a száraztészta 6,7 százalékkal;
- a sajt 6,3 százalékkal;
- a péksütemények 6 százalékkal;
- a kenyér 5,8 százalékkal;
- a párizsi, kolbász 5,4 százalékkal;
- a baromfihús 5,2 százalékkal.
Az élelmiszerek árának növekedését a Telex saját, egy magyar háztartás átlagos hétvégi bevásárlását modellező terméklistáján is kimutattuk. A Lidl áraival vizsgált, 24 termékből álló vásárlói kosarunk tavaly december és idén május eleje között, azaz kevesebb mint öt hónap alatt 20 százalékkal drágult. A hatósági áras termékeken kívül pedig szinte mindennek nőtt az ára, a hagymának, a paradicsomnak és a szőlőnek például körülbelül 50 százalékkal.
Ehhez hasonlóan vizsgáltuk az árak változását a Tescóban is, ahol hónapról hónapra mutattuk be, hogyan drágult 36 termék az utóbbi egy évben. Abból az derült ki, hogy szeptember–októberben és január–februárban, két hullámban drágultak nagyot az élelmiszerek.
A 9,5 százalékos áprilisi inflációs jelentés után felmerült a kérdés, hogy vajon jól méri-e a KSH a drágulást, sokan ugyanis nem hiszik el, hogy „csak” ennyit romlana a pénz. A GKI akkor egy reprezentatív közvélemény-kutatást is végzett, ami szerint az emberek 22 százalékosnak érzik az áremelkedést a boltokban, a KSH szerint viszont „pszichológiai tényezők” is állnak amögött, hogy nagyobbnak érezzük a drágulást annak valódi mértékénél.
A KSH védekezése mögött az áll, hogy sokak szerint nem jól mérik az inflációt, vagy egyenesen trükköznek az adatokkal. Ezt a kérdést egy hosszabb cikkünkben részletesen körbejártuk, és arra jutottunk: a statisztikai hivatal ugyan valószínűleg nem a legjobb módszertant használja, de semmiképpen nem trükköznek az adatokkal. A KSH ráadásul az Eurostat elvárásainak megfelelően gyűjt és közöl adatokat, tehát a lehetséges pontatlanságok sem magyar sajátosságok.
Az infláció egyébként nem magyar jelenség, áprilisban írtuk meg, hogy a fejlett országokat tömörítő OECD tagállamaiban 31 éve nem volt akkora az infláció, mint idén. Meg akartuk nézni, hogy ez a hétköznapokban mit jelent, ezért elmentünk egy osztrák Lidlbe is, kipróbálni, hogy nem lett-e olcsóbb a magyarnál, és kiderült: kint 31 százalékkal drágább ugyanaz a vásárlói kosár. Németországban pedig az év első három hónapjában 5,8 százalék volt az infláció, miközben a bérek csak 4 százalékkal emelkedtek, arányosan tehát 1,8 százalékkal érnek kevesebbet a fizetések.
A koronavírus után kialakult áruhiányt, és az infláció elszállását itt tekintettük át, az energiaválságot és ennek következményeit a drágulásokra ebben a cikkünkben elemeztük ki részletesen, az orosz–ukrán háború miatt fenyegető brutális élelmiszerválságot pedig itt jártuk körbe.