Évtizedek óta nem látott csúcson az infláció: áprilisban 9,5 százalékos volt a pénzromlás mértéke

2022. május 10. – 09:01

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Áprilisban 9,5 százalékos volt az éves infláció – közölte a KSH kedden. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak tavaly július óta tartó dinamikus emelkedési trendje tovább tart.

Utoljára 2001 nyarán, vagyis több mint húsz éve volt példa ennél nagyobb mértékű áremelkedésre.

Az úgynevezett maginfláció (ez a szezonális kiigazítás nélküli, „nyers” adat) 10,3 százalékra emelkedett – erre 2001 eleje óta nem volt példa –, ami lényegében azt jelenti, hogy hazánkban visszatért a két számjegyű infláció időszaka. Aggasztó adat az is, hogy egyetlen hónap alatt 1,6 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése.

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben legerősebben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. Ezen belül a margarinok ára 38 százalékkal nőtt, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5 százalékkal, a sajté 28,9 százalékkal, de több mint negyedével lett drágább a tojás is (26,7 százalék), a tejtermékek 22,5, míg a péksütemények 20 százalékkal drágultak. A bútorok ára szintén az átlagot jócskán meghaladó mértékben, 17-18 százalékkal nőtt, és csaknem 15 százalékos volt a használt autók árának emelkedése.

Figyelemre méltó, hogy a legutóbbi, márciusi inflációs adaton belül a KSH még csak évi 13 százalékosra mérte az élelmiszerek áremelkedését. A mostani 15,6 százalék azt jelenti, hogy az élelmiszerek árának növekedése egyetlen hónap alatt 2,6 százalékot gyorsult. Még aggasztóbb, hogy a havi infláció 1,6 százalékos – amúgy igen magas – szintjének is több mint kétszeresével,

3,4 százalékkal drágultak az élelmiszerek egyetlen hónap alatt.

Havi szinten a tojás ára szállt el leginkább, áprilisban 14,7 százalékkal volt magasabb, mint márciusban. A sertéshús ára csaknem 10, a baromfihúsé 8 százalékkal haladta meg az egy hónappal ezelőtti.

Az élelmiszerárak drasztikus emelkedését jelzi a Telex saját, Lidlben összeállított vásárlói kosara is: nemhogy éves szinten, hanem egy nagyjából öt hónapos, december–május összevetésben is ennél nagyobb, 20 százalékos drágulást mutatott, úgy, hogy a vizsgált 39 termékből 32-nek nőtt az ára, soknak 30-50 százalékkal.

Az áprilisi adat az előző havi, már szintén magas értékhez képest is ugrást mutat. Magyarországon ugyanis a legutóbbi, márciusi inflációs adat 8,5 százalékos pénzromlást mutatott, ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy ennél piaci árak mellett 5 százalékkal is magasabb, vagyis 13 százalék feletti inflációt kellett volna elszenvednünk. Ezzel arra gondolt, hogy a piactorzító hatósági árak (rezsiár, üzemanyag-ársapka, az alapvető élelmiszerek árrögzítése) tartotta meg 10 százalék alatt az inflációt.

Mindez persze kétélű fegyver, mert ha a háztartásoknak mesterségesen keveset kell fizetni az áramért, a gázért, a benzinért vagy a csirke far-hátért, akkor az azt is jelenti, hogy a két számjegyű béremelkedés mellett többet tudnak egyéb árukra költeni, amely kereslet erősen inflatorikus hatású.

Mindenesetre az újabb adat azért is nagyon izgalmas, mert már az elmúlt időszak újabb árnövelő kockázatai is megjelennek az új mutatóban. Ilyen az orosz–ukrán háború miatt elszenvedett globális élelmiszer- és alapanyaghiány, amely a gabona vagy éppen az acéltermékek árát emelte, de ilyen a növekvő inflációs várakozás hatása is, vagyis az is öngerjesztő, ha a vállalkozók már nagyobb áremelkedéssel kalkulálnak. Végül szintén nem segíti az infláció letörését a gyenge forintárfolyam, ami miatt az importált termékek áremelkedése nő.

Az infláció áprilisi megugrására a piaci elemzők se számítottak, a Portfolio.hu előzetes felmérésében a becslések átlaga 9 százalék, a legmagasabb prognózis is „csak” 9,2 százalék volt. A lap megjegyzi: mivel a világon mindenhol évtizedes csúcsokat dönt az infláció, az árstopok és a rezsicsökkentés hatására a magyar drágulás európai szinten csak a középmezőnyben van. Még úgy is, hogy a választások előtti pénzosztás – családosok szja-visszatérítése, a fegyverpénz és a 13. havi nyugdíj – miatt ma sokkal könnyebb árat emelni, mint a múlt évben.

A Portfolio arra is kitér: a megugrott infláció miatt nehéz helyzetben van az MNB, amely várhatóan a vártnál nagyobb kamatemelésekre kényszerülhet. A jegybanki alapkamat jelenleg 5,4 százalékos, de az irányadó kamatszint már most 6 százalék fölött van.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint minden várakozást felülmúlóan emelkedett az infláció, ráadásul a jelek szerint tartós maradhat az a nem szokványos jelenség, hogy Magyarországon az adószűrt maginfláció meghaladja a teljes fogyasztói árindexet. „Ennek oka az árstopok bevezetése, következménye pedig a szigorú jegybanki politika lehet, hiszen az adószűrt maginfláció az MNB döntéseit leginkább meghatározó mutató. Ez a más államokkal (jegybankokkal) való összevetésben okozhat érdekes helyzeteket, különösen akkor, ha az energia- és az élelmiszer árak csökkenésnek indulnának.”

Az Amundi előrejelzése szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, melynek tetőzését 10 százalék körül várják a nyári hónapokban. „Az erőteljes bázishatás miatt év közepétől fékeződhet némileg az áremelkedés üteme, ám várakozásaink szerint decemberben még így is bőven az MNB 2-4 százalékos célsávja felett, 7,5 százalékon alakul az infláció” – fűzte hozzá Kiss.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!