Hétfő délután ismét sokat gyengült a forint, valami hazai ok is lehetett

Május 16-án ismét izgalmas nap volt a forint piacán. A reggeli nyugalom hamar elillant, innentől a forint intenzíven gyengült az euróval szemben, e sorok írásakor 390 forintot kell adni az euróért.

Miért esik a forint?

Amikor ezt a kérdést feltesszük, mindenkinek van egy, a helyzetéből fakadó automatikus válasza:

• A kormányzati oldal azt mondja, hogy Soros, vagy egy kicsit cizelláltabban a nemzetközi spekulánsok kipécézték Magyarországot és gaz machinációkba kezdtek.
• Az ellenzéki oldal azt mondja, hogy Orbán, vagy egy kicsit cizelláltabban a magyar kormányzattal szembeni bizalmatlanság, az elhibázott gazdaságpolitika, a különutasságunk meghozta a gyümölcsét.
• A független elemzők pedig próbálnak elemezni, megnézik, hogy általános okokról van-e szó, vagyis általában estek a fejlődő piaci devizák, vagy a forint gyengülése eltért-e a velünk leginkább összehasonlítható cseh korona és lengyel zloty mozgásától.

Még egy torzítás

Az újságírók is belevisznek némi torzítást a rendszerbe. Mi vélhetően 3-4 hónap alatt 3-4-szer megírjuk, hogy már megint 370-ig, 380-ig, vagy 390-ig, esetleg 400-ig gyengült a magyar fizetőeszköz, de arról közben nem nagyon születnek tudósítások, hogy miképpen erősödött vissza a forint, kicsit olyan ez, mint amikor a sinusgörbén, a lefelé hullámtól megrémülünk, a felfelé tartó szakaszt természetesnek vesszük.

Ennek a torzításnak valójában nem, vagy nem csak a szenzáció keresése a magyarázata, hanem az eltérő intenzitás (vagyis máris nem jó analógia a sinusgörbe). Hiszen az esés, mondjuk egy 7-10 forintos gyengülést hozó pánik mindig látványosabb, mint amikor napi 1-2 forinttal konszolidálódik, visszaerősödik a deviza.

Valójában a forint árfolyamáról egy dolgot tudunk biztosan, a piac határozza meg, vagyis a kereslet és a kínálat aránya, mennyien vesznek és mennyien kínálnak forintot.

Spekuláció!!!

Igen, spekuláció zajlik, mint minden koncentrált piacon, azért veszünk búzát, aranyat, vagy Richter Gedeont, mert abban bízunk, hogy drágulni fog, és azért adjuk el ezeket, mert azt gondoljuk, hogy már nem fog drágulni a termék, vagy akár esni fog az ára.

Magyarországon pedig most bőven van ok a gyengülésre (és így az eladásra), nagy a költségvetési hiány, magas az infláció, romlik a külkereskedelmi egyensúlyunk, fenyeget az olajembargó.

De azért van persze ok az emelkedésre is, például az, hogy egy forint-megtakarítással nagyobb százalékos hozamot lehet elérni, mint egy keménydevizással. Ha a többi tényező nem változik (például a két deviza átváltási aránya), akkor érdemes forintot venni és magyar állampapírt, kötvényt venni.

A május 16-i kereskedés során az biztos, hogy volt valami magyarspecifikus tényező, mert a társdevizák nem gyengültek ennyire.

Ha tippelni kellene, akkor Orbán Viktor parlamenti beszéde, de Szijjártó Péter olajembargós megnyilvánulásai is okozhattak csalódást.

Előbbiben kivehető volt a lakossági megszorítások elleni határozott fellépés, ami így jól hangzik, de ha az elemző ebből azt látja, hogy nagy költségvetési hiány, piactorzító állami beavatkozások várhatóak, akkor nem hangzik olyan jól.

Utóbbiban, vagyis a szankciós vita értékelésében talán áttételesebb hatások vannak, de ezeknek is lehet olyan üzenete, hogy Magyarország távolodik a politikai közösségétől, és a mi szempontunkból az események rossz irányba mennek. Azt pedig már mindenki döntse el, hogy mi a rosszabb irány, ha a magyar gazdaság az olajhiány miatt tárdel le, vagy, ha nagyon elszigetelődik politikailag?

Minden relatív

Amikor legutóbb kongattuk a harangokat, elég gyorsan visszaerősödött a forint (igaz, hol vagyunk már az egykori stabilnak gondolt szintektől, a 250-től, a 300-tól, vagy a 340-től, ahol elücsörgött kicsit a fizetőeszközünk). Most annyiban nehezebb, hogy egy olyan környezeti kockázathalmaz közepén vagyunk, amikor az eseményekre eléggé mérsékelten van ráhatásunk. Amikor pedig vihar van a tengeren, akkor a nagy hajókkal könnyebb eljutni a biztonságos kikötőkbe. vagyis ezt a költői képet kissé gyakorlatiasabban megfogalmazva, sajnos a kisebb devizák eleve rosszabb esélyekkel indulnak a nagy megbízható devizákkal szemben, amikor sok a kockázat.

Hiszen még egy alapvetést a cikkünk végre hagyva, a devizapiac amolyan zérusösszegű játék, keresztárfolyamokról beszélünk, vesztesekről és győztesekről. Ha a forint leértékelődött az euróval szemben, az éppen ugyanaz, mintha az euró felértékelődött volna a forinttal szemben.