Digitális jegybanki forintot tervez az MNB

2021. augusztus 02. – 18:32

Digitális jegybanki forintot tervez az MNB
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Na de milyen legyen az új pénz? Hiszen a digitális forint egyszerűen lemásolhatja a fizikai forintot, de akár viselkedhet betétként is, például kamatozhat. Viszont, ha az utóbbi valósulna meg, akkor lehet, hogy a jegybank közvetlenül lépne kapcsolatba a lakossággal, aminek aligha örülnének az így piacot vesztő kereskedelmi bankok.

A bevezető mondatokkal alighanem alaposan előreszaladtunk, hiszen egyelőre annyi történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megjelentetett egy online is elérhető kötetet, „Egy új kor hajnalán – pénz a XXI. században” címmel.

Ám a kötet megjelenése kapcsán az MNB több fontos vezetője deklarálta egy sajtótájékoztatón (illetve egy szakmai vitán), hogy már egy ideje nemcsak az elmélet érdekli a jegybankot, hanem valóban megkezdődött a felkészülés az online pénzre.

Mire jó, miért veszélyes?

De miért kellene nekünk jegybanki digitális pénz (angolul CBDC – central bank digital currency)? Hiszen jegybanki pénzünk már van, ez a forint, a pénzügyi közvetítőrendszerben digitalizáció is van, a bankok, a fintechek, a Big Tech cégek révén tudunk bankkártyával, okostelefonnal, viselhető eszközökkel, például órával fizetni.

Mit tudna a digitális jegybanki forint, amire szükségünk van? Ez a cikk ezt fogja taglalni, de annyit elöljáróban, hogy a fentieket ötvözi. Ha azt várjuk a digitális jegybanki pénztől, hogy legyen mögötte a jegybank, legyen digitális és legyen széles körben használható, akkor látjuk majd, hogy ezt mind egyszerre nem tudja a készpénz (nem digitális), nem tudja a bankkártya (nem a jegybank van mögötte), nem tudja a Bitcoin (sem a jegybank nincs mögötte, és még azért annyira nem is használható széles körben.)

A leendő jegybanki digitális forint esetében viszont akár mindenkinek a jegybanknál lehet számlája, közvetlenül a jegybankkal szemben lehet követelése, Ugyanakkor az is igaz, hogy egy pénzügyileg fejletlenebb országban ez egy nagyobb bakugrás, mint Magyarországon, ahol ugyan rengeteg a készpénz, de azért a fejlett digitális fizetési megoldások is elérhetők. Mielőtt elmerülnénk a szakmai részletekben, érdemes gyorsan átgondolni, hogy miért jó egy jegybanki digitális pénz, illetve mik a veszélyei.

  • Mentesít a készpénzhasználat költségeitől, társadalmi veszteségeitől, egyszerűsítheti az adóbehajtást, a pénzmosás elleni küzdelmet
  • Célzott kormányzati és jegybanki beavatkozásokat tesz lehetővé, szabályozhat betéteket, hiteleket, akár fogyasztást is gerjeszthet (például az egy idő után „lejáró” pénzzel).
  • Trendi számlafizetéseket, okos szerződéseket lehet hozzá fejleszteni.

Viszont

  • Egészen magas szintű biztonsági követelményeket igényel.
  • Megijeszti azt, aki fél a big brother jelenségtől, hiszen a „rendszergazda” mindent lát, eltűnik a készpénz anonimitása.
  • A jegybanknak túl nagy felhatalmazást és szerepet is adhat, a kereskedelmi bankok kihagyása pedig a pénzügyi stabilitásra is veszélyes lehet.

Pénztörténeti bevezető

Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a jegybanki digitális pénz fejlesztése valóban pénztörténeti jelentőségű változás lesz, Mint mondta,

„az MNB általában néhány évet szokott vizsgálni, amikor inflációval, monetáris intézkedésekkel foglalkozik, de ahhoz már jóval szélesebb fókusz kell, ha a jövő pénzét szeretné az MNB meghatározni”.

Általában a pénzrendszer nagy ugrásai három forrásból fakadhatnak:

  • az első, ha a meglevő pénzrendszert a gazdaság már kinövi (a pénz elértéktelenedik, magas lesz az infláció), így váltotta fel például itthon a pengőt a forint,
  • a második ok a technológiai ugrás, például az ipari forradalom, amit rendre követett valamilyen gazdasági vagy pénzügyi fejlődés is,
  • de okozhat változást egy harmadik ok, a geopolitikai átalakulás is, például a nagy földrajzi felfedezések, amikor az új aranylelőhelyek és az arany átszivattyúzása a „fejlett” világba meghatározta a 16–17. századi pénzügyi változásokat.

Ha jobban belegondolunk, most mind a három jelenség itt van velünk párhuzamosan, a hitelpénzrendszer válságához vezetett, amikor 2008–2009 óta drasztikusan megnőtt a pénzmennyiség, a koronavírus mentőcsomagjai ezen csak még löktek egy nagyot. A digitalizáció miatt határozottan itt van a technológia forradalom is, minden átkerül a digitális térbe, a Covid pedig csak gyorsított ezen a folyamaton. Végül az említett geopolitikai változás is jól értékelhető a nyolcvanas évektől elsősorban Ázsia (azon belül is Kína) erősödése a fő trend.

Ki teremt pénzt?

A három elem tehát egybeért, a pénz is alapvető átalakuláson mehet át, hiszen ma már az is megkérdőjeleződött, hogy ki teremti a pénzt. Eddig az állam, vagyis a jegybankok határozták meg a pénz kínálatát, de a 2008–2009-es válság óta megkérdőjeleződött a bankrendszer sok és kockázatos pénzteremtése, ennek az egyik terméke a Bitcoin, amihez egyre többen próbálunk érteni.

Bitcoint dollárra váltó ATM New Yorkban – Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images

És közben jönnek a Big Tech cégek is, ahogy mondani szokták, az adat az új olaj, az adat határozza meg a gazdaságot. Márpedig adatból a Big Tech cégeknek (Amazon, Facebook, Google, Microsoft) van a legtöbb, erre építve megkezdték a saját fizetési rendszereik fejlesztését.

Ebben a környezetben a jegybankok sem tudnak várni, vissza kell szerezniük a kezdeményezőképességüket. Erre a sok kihívásra, a digitális jegybanki pénz hasznos lehet, amely segítheti a társadalmi bevonódást, hatékonyabbá teheti a monetáris transzmissziót, de természetesen nagyon komoly kihívások is vannak (elsőre elég, ha a kiberbiztonságot említjük).

Mi is a pénz?

A világ jegybankjainak döntő többsége mindenesetre már foglalkozik ezzel a kérdéssel – mondja Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója.

Határozottan Kína áll a legjobban, náluk már pilotszakaszban van a digitális jüan, amit a téli olimpián szeretnének bemutatni. Az amerikai FED az MIT-val közösen fejleszt, de már az ECB is foglalkozik a területtel. Mindez nem véletlen, nagy kérdés, hogy mi lesz a jövőben a világ első számú pénze, ma még a dollár vezet, de Kína ezt szeretné megváltoztatni. Mindenesetre már olyan kisebb országok is, mint a mindössze 400 ezres Bahama-szigetek is kísérleteznek, itt ugyanis 29 szigeten élnek az emberek, nem is olyan egyszerű feladat a készpénzlogisztika. De már a pilot-projektnél tart Svédország és Uruguay is.

A digitális jegybanki pénz szerepének megértését talán ott érdemes kezdeni, hogy mi is az a pénz. Banai Ádám szerint a pénzelméletről szóló könyvek általában nem vékonyak, de azért kiemelhető pár ismert pénzfunkció:

  • értékmérő,
  • felhalmozási eszköz,
  • fizetési eszköz,
  • forgalmi eszköz.

Nagyjából ezeket tudja a jó pénz, és rögtön érezzük, hogy bármennyire is izgalmasak, a mai digitális pénzek ezeket még nem feltétlenül képesek mind kipipálni.

Például azért, mert „túl jók”, vagyis, ha a Bitcoinból indulunk ki, amennyit tíz éve egy pizzáért kellett adni, ma dollármilliókat ér. Természetesen a forint és a dollár árfolyama is változik, de nem ennyire drasztikusan. A túl erős változás, a napi ugrálás a forgalmi szerepet mérsékli. Gondoljunk csak bele, ami egyik nap egy lakás ára, a túl nagy volatilitás miatt két nap múlva már lehet, hogy két lakás, de az is lehet, hogy csak fél lakás.

Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezetője szerint

egy pénztől mindenképpen elvárható továbbá a költséghatékonyság, a gyorsaság, illetve a biztonság.

Valaha az aranyműves váltókat bocsátott ki az aranya ellenében, később központosították ezt a szerepet, és a jegybank bocsátotta ki ezt a „váltót”, majd végül már nem kellett a szinte véletlenszerűen kiválasztott ritka nyersanyaghoz kötni ezt az egész rendszert. Ám eddig a pénzrendszerekben nagyon fontos volt ez a központi szerep.

Digitálisan

A fejlődés egy adott pontján óhatatlanul felmerül, hogy a pénz is legyen digitális. Ahogyan Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgató mondja, a digitális jegybankpénz saját devizában van denominálva, jegybankra szóló követelést testesít meg, a készpénz digitális verziója. Mindez világos, de miért most találja ki mindenki, hogy ilyenre van szükség?

Három közelmúltbeli esemény biztosan lendített ezen:

  • 2013–2014-ben a különböző token alapú fizetési megoldásokra válaszul a kínai jegybank létrehozott egy intézetet a digitális pénz kifejlesztésére,
  • 2019-ig a Facebook dolgozott a Libra Szövetségen, vagyis egy nagyon globális elérésű cég egy önálló fizetési szövetséget akart létrehozni, ezt már illett komolyan venni, https://www.portfolio.hu/uzlet/20191020/szep-csendben-osszeomlik-a-facebook-keszpenzgyilkos-mesterterve-404419
  • 2020-ban pedig betört a pandémia, ahogy már említettük, az online kereskedelem és a digitális fizetési megoldások kaptak egy lórúgást, nagyon gyorsan elterjedtek.

Kocsis Imre, a BME adjunktusa (Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék) a technológiával kapcsolatban azt emeli ki, hogy a kriptovaluták biztonságát a nagyon széles peer to peer számítógépes hálózat adja, ez biztosítja az elszámolást, azt, hogy a tranzakciók megmásíthatatlanok legyenek, de az érték így is csak egy mögöttes ígéret, illetve a szűkösség.

A blockchain, az elosztott rendszerek nagyon jó innovációk, az üzleti világ is másolja őket például a konténerhajózás, a viszontbiztosítás, a tőzsdei elszámolás frontjain, hiszen az elosztás, a nem letagadhatóság, a nem megtámadhatóság nagyon fontos elemek. A digitális jegybankpénz mögött viszont ott van a jegybank is mint garantőr, és így a technológia találkozhat a jegybank nyújtotta biztonsággal.

Kell nekünk készpénz?

Végezzünk el itt egy gondolatkísérletet. Mi lenne, ha a világban betiltanák a készpénzt? Innentől a telefonunkkal tudnánk fizetni a kisfröccsért mindenhol, de a vécénéninek is, és ha kártyáznánk, nem tennénk ki a százasokat, csak vezetnénk az eredményt és a végén összeérintenénk a telefonunkat.

Ha ez egy globális rendszer lenne, ha minden egyes pénznem digitálisan meg lenne jelölve, akkor csak egy év végi gombnyomás lenne az adó kiszámítása és levonása, nem lenne pénzmosás, korrupció, hiszen minden követhető.

Természetesen a digitális forint nem elég, mert ha a rendszerből kimehet a pénz egy más rendszerben működő Brit Virgin-szigetekre, vagy üzletelhetünk a nem digitális szlovák üzleti partnereinkkel, akkor semmit nem oldottunk meg.

Mi a bevezetés motivációja?

Ha a két legutóbbi nagy válságot nézzük, elmondhatjuk, hogy a válságkezelés során ágyúval lőttünk verébre, sok volt a szilánk, nem tudtunk precízen segíteni sem a fiskális, sem a monetáris politika révén.

A nagy pénzügyi válság vagy a Covid lefagyása közben sem az volt a cél, hogy a Tesla még értékesebb vagy Elon Musk még gazdagabb legyen, de ez történt.

A mérések alapján a lakosság megsegítésére válogatás nélkül kiosztott úgynevezett helicopter money 20-30 százaléka szintén a tőzsdén landolt, nyilván ez sem volt célja egy segélycsomagnak, a fűnyíró helyett jobb eszköz lenne a finom metszőolló.

Szombati Anikó szerint alkalmas komplex projektekre, ha mindenkinek van a jegybanknál egy számlája, akkor jobban levezényelhetők a közpolitikai célokat szolgáló segítségek.

Gyurcsik Attila szerint

bár most éppen veszély az infláció, de globálisan a japán betegség is veszély, ahol defláció van, az emberek bármennyire is alacsony a kamat, akkor is megtakarítanak, és a bankba viszik a pénzüket.

A digitális jegybankpénzzel azonban akár olyat is lehet csinálni egy mentőprogramnál, hogy a pénz fél éven belül lejár, addig el kell költeni, tényleg fogyasszanak és beruházzanak az emberek és a cégek, ne felhalmozzanak.

Szintén előny, hogy a készpénzhasználat költségeit, környezeti terheit lehet vele csökkenteni, bár az is biztos, hogy még sokáig párhuzamosan lenne forgalomban a két pénz, illetve a ma még banki hozzáféréssel nem rendelkező csoportok is tudnának digitálisan tranzaktálni.

Bedarált banjegyek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában 2012 februárjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

De milyen legyen?

Sokféle lehetőségről beszéltünk, de milyen is lehet egy ilyen pénz? Fischer András, az OTP Bank innovációs vezetője szerint többféle digitális jegybanki pénz képzelhető el:

Lehet retail (vagyis lakossági), amikor a hagyományos pénz digitális változatáról beszélünk, a magánemberek, a cégek is ezt a fizikai bankjegyek számára helyettesítő terméket használhatják. De lehet wholesale (nagykereskedelmi) verzió is, amikor csak a bankrendszer tér át, az egymással lebonyolított elszámolásokban a digitális pénzre, ilyenkor csak a kereskedelmi bankok, a jegybank, illetve néhány állami szereplő része a rendszernek.

De csoportosíthatunk úgy is, hogy még a retail megoldáson belül is van közvetlen (direkt) és kétszintű (indirekt) digitális pénz. A direkt megoldás esetén a magánemberek közvetlenül a jegybankkal állnak kapcsolatban, ebben a verzióban sok új feladata lesz a jegybanknak, országos hálózatot kell üzemeltetnie. Az indirekt, kétszintű rendszerben az ügyfelek továbbra is kereskedelmi bankokkal maradnak kapcsolatban.

Végül létezik egy olyan hibrid rendszer is, ahol a lakosság ugyan közvetlenül a jegybankkal szemben támaszthat követeléseket, de a megbízások kezelése és a kommunikáció fizetési interfész-szolgáltatókon keresztül történik.

Anonimitás

Minden pénznél és pénzhelyettesítőnél fontos kérdés, hogy mennyire engedi megőrizni a tulajdonos inkognitóját. A készpénz például anonim, a digitális jegybankpénz vélhetően nem lenne az. Gyurcsik Attila szerint olyan fogalmak között kell választani, hogy biztonságosság, költséghatékonyság és decentralizáltság, a digitális jegybankpénz ezen a skálán alighanem inkább a centralizáltabb és a kevésbé anonim megoldások közé tartozna. A jegybank által irányított központi rendszeren belül aligha futhatna illegális elem, a fekete oldal (pénzmosás, zsarolás, illegális kereskedelem) finanszírozására aligha lenne lehetőség.

De az azonosítás is skálázható, vagyis amennyiben kisebb éttermi számlát vagy egy visszatérő, rendszeres vásárlást egyenlítünk ki, akkor az azonosítás gyorsabb, egyszerűbb lehet.

Mindenesetre sokféle privacy kialakítható, az sem biztos, hogy az MNB-nél kell kezelni a végfelhasználók adatait.

Kamatok

Pénzről általában azt gondoljuk, hogy az önmagában nem kamatozik, hiszen általában a készpénzre gondolunk, ám, ha már egy digitális pénzről beszélünk, akkor korántsem elképzelhetetlen, hogy az, mint valami betét vagy számlapénz, kamatozzon.

Ám, ha a digitális jegybankpénznél a közvetítők (a kereskedelmi bankok) kihagyhatók, akkor a jegybank voltaképpen közvetlenül meghatározhatja a betétpiac, a hitelpiac árazását.

Nagyon leegyszerűsítve, ha pusztán készpénz-helyettesítőként tekintünk a digitális jegybankpénzre, akkor az a logikus, hogy annak nincsen kamata, de ha úgy fogjuk fel, hogy a jegybank betétet fogad el, vagy hitelt nyújt, akkor közvetlenül határozhat meg árakat a lakosságnak.

Ennek természetesen hatalmasak a kockázatai, egy nagyon komplex szektort, a bankrendszert ugyanis megingathatja a „kamatos” jegybanki pénz. Képzeljük el, hogy a biztonságos jegybank magasabb betéti kamatot kínál, mint a kereskedelmi bankok, ebben az esetben az a logikus lakossági reakció, hogy nagyon sok pénz azonnal elhagyja a kereskedelmi bankokat és átmegy a jegybankhoz. Viszont így a bankrendszerben likviditási, stabilitási kérdések merülnek fel.

Megkérdeztük a régió egyik vezető bankárát, Bernd Spalt Erste Bank vezérigazgatót, hogy ő mennyire érzi fenyegetőnek ezt a kezdeményezést. A bankvezér Christine Lagarde ECB-elnök szavaira utalt, aki például kifejezetten kiegészítő szerepet szán a digitális eurónak.

„Ez egy olyan kezdeményezés, ami az életet könnyebbé teheti, de nem szorítaná ki, vagy cserélné le a mai pénzünket, vagy a bankokat. Tesztfázisban vagyunk, a digitális jegybanki pénz jó megoldás lehet, várjuk, hogy milyen lesz, de nem fenyegetésként tekintünk rá.”

- mondta Spalt a Telexnek.

Fischer András ezt úgy fogalmazza meg, hogy előnyös lenne, ha a digitális jegybankpénz inkább fizetési eszköz és nem felhalmozási eszköz lenne. Ennek technikai megvalósítása sokféle lehet, de ez már a jegybankon múlik. Ha nem akarja, hogy a digitális jegybanki pénz felhalmozási eszköz legyen, limitálhatja, hogy csak 300 ezer forint tartható így, vagy akár büntetőkamatokkal is ösztönözheti a lakosságot, hogy ne csak a jegybankban bízzon.

Technológia

Hogyan lehet majd használni a digitális jegybankpénzt? Szombati Anikó szerint, ha ez a pénz versenyképes szeretne lenni a többi mai megoldással, akkor biztosan biztosítani kell az egyérintéses fizetés lehetőségét, vagyis a mai legmodernebb fizetési megoldásokat, így a mobiltelefonos vagy akár a viselhető eszközökön (óra, nyakék) keresztüli fizetést is kínálnia kell.

Emellett magas szinten kell ellenállnia a kibertámadásoknak, mert ahogyan a pénzjegynyomdák és a pénzhamisítók, úgy a digitális pénzek biztonságáért felelős személyek és a kiberbűnözők is egyre többet tudnak.

Eddig a legbiztonságosabbnak gondolt kriptóknál is voltak támadások, rések, sebezhetőségek, ez egy digitális jegybanki pénznél nem megengedhető.

Okos pénz, programozhatóság

Végül egy kifejezetten izgalmas irányról, az okos pénzről. Vannak olyan fejlesztések, amikor a számláink értelmesen lekövetnek egy eseményt, amely digitálisan rögzített.

  • Az autónkkal megtankolunk, mire az autó kifizeti a tankolást.
  • A közműszámláinkat a tényleges fogyasztás alapján fizetjük, mert a számlánk „látja”, hogy mennyi áramot, gázt, vizet használtunk.
  • De elképzelhető ilyen a támogatások, a segélyek célzott kiosztásánál is.

Fischer András szerint mindez nem teljesen új irány, vannak már automatikus csoportos megbízások, teljesül egy feltétel (a csoportos megbízásnál ez jellemzően egy dátum elérése) és átutalódik a pénz, ami az igazi újdonság, az az olyan okos szerződés, amikor valóban lefut egy feltételrendszer és abból egy konszenzusos utalás is elindul.

A klasszikus példa a repülőgépes késés elleni biztosítás, amikor, amint átlépi az idő a megadott késést (és a légi irányítás szerint a gép még a levegőben van), a biztosított már meg is kapja a pénzét.

Minderre persze majd nagyon kell figyelni, hogy ne legyen belőle visszaélés, valóban a felek közös akaratán kell alapulnia egy ilyen okos szerződésnek. Ráadásul tényleg pontosan kell meghatározni a feltételeket, mert az automatikus tranzakciók nem visszafordíthatók.