Hiába a sok klímavédelmi program, eszelős mennyiségű földgáz fogy a világban

Oroszország az idei első két hónapban 81,6 millió tonna kőolajat (a tavalyi adathoz képest 11,9 százalékkal kevesebbet) termelt, a FÁK-országokon kívüli orosz olajexport 21,6 százalékkal apadt – írja az MTI. Az orosz gáztermelés viszont 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 130,66 milliárd köbmétert tett ki.

Bár a koronavírus valamelyest segített a fosszilis energiahordozók fogyasztásának mérséklésében, a gázfogyasztás az elmúlt 30 évben töretlenül emelkedik.

Magyarország stagnáló mértékben, valamivel kevesebb, mint 10 milliárd köbméter gázt fogyaszt évente, ám 1990 és 2020 között a globális fogyasztás 2000 milliárd köbméterről, 4000 milliárd köbméterre nőtt. A földgázpiac változásai ezen az oldalon remekül nyomon követhetőek, de a téma a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) idei konferenciáján is előkerült, ahol Kirsten Westphal, a Stiftung Wissenschaft und Politik gázpiaci szakértője elmondta, hogy a termelők összetétele is változik.

A világpiacon ma már a groningeni nagy mezők kimerülése után egyre kevésbé van jelen a holland (illetve a norvég és az algériai) gáz, miközben az űrt az azeri és az orosz mellett már az LNG-terminálokba érkező amerikai gáz is szívesen betöltené. A termék különös helyzetben van, az európai közösség már nem nagyon finanszíroz szennyezőnek tartott, fosszilis technológiákat, így gázprojekteket sem, de a földgázra a még szennyezőbb szén és a kockázatos atom kivonása idején egyre nagyobb szükség van.

A világpiacon az elmúlt években meglepő módon éppen a fejlett államok növelték a legjobban a termelésüket, az Egyesült Államok, Oroszország, illetve Ausztrália, ugyanakkor a nagy exportőrök között még mindig tudta növelni a részarányát Katar és Irán, amelynek termelési és exportálási lehetőségeit azért a szankciók is befolyásolják, illetve berobbant Egyiptom is a piacra.