Kipróbáltuk, meg lehet-e főzni háromnapnyi menüt három óra alatt

2022. március 14. – 17:14

frissítve

Kipróbáltuk, meg lehet-e főzni háromnapnyi menüt három óra alatt
Fotó: Ács Bori / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Egyelőre a generációnk nem igazán talált ki olyan, merőben új háztartási praktikát, ami így vagy úgy ne lett volna meg felmenőink konyhájában is. A különbség általában csak annyi, hogy új nevet, zászlót vagy csinosabb formát kap a dolog – így lett a maradékmentésből zero waste, a zöldségeltevésből fermentálás vagy az előre főzésből batch cooking. Ezek a divatok attól még, hogy gyökereikben nem újak, rettentően hasznosak és praktikusak, és sok tekintetben képesek újat mutatni.

A többféle étel együttes elő- és elkészítését leíró mozgalom angol elnevezései, a „meal prep” és a „batch cooking” eredetileg csak Instagram-hashtagek voltak, aztán ökomozgalommá váltak. Már az is érdekes, hogy

az egész jelenség az Instagram applikációjának lényegéből indul ki, ahol azok a képek kapják a legtöbb lájkot, amiken sok, különböző színű étel van egyszerre lefényképezve, lehetőleg felülről. Jelen esetben ezek szép és egészséges, dobozokba rendezett színes ételek, előre főzött gabonák, hüvelyesek, sült zöldségek, mosott-darabolt zöldségek, levesek, és így tovább.

A szépen berendezett kép olcsó trükknek tűnhet, mégsem az, ha spórolásra és környezetvédelemre sarkallja a zombiként görgető felhasználókat, márpedig úgy tűnik, ezt teszi. A #mealprep és #batchcooking tagekkel ellátott képek egyrészt kedvcsinálók, másrészt ötletadók, és tényleg működnek. A szépen elrendezett salátás, sült zöldséges, leveses, müzlis fotók látványa olyan megnyugtatóan hat, mint a jól telepakolt hűtő vagy egy terülj-terülj asztalkám. A mozgalom szorosan összefonódik a vegetarianizmussal, de minimum növényi alapú étrendekkel, a csomagolás- és hulladékmentességgel, valamint a táplálékérzékenységgel is. Ennek nem nagy rejtély, mi az oka, hiszen elsősorban nem az általános értelemben vett tudatos életmódot folytatók kényszerülnek rá, hogy előre főzzenek maguknak, hanem azok, akik különleges étrenden élnek vagy táplálékallergiával küzdenek. Nekik a legnehezebb napközben útközben, kifőzdébe beesve, boltból, büféből megoldani a tápláló étkezést, muszáj előre gondolkodniuk.

Fotó: Ács Bori / Telex
Fotó: Ács Bori / Telex

Akiknek nincs ilyen gondjuk, azok csak simán jól spórolhatnak ezzel a módszerrel, de sokkal egészségesebben, kevésbé hizlalóan és táplálóbban is ehetnek, etethetnek így, és nem utolsó sorban kevesebb hulladékot termelnek. Ez eddig bárkit meggyőzne, hiszen sokszor nincs épp olyasmi a menzán, amit kívánna az ember, a rendelt ebédet unja, hazaesve, este pedig se ideje, se kedve főzni, vagy épp ellenkezőleg, otthonról dolgozik, és nem tud szabadulni a monitor elől. A legaktuálisabb motivációnk most mégis a spórolás: ha előre megfőztem a vacsorákat, ebédeket, akkor nem fogok hirtelen felindulásból drágább döntéseket hozni, hiszen a rendelt, az éttermi vagy a készétel mind sokkal többe kerül a házinál.

Persze joggal merül fel mindenkiben, hogy az előttünk járó generációk is főztek vasárnaponként egy-egy nagy adag levest, káposztát vagy más, jól melegíthető főételt, hogy legalább három napra meglegyen vele a család, sőt, olykor annyira nagy adagban készítették el ezeket, hogy a fagyasztóba is kerüljön belőlük. Az újkori trendek sokkal bonyolultabbak és rafináltabbak, itt nincs ismétlődés, alapvetőnek veszik, hogy senki nem akarja napokig ugyanazt enni. Ezen belül is vannak persze irányzatok, nem mindenki készít el komplett ételeket, van, aki építőkockákat gyárt, amiket aztán különbözőképpen kever és kombinál a hét folyamán: zöldséget, húst süt, szószokat készít elő, vagy csak mindenfélét feldarabol, amiket aztán gyorsan el tud készíteni.

Ez sem légből kapott dolog, a francia nyelv úgy hívja: mise en place, az éttermi konyhák előkészítő folyamatainak összességét nevezik így, annyit jelent: helyre tenni. Ugyanerről van szó, nagy tételben: fűszerek, zöldségek előkészítése, darabolás, hámozás, esetleg húsok előkezelése, szószok és mártások, alaplevek főzése, és így tovább. A legtöbb éttermi konyhán ilyen építőelemekből áll aztán össze a friss étel, innen kölcsönzi a meal prep mozgalom a technikát, ami valóban rendkívül hasznos lehet egy otthoni konyhán is, de elképesztő mértékű tudatosságot kíván meg.

Mivel én érzelemből főzök, teljesen alkalmatlannak látom magam ilyen mértékű tervezésre és szigorra, jóllehet egy nagy család etetésekor szükség lenne rá. Amikor öten voltunk összezárva a járvány keményebb karanténjaiban, akkor is csak addig jutottam el, hogy megterveztem 5-6 ételt a hétre, ahhoz vásároltam be, és azokat is főztem, de még így is állandóan variáltam valamit az utolsó pillanatban, mindig felrúgtam a saját terveimet. Ezzel pedig gyakran sok stresszt és időveszteséget okoztam saját magamnak, így némi irigységgel követtem azoknak a beszámolóit, akik képesek a módszer gondos követésére, és esténként csak előkapnak valamit a hűtőből, amikor éhesen lázad a család.

Akinek már két éve sikerül

A magyar blogoszféra egyik elhivatott „batch főzőjét” (jobb elnevezés híján), Vas Pannit kérdeztem meg, ő hogyan képes minden héten előre megfőzni több ételt egyszerre. „Azzal lehet jól megszervezni a főzést, hogy pár nappal előbb megtervezi az ember, mit készít, ahhoz mit vásárol. Én felszeletelek minden alapanyagot, aprítok, így azzal nincs már feladat főzés közben. Úgy tervezek, hogy egy alapanyag több ételbe kerüljön: egy paradicsomszósz például több ételhez is jó lesz. Ha igazán jól akar időt és energiát spórolni magának az ember, akkor érdemes átgondolni, hogy mit mi után főz, mi fő egyszerre, mi mi után jön, melyik edény mire kell, milyen sorrendben. Érdemes úgy tervezni, hogy egy-két étel süljön a sütőben, miközben 3-4 dolog rotyog a tűzhelyen. A legtöbben 2-3 órába igyekeznek sűríteni a főzést, ez persze nem mindig sikerül.”

Panni szerint az sem mindegy, milyen ételeket használunk ehhez a módszerhez: rizst és tésztát nem jó előre megfőzni, nem is érdemes, hiszen hamar megvan, elég a szószt előkészíteni hozzá. A bonyolultabb ételeket is hétvégére hagyjuk, hétköznap jól megszokott kedvenceket forgatunk, amiknek az alapjai a szezon szerint változhatnak. Elmondása szerint a módszer egyik lényege, hogy nemcsak időt spórol, de pénzt is, és nem keletkezik felesleg. Csak azt veszi meg, amire szüksége van az ételekhez, annyit főz, amennyit megeszik a család, ráadásul szezonális alapanyagokból, amik olcsóbbak. Nincs házhoz rendelés, nincs készétel a hűtőpultból.

Fotó: Ács Bori / Telex
Fotó: Ács Bori / Telex
Emberkísérlet

Kipróbáltam, vajon képes vagyok-e én is arra, hogy elkészítsek egyszerre több napnyi ebédet és vacsorát. Nagyon szimpla ételekkel kezdtem: egy paradicsomlevest, főtt, ecetes-fokhagymás öntetbe pácolt lencsét, sült karfiolt és sült céklát, krumplifőzeléket, kókusztejes csirkecurryt, főtt tojást készítettem, sőt, még sütöttem egy citromos teakenyeret is. A folyamat közben rá kellett jönnöm, hogy a tömbösített főzés legnagyobb nehézsége a figyelem százfelé szóródása: egyszerre feldarabolni sok különböző étel alapjait anélkül, hogy kifelejtsem a fokhagymát a curryből vagy a sót a levesből, szemmel tartani a sütőben készülő ételeket, de figyelni arra is, ne főjön szét a főzelékhez a zöldség, ne kapjon oda a curryhez párolt hagyma sem. Az egész puszta multitasking kihívás, ami leginkább az agyat terheli.

Először mindent daraboltam, majd a sütőbe kerülő zöldségeket raktam tepsire, aztán a süteményt kevertem be és tettem a zöldségek alá. Ezután jött a curry, amihez csak lábosba kellett pakolni a hagymákat, fűszereket, a húst és a kókusztejet, és a főzelék, amihez szintén, végül a leves. Mikor épp minden főtt-sült, összevagdostam némi céklát, répát és maradék lilakáposztát is, hogy mindig legyen valamilyen nyers zöldség kéznél, salátának. Mindez nekem három órába telt, de sokkal gyorsabb is lehetett volna, ha közben nem csetelek, telefonálok, teregetek, és nyilván még lassabb lett volna, ha otthon van a család is – aki profi, nyilván erre az időszakra kizárja a melléktevékenységeket és más zavaró tényezőket.

Három óra alatt így elkészült háromnapnyi családi vacsora és három napra elegendő alap kombinálható, félvegetáriánus felnőtt ebédekhez. (Az itt bemutatott módszer alapján.) A curryhez csak rizst kell főzni evés előtt, másnap pedig a maradékba zöldségeket teszek, amikkel újramelegítem: így olyan, mintha egy új étel lenne. A tojás megy a főzelékre meg a lencséhez is, a sült zöldségek pedig az összes többihez. Sokan alábecsülik az angol nyelvű gasztronómia kevert süteményeit, de a muffinokhoz és a teakenyerekhez tényleg csak össze kell keverni mindent, és háromnapnyi uzsonnát kiszolgálnak. Nekem borzasztóan fáj, ha megkötésekkel kell nekiállnom a főzésnek, de kétségtelen, hogy elképesztően jó érzés volt úgy otthagyni a konyhát, hogy tudtam, most három napig nem kell azon gondolkoznom, mi lesz a vacsora.

Egy ebéd előre előkészített elemekből – Fotó: Ács Bori / Telex
Egy ebéd előre előkészített elemekből – Fotó: Ács Bori / Telex

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom