Az ember általában elég korán megtanulja, már az iskolai biológiaórák előtt, hogy a halak természetes közege a víz, ami nélkül nem vagy csak igen korlátozott ideig tudnak életben maradni. Erről azonban az ázsiai kúszóhalnak senki nem szólt: ez az invazív halfaj képes akár hat napig is életben maradni a szárazföldön, ráadásul mindeközben halad is.
Az ázsiai kúszóhal egyébként minden természetvédő rémálma: az elmúlt ötven évben Indonézián és Pápua Új-Guineán keresztül terjedt, pár évvel ezelőtt pedig Ausztráliában, Boigu és Saibai szigetein is megjelent. A faj eredetileg Délkelet-Ázsiából származik, de évtizedek óta próbál délre terjeszkedni, 2015-ben Ausztrália legészakibb területein is felbukkant. A hal rendkívül szívós, és sikeresen uralkodik az őshonos fajokon az új környezetben, ráadásul annak ellenére, hogy alapvetően édesvízi, úgy tűnik, a sós vizet is jól tolerálja.
A hal napokig túl tud élni a szárazföldön, vizes területről vizes területre kúszva, és gyorsan megtelepedik az új környezetében is, legyőzve az addig ott élő halakat. Képes tengeri és szárazföldi élőlényeket is elpusztítani kemény kopoltyúfedőivel, amik az őt lenyelő ragadozók torkán akadnak. Így, bár nem kifejezetten agresszív állat, akár nagyobb madarak pusztulását is okozhatja, a ragadozói ugyanis vagy megfulladnak, vagy éhen halnak a torkukon akadt hal miatt. A tudósok szerint ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy új területre érkezve felborítsák az ott kialakult ökoszisztémát.
Ugyanezekkel a tüskés, erős kopoltyúkkal mozog egyébként a szárazföldön is. Persze arra kevés az esély, hogy az ázsiai kúszóhal saját kopoltyúfedőjén meghódítja a világot, hiszen a tudósok jelenlegi ismeretei szerint messzire nem tud úszni sós vízben, de a globális hajóforgalom segít a faj terjedésében. A kutatók eléggé aggódnak is, nehogy az Ausztráliába érkező halászok a hajójuk alján még élő kúszóhalat vigyenek be a kontinensre. Egyelőre nincs hír arról, hogy az említett két szigeten kívül is találtak volna populációt, de az ausztrálok folyamatosan monitorozzák a helyzetet.
Az ázsiai kúszóhal nem az egyetlen halfaj, ami képes a szárazföldön is megélni átmenetileg: az északi kígyófejű hal, az iszapugró géb, a csendes-óceáni nyálkahal, a békaharcsa és a mangroveponty úgyszintén tud haladni a vízen kívül is. Az iszapugró géb közülük kifejezetten érdekes: nemcsak túlél a szárazföldön, de bele is pusztul, ha túl sokat van a vízben. Mellúszójuk segítségével hajtják magukat, amely gyakorlatilag lábként működik. Valószínűleg a leggyakrabban előforduló kétéltű hal, több mint 20 alfaja van, és a világ trópusi, szubtrópusi és mérsékelt égövi területein is megtalálható.
(IFL Science, The Guardian, Washington Post, The Sidney Morning Herald, Field & Stream)
