2009-ben az angliai Plymouthban élő Sarah Colwillnak megfájdult a feje, majd rosszul lett. Mentőt hívtak hozzá, és a mentősöknek tűnt fel, hogy a nő kínai akcentussal beszéli az angolt. Hasonló eset a szintén brit Kay Russellé, aki 2010-ben egyik este erős fejfájással feküdt le aludni, és amikor felébredt, úgy beszélte az anyanyelvét, ahogy egy francia tenné. Az ausztráliai Cindy Hastings is hasonlóan járt, nála egy autóbaleset volt a kiváltó ok, a baleset után kelet-európai akcentussal beszélt angolul, noha sosem volt Európában. Mindhárom nő az idegen akcentus szindróma nevű beszédképzési zavartól szenved. Az ausztráliai 60 Minutes 2012-ben dokumentumfilmet forgatott róluk, rövid összefoglalójában meg is lehet hallgatni, ahogy Colwill, Russell és Hastings beszél:
Stroke utáni beszédhibák (például pöszeség) gyakran előfordulnak, az idegen akcentus szindróma azonban a páciens egész nyelvi rendszerét érinti, és nagyon ritkán alakul ki. Amióta Pierre Marie francia neurológus először leírta 1907-ben, kevesebb mint száz esetet dokumentált az orvostudomány. Nemcsak angol anyanyelvűeknél létezik ez a zavar, más nemzetiségű páciensek is ismertek.
Az idegen akcentus szindróma oka az agy egy speciális sérülése, ami többféleképpen jöhet létre. Okozhatja agyi érkatasztrófa (azaz stroke), agydaganat, esetleg valamilyen fejet ért nagy ütés, mint amilyen Hastings esetében az autóbalesetben történt. De agyi aneurizma révén kialakult vérzés is kiváltó ok lehet, és olyan eset is ismert, amiben sclerosis multiplex révén alakult ki a szindróma. Az agyi károsodás leginkább a Broca-területet érinti, ami az agy motoros beszédközpontja, de a törzsdúcokra is kiterjedhet.
Az, hogy az ember miként beszéli az anyanyelvét, nem tudatosan tanult hangmintákból, beszédmintázatokból alakul ki. Ez a fonetikai rendszer változik meg az idegen akcentus szindrómában – hogy pontosan miért és hogyan, az nem ismert, a betegség a kevés esetszám miatt is rejtélyes még. Egyszerre több hangot érint a változás. Előfordulhat, hogy nehézzé válik a „t” és „d” hangok kiadása, de az is, hogy a páciens más hangzóval ejt bizonyos szavakat, vagy elharapja más szavak végét. A kettőshangzókból sokszor egyszeres hangzó lesz, de az sem ritka, hogy a beteg beilleszt felesleges hangzókat a szavak végére, és általában a beszéd intonációja is megváltozik.
Fontos leszögezni, hogy a beteg valójában nem valamilyen általa hallott vagy ismert akcentusban kezd beszélni. A kiejtése alapvetően megváltozik egy agyi sérülés miatt – csak éppen ezek a változások olyan sok esetben érződnek valamilyen akcentusnak, hogy a szindróma is így kapta a nevét. Például ha angol nyelvben a szavak után gyakran illesztünk „a” hangot, az olaszosan hangzik, nem véletlen, hogy a videójáték-főhős Mario is olyanokat mond, hogy „lets-a go” és „it's-a me”. De ha egy idegen akcentus szindrómás betegnél jönnek elő a plusz „a” hangok, az nem azért van, mert ő felidézi akár tudat alatt az olasz akcentust, hanem történetesen így változott meg a kiejtése.
A szindróma sokszor más tünetek nélkül alakul ki, tehát a beteg élheti tovább az életét – már amennyire tudja. Russell például vezető sales munkakörben dolgozott, de a betegség kialakulása után fel kellett adnia az állását. Az idegen akcentus szindrómások többnyire szenvednek attól, hogy bevándorlónak tekintik őket a saját hazájukban, de általánosságban is lelki traumát okoz nekik, hogy a viszonyuk az identitásuk egy olyan fontos elemével, mint az anyanyelv, megváltozik.
Az idegen akcentus szindróma felismerése több szakterületet is igényel, mert ritka és összetett zavarról van szó. Az agysérülést neurológus állapítja meg képalkotó eljárással (MRI vagy CT), de a tünetek leírásához szükség van beszédpatológusra vagy neurolingvisztikusra, a lelki traumát pedig pszichológus vagy pszichiáter méri fel.
A szindróma nem mindig tartós, ismertek rövidebb lefolyású esetek és olyanok, amiknél az agy neuroplaszticitása idővel megoldotta a dolgot – vagyis amikor az agy ép része átvette a sérült rész feladatát, az „akcentus” elmaradt. Ezt az áthuzalozást személyre szabott beszédterápiával lehet gyorsítani, ami az idegen akcentus szindróma jellemző kezelési módja. Ezt kísérheti a lelki traumák indokolta pszichoterápia, és persze a kiváltó okok kezelési módjai, például stroke után véralvadásgátló.