Szülés vagy tökön rúgás? Egészen biztos, hogy nagyjából az általános iskola végére már sziklaszilárd véleménye volt mindenkinek a témában, még akkor is, ha legfeljebb az egyikben, szerencsésebb esetben egyikben sem lehetett része. Az internet is tele van olyan posztokkal, amik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, és jellemzően arra a következtetésre jutnak, hogy utóbbi sokkal fájdalmasabb, még ha rövidebb is. Bár azt azért tegyük hozzá, hogy ezeknek az online tartalmaknak inkább a megbotránkoztatás hajtotta kattintásvadászat a céljuk, mint a tudományos ismeretterjesztés. Nekünk viszont feltétlenül az utóbbi.
Két probléma van az állítással: egyrészt a fájdalom nagyon szubjektív érzés, ezért nem is nagyon lehet mérni és számszerűsíteni az intenzitását. Másrészt egy ember nem igazán tudja mindkét élményt megtapasztalni, hogy összehasonlítsa őket.
A neten keringő megfejtésekben közös vonás, hogy egy tökön rúgás 9000 delnyi fájdalommal jár. Ez egy elég egzakt állítás, de némiképp gyengíti, hogy ilyen mértékegység nem létezik. Olyan viszont igen, hogy dol, ami a latin dolor (fájdalom) szóból ered, és a Cornell Egyetem kutatói próbálták meg bevezetni az akadémiai köztudatba. Azonban mivel a fájdalomérzet szinte mindenkinél más, a rendszer nem terjedt el, és nem is használják az orvostudományban.
Elképzelhető, hogy egy szimpla elírással állunk szemben, valaki egyszer o helyett e-vel írta, és így terjedt el az online folklórban? Ha így lenne, a 9000 akkor sem lenne reális érték, ugyanis a dol-skála 0-tól 10,5-ig terjed.
De hogy is működik a fájdalom? A test tele van fájdalomérzetre szakosodott idegsejtekkel, amik vagy hirtelen fájdalomról küldenek jelet az agyba, hogy az ember gyorsan reagáljon, vagy lassabban, tompa, sajgó fájdalomról szólnak a központnak.
Vannak olyan szerveink, mint például a máj vagy az agy, ahol nincs ilyen receptor. Viszont a herék nem ilyenek, azok rendkívül érzékenyek – ami nem is csoda, hiszen gyakorlatilag a fajfenntartás múlik azon, hogy épségben maradjanak. A herék több, a gyomorban található ideghez kapcsolódnak, valamint ahhoz, ami közvetlenül az agy hányásért felelős központjába vezet. Ezért van az, hogy a tökön rúgást gyakorlatilag az egész testében érzi az ember, mindenféle változatos fájdalom kíséretében.
A szüléssel járó fájdalom máshogy működik. Ott nem az egy szervet körülvevő receptorok tüzelnek, hanem az idegrendszer több helyről is kapja a jeleket. A méh körüli részek kitágulnak, hogy egy kisebb dinnyényi test kiférjen egy pénzérményi résen, sok izom és más szövet megnyúlik, és nem is egy maximum 5-10 perces élményről van szó, hanem egy olyanról, ami átlagosan 8 órán át tart. A szülés közbeni fájdalom fáradtsággal és émelygéssel is jár, és nem segít a helyzeten, hogy az evolúciós fejlődés során a nők csípője átlagosan egyre keskenyebb lett, míg a gyerekek egyre nagyobbak.
Azt semmiképp sem lehet állítani, hogy az egyik vagy a másik biztosan jobban fáj. Nagyon sok múlik az egyéneken, hogy milyen a fájdalomtűrő képességük. Egy nőnél az is számít például, hogy mennyi idős, hogy szült-e már, vagy hogy mekkora a gyerek, míg tökön rúgás és tökön rúgás között is van különbség. Milyen sebességgel érkezett a behatás? Egy szivacslabda találta el a kritikus területet, vagy egy acélbetétes bakancs? Milyen szögben érte a találat? Talán csak annyit lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a „9000 del” teljes kamu, és azt, hogy le a kalappal mindenki előtt, aki megszült egy gyereket.
