Szülni, ablakot pucolni, bokszzsáknak, és ha kell, elvinni a balhét – mire jók a nők a NER szerint

„Mit pofázol bele kisanyám?” – Tasó László, a Fidesz képviselője a parlamenti ülésteremben Szabó Tímeának 2021-ben

„Asszonyság” – Orbán Viktor magyar miniszterelnök a friss Nobel-díjas Karikó Katalinról

„Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk” – Kövér László, 2015

„Ilyenkor karácsony előtt jól esik szép tisztaságot tenni a lakásban. Az ablakpucolás sem maradhat ki. Közben pedig Máté Pétert hallgatok” – Novák Katalin, Magyarország első női köztársasági elnöke

„Nőügyekkel nem foglalkozom” – Orbán Viktor, 2017

Orbán Viktor fenti elhíresült mondatának úgy tűnik, épp az ellenkezője az igaz, és mindez nemcsak rá, hanem a többi kormánypárti politikusra és a NER kedvenc influenszereire is vonatkozik. A Kossuth-díjas művészektől a képviselőkig mindenkinek megvan a véleménye, és mind szívesen meg is osztják gondolataikat arról, milyen is az ideális magyar nő, milyen életutat kéne bejárnia, milyen értékek szerint kellene élnie az életét.

Hogyan változtatta meg a Fidesz, hogy mit gondolnak a magyarok a nők szerepéről, és miért a nők váltak a kormánypárt egyik kedvenc célpontjává? Hagy-e teret a Fidesz az alternatív női életutaknak, és miért járnak a férfiak is rosszul akkor, ha a máshogyan élő nőket kiáltják ki ellenséggé? Tényleg a normálisnak beállított női életutat járók képviselik a többséget?

A Fidesz kétharmadának 16. évében több cikkben is vizsgáljuk, hogyan változtatott a nők életén a hatalmon lévő kormánypárt. Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogyan kommunikál a Fidesz és a nerfluenszerek a nőkről, médiakutató és szociológus segítségével megvizsgáljuk, hogyan hat mindez a magyar társadalom egészére. Kezdjük is egy csodálatos csokorba rendezett idézetgyűjteménnyel!

Minek nekünk Isztambuli egyezmény, ha van vak komondorunk?

„Szóval úgy volt, hogy hazaértünk vasárnap hajnal öt körül a mulatságból, Terike kivett egy tál húst a csomagtartóból, amit hoztunk, jó lesz az kóstolónak, és cipelte be. De van nekünk egy nyolcvankilós komondor kutyánk, vak szegény, az megriadt valamitől, előszaladt, és közben fellökte Terikét, aki elesett, és beverte a fejét.”

Mi mással is kezdhetnénk a nők elleni erőszakról szóló idézetek szegmensét, mint minden idők leghihetetlenebb védekezésével. 2013 tavaszán így magyarázta Balogh József egykori fideszes országgyűlési képviselő és polgármester, hogy élettársa, Terike, miért került kórházba súlyos, többek között arccsonttöréses sérülésekkel. Az ügy nagy port kavart, és bár Lázár János egy interjúban az esettel kapcsolatban azt találta mondani, hogy

„mi köze a pártnak ahhoz, hogy a magánéletében ki, mit csinál?”,

az ügynek végül mégis lett következménye. Miután Balogh beismerte az ügyészségen, hogy a hajánál fogva verte a terasz korlátjának élettársa fejét, a Fideszből is kizárták. 2016-ban jogerősen felfüggesztettre ítélte a bíróság – ezután lemondott a polgármesterségről, nyolc év kihagyás után viszont újra indult a posztért, 2024 óta pedig ismét Fülöpháza polgármestere.

A 2010-es évek elején több élénk vita is volt a családon belüli erőszakról a parlamentben – 2012-ben például arról a törvényjavaslatról, ami önálló büntetőjogi törvényi tényállássá alakítaná a kapcsolati erőszakot. Ezen a vitán osztotta meg Varga István fideszes képviselő is, mi az oka és mi lehet a megoldás a családon belüli erőszak problémájára. „Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak” – vonta le a tanulságot Varga, akitől aztán a Fidesz is elhatárolódott.

Bár a családon belüli erőszak azóta valóban önálló tényállás, ettől eltekintve eddigi 16 éves kormányzása alatt a Fidesz következetesen gáncsolta azokat az uniós intézkedéseket, amelyek a családon belüli és kapcsolati erőszak áldozatait védik. Sokatmondó gesztus volt például, amikor a Renner Erikáról, a lúgos orvos áldozatáról szóló dedikált könyvet Orbán Viktor és Pintér Sándor belügyminiszter is visszaküldte, Szijjártó államtitkára pedig egy laza csuklómozdulattal hátradobta az MSZP-seknek a parlamentben.

De klasszikus példa az Isztambuli Egyezményé is, amit 2019-ben Varga Judit – akkor még európai ügyekért felelős államtitkárként – „politikai hisztinek” nevezett. A bántalmazás áldozatait védő egyezményt ugyan már 2014-ben aláírta, azóta sem ratifikálta a magyar kormány, mivel az „nem egyeztethető össze a kormány migrációs és genderpolitikájával”. Varga pár évvel később egy frizbis interjúban arról számolt be, hogy volt férje, Magyar Péter rendszeresen bántalmazta őt, fizikailag és verbálisan is, egyik veszekedésükről pedig rendőrségi jelentés is készült.

Miközben az akkor éppen NER-ből kicsekkolt Magyar tagadta a vádakat, a kormányoldal teljes gőzzel ráállt a témára. Az ügyet így természetesen Bayer Zsolt sem hagyta szó nélkül. „Nagyjából tíz éve tudjuk, miképpen bánik a feleségével, s azt is, hogy ez a dupla nulla sohasem bocsátja meg, hogy nem lett belőle senki, míg a felesége vitte valamire” – írta a kormányközeli publicista, aki néhány évvel korábban még jóízűen nevetgélt Echo TV-s kollégáival a nők molesztálásán. „Nem szoktatok mostanában egyre sűrűbben jeges verejtékben ébredni reggel azon töprengve hogy ’74-ben vagy ’78-ban nem volt-e egy házibuli, ahol félrészegen megfogtátok egy csaj seggét?” – tette fel a nagy kérdést akkor Bayer, hozzátéve, fél, hogy „egyszer kiderül valami turpisság, és akkor itt nézhetünk majd”.

Bayerről egyelőre nem, Győrffy Balázsról azonban kiderült egy „turpisság” – a volt fideszes EP-képviselő tavaly maga jelentette be egy Facebook-posztban, hogy részegen vitába keveredett, és megvert egy nőt. „Cselekedetemet rettentően sajnálom. Noha sajnálatos módon nem emlékszem a történtekre, elfogadhatatlan, amit tettem.” Győrffy a történtek után lemondott minden tisztségéről, és kilépett a Fideszből.

Bár a kormány a meggyilkolt japán nő esete után is zéró toleranciát hirdetett a nők elleni erőszakkal szemben, nem rest olyan figurákkal kampányolni, mint Pityinger László Dopeman. A rapper, aki tavaly nyáron Orbánnal is „interjúzhatott” , 2013-ban még nőverésről oktatta VV Cristofelt. „Ha legközelebb nőt akarsz verni, akkor testütés. Mindig testre kell ütni. Testre.

Csöcs alatt bordán. (…) Hát akkor összeroskad. Egyrészt elhallgat. Elhallgat és végig tudod mondani, amit akarsz”

– mondta a tavaly előkerült videóban Pityinger.

A kormányoldal mégsem értette, mi a baj Dopemannel és a nőket dehonesztáló szövegeivel – Schmidt Mária mellett Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is megvédte, mondván: kiskorúak megerőszakolásáról rappelni a művészeti szabadság része. Olyannyira, hogy Dopeman még saját DPK-t is kapott. És ha már a digitális polgári köröknél tartunk: szerencsére Vitályos Eszter tavaly megalapította a Nők a bántalmazás ellen DPK-t, így végül is nem lehet ok az aggodalomra.

Tessék szülni!

Az Orbán-kormány és NER megmondóemberei az elmúlt 16 évben nem rejtették véka alá, milyen feladatot szánnak a nőknek: szüljenek, gondoskodjanak és még szüljenek, aztán azért menjenek vissza dolgozni. Itt ismét vissza kell utalnunk Varga Istvánra, aki 2012-ben a parlamentben fejtette ki, hogy „a nők az önmegvalósítás és emancipáció közben elfelejtenek gyermeket szülni”, illetve

„ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát”.

Kövér Lászlónak szinte bérelt helye van a magyar nők méhében, többször is elmondta, mit tart egy nő legfőbb feladatának. „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk” – mondta a házelnök 2015-ben. Pár évvel később tovább emelte a tétet – Kövér szerint ugyanis „megfellebbezhetetlen igazság, hogy a világ azoké, akik teleszülik”, akik pedig nem akarnak gyereket, azok szerinte az önfelszámolás útjára léptek.

De nem kell félteni a miniszterelnököt sem: az, hogy ki hány gyereket vállal, Orbán Viktor szerint a „legszemélyesebb közügy”. A nőügyekkel egyébként nem foglalkozó Orbán egy 2018-as interjúban azt mondta, mivel a demográfia rajtuk áll vagy bukik, megállapodást szeretne kötni a magyar nőkkel, ehhez pedig azt várja tőlük, mondják el, hogyan lenne könnyebb nekik a gyerekvállalás. Azzal, hogy a szülés közügy lenne, nem biztos, hogy egyetért Pintér Sándor, aki a kórházban hagyott csecsemők kapcsán belügyminiszterként azt mondta: „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott.”

Novák Katalin egy 2020-as Facebook-videójában, még családokért felelős miniszterként arról osztotta meg nézeteit, mi kell a nő kiteljesedéséhez. Itt azt mondta, a nők erősek, „a vállukon nem csupán a saját, de mások terheit is képesek elvinni.” Szerinte azonban a nőknek nem szabad elhinniük, hogy folyamatosan versenyezniük kell a férfiakkal, akár fizetésben, akár beosztásban. „Örüljünk, hogy nőnek születtünk! Örüljünk, hogy életet adhatunk, örüljünk, hogy megadatott számunkra a szeretet, és a másokról való gondoskodás szépsége.”

Ismerős gondolatok? Mintha Kovács Ákos is hasonlóan vélekedett volna 2015-ben. A Kossuth-díjas dalszerző, énekes, a NER egyik legnagyobb becsben tartott kulturális szereplője szerint a „nőknek nem az a feladata, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak”, hanem hogy beteljesítsék női princípiumaikat, tartozzanak valakihez, és gyereket szüljenek neki. Szerinte a nők emancipációs küzdelmének gyakorlatilag annyi az eredménye, hogy „van női súlyemelés”, szerinte azonban ez nem normális, hiszen a nők és férfiak genetikája sem véletlenül olyan, amilyen. „A férfinak azért szélesebb a válla, hogy ő vigye a gerendát. A nőnek azért szélesebb a csípője, hogy ő szülje a gyereket” – vonta le következtetéseit az énekes.

És mi van azokkal a nőkkel, akik úgy döntenek, hogy nem akarnak szülni, és úgy érzik, hogy így nem érdeklik a kormányt? Azok megkapják a magukét Gajdics Ottótól. „Panaszkodik a szegény, egyedülálló, gyermektelen nő, hogy ővele hogy kibabrált a kormány… Páriának érzi magát, mert ő semmilyen támogatást nem kap. Ezt a stupidságot!” – fakadt ki a publicista pár hónappal ezelőtt a Hír TV Csörte című műsorában.

Bögybográcsokon csüngő propagandisták

Na de a szüléshez szexelni is kell. A nő vagy szent, vagy szexuális tárgy – a keresztény, családbarát, konzervatív Fidesz-kormány legfőbb médiumainak fő fókusza pedig a mell. Ahogy kollégánk korábban fogalmazott, a kormányközeli bulvármédia csak úgy ontja magából a csöcskontentet – ezt az Origo csúcsra járatta, de a Szabolcs vármegyei hírportált, a SZON-t sem kell félteni. Utóbbi honosította meg ugyanis a bögybogrács és bögymérő fogalmát, és olyan címeket, amire az egész magyar bulvársajtó elismerően csettinthet.

A szintén kormánypropagandát toló Metropol még ennél is továbbment. A Mediaworks-birodalomhoz tartozó ingyenes újság tavalyi, rövid szoknyás felhívásával konkrétan bűncselekményre buzdító felhívást tett közzé a Fotózza le és küldje be! rovatában. Minél rövidebb, annál jobb, és „a lányok által hordott szoknyák és nacik esetében ez mindenképpen igaz”, írta a felhívásban a Metropol, arra kérve az olvasókat, fotózzanak és küldjenek be minél több fotót a köztereken felvillanó női lábakról, inspirációként pedig be is mutattak néhány példát. A Balázsék esetében többmilliós bírságokkal dobálózó NMHH ezért mindössze egymilliós bírságot szabott ki a Mediaworksre.

Borkai Zsoltot azután is megválasztották Győr polgármesterének, hogy kiderült róla, 2018-ban üzletemberekkel és prostituáltakkal egy orgián vett részt egy adriai jachton. Borkai nem sokkal később mégis lemondott a címről és kilépett a Fideszből. Pár évvel később a Partizánon arról beszélt, nem tudja, hányszor fizetett prostituáltnak, azon pedig láthatóan őszintén megdöbbent, hogy létezhet olyan férfi, aki még nem volt prostituálttal, vagy nem csalta meg a párját. Nem sokkal később Borkainé is megszólalt az ügyben: az ATV-nek adott interjújában többek között az is kiderült, hogy férje egy „könnyen befolyásolható ember”, és egy törpetacskóval engesztelte ki őt a jachtozós szexbotrány után.

Sem a hűséghez, sem a szexmunkához nincs köze azonban Nagy Feró „A lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt, nem?” mondatának. „Pálcát nem törünk egy nő felett sem, ha nála van egy értékes dolog, amit ő meg akar osztani másokkal” – mondta később a Telexnek Nagy Feró, szerinte ugyanis nem világos, hogy valóban kényszerítették-e prostitúcióra a Szőlő utcai ügyben érintetteket. „Ha például vasláncon tartották” a lányokat, akkor természetesen nem önszántukból cselekedtek, mondta az énekes. Nem mintha vaslánc kellene ahhoz, hogy visszaéljenek kiskorú és kiszolgáltatott, az állam gondjaira bízott lányok helyzetével. A Kossuth-díjas zenész feltehetően progresszívnak akart tűnni nagy port kavart mondatával, amitől többek között Vitályos Eszter is elhatárolódott, és amit későbbi bocsánatkérésekor egy félresikerült cinikus mondatnak nevezett.

Ne menjünk el szó nélkül a kanos propagandisták mellett sem. Pár éve Szijjártó Péter oldalán jelent meg egy, a magyar–üzbég miniszteri csúcson készült élő videó, amibe behallatszott, ahogy egy – feltehetően médiamunkás vagy Szijjártó stábjában dolgozó – férfi azt mondta a színpadon álló konferanszié lányra:

„De megbasznám…. Baszottul”.

A videó több órán keresztül ilyen formában volt kint Szijjártó oldalán, majd az elején lévő ominózus részt lecsípték róla. Szijjártó szóvivője a meghívott sajtómunkásokra mutogatott az ügyben – a sajtótájékoztatóról az MTI és az M1 közölt saját anyagot.

A kormányban? Nem, a konyhában!

És hogy mennyire engedi közel a tűzhöz a nőket a Fidesz? Ezúttal a kormány kommunikációja a valóságot tükrözi: az európai országok között Magyarország parlamentjében a legalacsonyabb a nők aránya, de világviszonylatban is sereghajtók vagyunk. Mindez nagy szerencse, hiszen a politika világa durva és veszélyes, a hatalom férfimarokban tartása a nők védelmében történik.

Ez volt az üzenete Orbán Viktornak 2015-ben, amikor a „szegény Lamperth Mónika” példáján keresztül azt fejtegette, miért nem engedne a politika csúcsára nőket, és miért nincs női minisztere harmadik kormányában. „Vannak tehetséges hölgyek, akik talán meg is tudnák oldani, de nem csodálkozom, hogy nem jelentkeznek a feladatra”, hiszen a politika itthon folyamatos karaktergyilkosságra épül. Ez brutális helyzeteket teremt, amit bírni kell, de Orbán szerint a nők ezt nem bírják.

Később mégis fordult a kocka: csaknem két évig Novák Katalin és Varga Judit személyében két női minisztere is lett az Orbán-kormánynak – igaz, a nők hazai helyzetére ennek nem igazán volt kézzelfogható, pozitív hatása. Főleg, hogy aztán a kegyelmi ügybe Novák, majd a döntést ellenjegyző Varga is belebukott, és az egész balhét velük vitette el a kormánypárt, pedig sejthető, hogy nem csak ők voltak a hunyók a kegyelmi döntésben. „A politika kemény, olykor kegyetlen világ. Vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk, nőknek ezért nem is való. Ezzel nem értek egyet. Ne hagyjuk magunkat! Kellenek a nők a közéletbe is, mert hitem szerint akkor idővel méltányosabb, békésebb és bizonyára tartalmasabb lesz ez a világ” – mondta lemondásakor Novák, üzenete azonban hatástalan maradt. Alig fél éven belül, 2024 tavaszán a harmadik nőt is beáldozta a Fidesz, hiába hajtogatta Szentkirályi Alexandra az utolsó pillanatig, hogy esze ágában sincs visszalépni Vitézy Dávid javára a főpolgármester-jelöltségtől. Ahogy az várható volt, mégis megtette, ami a fideszes Wintermantel Zsolt szerint

„államférfihoz méltó tett” volt.

Még ha el is jut a legfőbb állami tisztségig egy nő a Fidesz világában, akkor is megmarad ízig-vérig nőnek. Novák Katalin például az ország első női köztársasági elnökeként éjjel sütötte a stanglit és papírzsebkendővel suvickolta az ablakot. „Ilyenkor karácsony előtt jólesik szép tisztaságot tenni a lakásban. Az ablakpucolás sem maradhat ki. Közben pedig Máté Pétert hallgatok” – írta az azóta elmémesült képhez Novák, aki szerint – ha visszaidézzük a korábbi mondását – a nőknek nem kellene versenyezniük a férfiakkal, ugyanolyan fizetésért és pozíciókért, inkább örüljenek, hogy gondoskodhatnak másokról.

Varga Judit pedig egy 2019 végén készült páros interjúban azt fejtegette, hogy „az anyaságot, a hagyományosnak mondható női feladatokat mindig úgy élhettem meg Péterrel, mintha egy nyitott ajtajú kalitkám lenne: tudtam, hogy ha szeretnék kiteljesedni más területen is, akkor kirepülhetek”. Az akkor már igazságügyi miniszter Varga azt is mondta, becsüli és irigyli azokat a nőket, akik háztartásbeliként is ki tudnak teljesedni, az ezzel járó feladatoknak sok része őt is boldoggá teszi.

„Nagyon szeretem például leszedni az asztalt egy baráti vacsora után, hogy a férfiak tudjanak beszélgetni,

szeretek elmosogatni, én tisztítom a foltokat, és szeretek csinosan felöltözni. És persze az egyik leghangulatosabb dolog, ha a balatoni házunk konyhájában elkészíthetem a nyáresti vacsorát.”

Arról, hogy hogyan hatottak ezek a szavak a magyar társadalom egészére, és miért nem váltottak ki nagyobb felháborodást, Hermann Veronika médiakutatót és Fodor Éva szociológus és genderkutatót kérdeztük.

Mint a lavina, gördült tovább

„Hálás terep az identitáspolitika, mert viszonylag kis anyagi ráfordítással elég nagy tüzet lehet vele gyújtani bizonytalan időszakokban. Amikor egy olyan hatalom, amelynek a célja valójában csak a hatalmának a megtartása, nem tud valódi szakpolitikai eredményeket felmutatni, akkor hirtelen nagyon fontossá válik számára az identitáspolitika. Ezt látjuk Magyarországon is” – mondja Hermann Veronika médiakutató, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék oktatója, aki szerint meghökkentő, drámai érzés végignézni ezt a listát.

Szerinte a fentiek közt vannak olyan mondatok, amik a rendszerszintű intézkedéseket párnáznak körbe, és vannak egyéni meggyőződésből fakadó elszólások. Ezeknek az elfogadhatatlan mondatoknak pedig azért nincs igazán következménye, mert „nincs meg a nyilvánosságkontrollnak az a foka Magyarországon, hogy emiatt valaki visszavonuljon a közélettől vagy a nyilvános szerepléstől”.

Hermann két okot is lát arra, hogy ez miért alakult így. „Egyrészt Magyarországon nagyon patriarchális a társadalmi berendezkedés, ez az egyenlőtlenség a szocializmus öröksége, lavinaként gördül tovább. Tehát

van rezonancia a magyar társadalomban arra, hogy az ilyen üzenetekre jól reagáljon, vagy helyesnek tartsa azt a fajta konzervatívnak nevezett, de valójában rettenetesen elavult, és strukturális egyenlőtlenségeket fenntartó rendszert.

Másrészt, ahogyan haladtunk előre az illiberális választási autokrácia építésében, úgy vált egyre szélsőségesebbé az identitáspolitika is. Atomizálták a társadalmat, és elérték azt, hogy nagyon kevesen merjenek az ilyen retorika ellen a nyilvánosságban felszólalni. Nagyon szűk az a réteg ma Magyarországon, aki jelenleg akár egzisztenciálisan, akár mentálisan fel tudja azt vállalni, hogy nem ért egyet a kormány üzeneteivel. A középosztály feladata lenne ez, de a középosztályt módszeresen építette le a Fidesz az elmúlt időszakban.”

Fodor Éva szociológus és genderkutató szerint a NER nőképének és intézkedéseinek eredménye nem abban látszik, hogy jelentősen megváltozott volna a magyarok véleménye arról, mi a nő feladata. Éppenhogy itthon nem változtak a vélemények, miközben Európa többi országában – még a szomszédos országokban is – liberálisabbá váltak. Fodor szerint nem is a svédekkel vagy a hollandokkal kell példálózni, elég Ausztriáig menni – ez derül ki az International Social Survey Programme (ISSP) 2022-es hullámából is. „Ha megkérdezed, kinek a feladata az, hogy a családról gondoskodjanak, akkor az embereknek a 85-90 százaléka azt mondja, hogy a férfiaké és a nőké egyszerre. Mindeközben Magyarországon csak az emberek 55-60 százaléka mondja ezt.”

Fodor szerint tehát

a NER 16 éve alatt gyakorlatilag bebetonozta a korábbi, a 2000-es évek elejét jellemző konzervatív nőképet.

Ez a nőkép a szerintük szülőképes, 25 és 35 közötti fiatal házas nőkre szűkül – márpedig a nők nagy része nem ez a kategória. „Magyarországon összességében elképesztően konzervatívak az emberek, sokkal konzervatívabbak például a szexuális kisebbségek ügyében, mint mondjuk Németországban. De ha arról kérdezed őket, hogy rossz-e a gyerekeknek, ha a nők dolgoznak, akkor egyértelműen nem a válasz. Ez az a szegmens, ahol az államszocializmusnak hatása volt a nőképre és ez meg is maradt.”

Fodor szerint a NER nőképe egy modern konzervatív nőkép: a kormánynak fontos, hogy dolgozzanak a nők. Erre utal például az is, hogy bevezették a gyed extrát – igaz, ezzel is csak azok a nők élhetnek, akiknek bejelentett munkájuk van, ez pedig nem általános. De fontos az is, hogy ne a munkájuk legyen a fő identitásforrásuk: az elsődleges feladatuk az legyen, hogy gyerekeket szüljenek és felneveljék őket.

„Ez sokkal konzervatívabb kép, mint amit az államszocializmus képviselt: ott szintén dolgozniuk kellett a nőknek, de mellette az volt a kommunikáció, hogy nők és férfiak egyenlőek legyenek, ugyanannyi fizetést kapjanak. Nem volt igaz, de az elv legalább ez volt. Most ez fel sem merül, sőt: nem ír alá a kormány semmilyen európai uniós egyezményt, amiben a gender szó megjelenik, nem hajlandó erről beszélni” – mondja Fodor Éva.

Nem normális, de azért hagyjuk

A Fidesz ideológiájában nem létezik társadalmi nem, ért egyet Hermann Veronika Fodor Évával. Na de miért a nők váltak a kormánypárt egyik fontos célpontjává? Szociálpszichológiai értelemben mindenki szeret a többséghez tartozónak érezni magát, mondja a médiakutató. Ha felerősítik azokat a vélt vagy valós hátrányokat, amelyek bizonyos kisebbségi csoportokat érintenek, sokan megerősödnek a saját többségi identitásukban.

Vagyis egy elszegényedő, gazdaságilag gyengülő országban, ahol a közszolgáltatások is fokozatosan romlanak, és egyre kevesebb az igazán privilegizált ember, az identitáspolitika azt az érzést keltheti, hogy már attól kivételezett helyzetben van valaki, hogy nem meleg, nem bevándorló vagy nem vendégmunkás.

Így egyre alacsonyabb lesz az a léc, amit át kell ugrani ahhoz, hogy valaki a többséghez tartozónak érezze magát – mondja Hermann Veronika.

Szerinte annak, hogy a magyar társadalom kiemelten szorongó, köze van ahhoz, hogy sokan védtelennek vagy eszköztelennek érzik magukat a propagandával szemben. Ráadásul a NER és az ehhez hasonló rendszerek úgy próbálják beállítani mindazokat, akik nem így élnek, mintha az ilyen „alternatív életet élők” személyesen harcolnának a hagyományos családi értékek meg a hagyományos családok ellen, ami tételesen nem igaz – mondja. Szerinte épp a NER versenyezteti a különböző életmódokat. „Sokkal kevesebb ilyen súrlódás lenne akkor, hogyha ez a fajta ilyen életmódverseny nem lenne az identitás politikai csatározásaik egyik középpontja.” Hermann Veronika hozzáteszi, szerinte a Fidesz abszolút nem hagy teret az alternatív identitásokra, „és igazából nem is kell, hogy alternatívnak nevezzük ezeket, mert tulajdonképpen nem az alternatíváról van szó, hanem valószínűleg a többségről. Szerintem sokkal többen vannak azok, akik nem házasságban három gyermeket nevelő családok, mint akik igen.”

Hermann szerint azt azonban nem lehet elvitatni, hogy a nők elleni erőszak ügyében történik fejlődés az átlagember szintjén. Hogy akkor mégis hogy fordulhat elő, hogy például a Renner Erikáról szóló könyvet nem veszik át a parlamentben? „Annyira belesodorta magát ebbe az identitáspolitikába a kormány, hogy egy pont után már nem tehetik meg azt, hogy engedményeket tegyenek, illetve egyes esetekben egyszerűen összemosták a bűncselekményt az ideológiával.”

Nem a nők, a társadalom egésze a vesztes

Általában a társadalom a vesztese ennek a retorikának, mondja a médiakutató. „Ezek a mondatok és intézkedések sok esetben a zajkeltésről és a társadalom különböző csoportjainak az összeugrasztásáról szólnak, ami még inkább kiöli a szolidaritást az eleve atomizált, individualista magyar társadalomból. Attól a társadalomnak nem lesz jobb, ha emberek kicsúfolhatják mondjuk a fogyatékkal élő embertársukat. Attól viszont, hogyha integrálom őket a munka világába, attól igen. Nekem nem lesz rosszabb attól, hogy valakit nem bántok meg. Nagyon rossz minőségű embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki azt gondolja, hogy attól, hogy a saját életében és identitásukban megbánt, megsért másokat, attól neki valami miatt jobb lesz.” Hermann szerint számos kutatás bizonyítja azt is, hogy azokban az országokban, ahol magas a női politikusok aránya, ott a különböző gazdasági mutatók és a boldogságindex is jobbak. „A gazdasági helyzet, a szolidaritás mind-mind hozzátesznek egy társadalom közérzetéhez, mentális állapotához, és persze ahhoz, ahogyan odafordulunk egymáshoz. És a magyar társadalom ebben az adott pillanatban, most amikor beszélgetünk 2026 tavaszán, nagyon-nagyon rosszul áll ezekben.”