Közélet
Van olyan korrupciós mutató, amelyben Magyarország már behozta Ukrajnát
Ukrajna valóban Európa egyik legkorruptabb országa, de a politikai korrupció és a közpénzek magáncélra való felhasználása terén Magyarország hasonló szintre csúszott.
Ki az a 300 ezer magyar, akit a kormány még munkára akar fogni?
A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.
Nagy Márton költekezésről, Varga Mihály szigorításról beszél, miközben idén már uniós elvárás a...
Nagy éppen az uniós költségvetési szabályok reformja után nyilatkozott az uniós költségvetési szabályok fellazításának szükségességéről.
A magyar tulajdonú vállalatokba öntik a beérkező uniós pénzeket, és cél, hogy még többen dolgozzanak
2023-ban nagyon elszállt a költségvetés hiánya, de elkezdtek jönni az uniós pénzek. A kormány idén a belső fogyasztás felpörgetésével akarja kihúzni magyar gazdaságot a szorult helyzetéből.
A 32 százalékos tanárbéremelés csak némi korrekció, ha távolabbról nézzük
10 helyett 32 százalékos tanárbéremelés jöhet, de ha így lesz, valójában egyelőre az is csak egy évek óta zajló lecsúszás mérséklését hozhatja el.
Az orbáni populista autokráciát kutatta az oktató, akit kirúgtak a Corvinusról
A vizsgabotrányt kirobbantó Ádám Zoltán tudományos tevékenysége azokkal a jelenségekkel foglalkozott, amelyek miatt elbocsátották az egyetemről.
Sok magyar gondolja magát tévesen középosztálybelinek, az országát pedig szegény országnak
Nemzetközi összehasonlításban pedig kiugróan alacsony itthon az idegenekkel szembeni szolidaritás egy új tanulmány szerint.
2023 sem hozott áttörést a klímaváltozás elleni harcban
Előremutató kezdeményezések mellett legalább ugyanannyit léptünk hátra, miközben a károsanyag-kibocsátás változatlanul növekszik.
A segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknak
A munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.
A nőknek nehezebb első generációs diplomássá válni, mint a férfiaknak
Nemzetközi mércével mérve Magyarországon nehéz első generációs diplomássá válni, alacsony fokú az oktatási mobilitás.
