A nőknek nehezebb első generációs diplomássá válni, mint a férfiaknak

Magyarországon nemzetközi mércével mérve kifejezetten alacsony az oktatási mobilitás, a nem diplomás szülők gyerekei között nálunk arányosan kevesebb a diplomás: kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a nem diplomás hátterűek, mint az értelmiségi családból érkezők, és ez a különbség jórészt már tizedik osztályra megszilárdul, állítja egy friss, statisztikai adatelemzéssel dolgozó, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmány. A téma kulcsfontosságú a magyar humán tőke felzárkóztatásához.

Egy erős korlát

Magyarországon komoly felzárkózási korláttá vált az elmúlt pár évben a diplomásarány növekedés megtorpanása.Csak két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest, így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától.

Az EU-ban ugyanez a mutató stabilan, 2004 óta évről évre nő, de még a régióban is leszakadóban vagyunk.Az EU mindeközben lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, durván évente háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45 százalékos diplomás arány.

EU-szinten a cél úgy is teljesíthetőnek tűnik, ha például Magyarország marad a kijelölt érték alatt. Már most a fél EU a 45 százalékos diplomás arány fölött jár: Írországban, Litvániában, Hollandiában, Svédországban, Spanyolországban a 25-34 év közötti népesség minimum fele diplomás, és a 45 százalékos célérték felett jár Szlovénia, Lettország és Görögország is. A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal.

A magyar érték EU-szinten és térségi szinten is alacsony: a közép-európai és balkáni térségben csak Romániát előzzük, a diplomások aránya Bulgáriában is magasabb, mint Magyarországon.

Lemaradás, felzárkózás

Az elmúlt két évtizedben az OECD-országok között ugyan Magyarországon is növekedett a dipolomások aránya természetesen, de ez a növekedés a legtöbb országban nagyobb volt. Az egyik fontos ok például – a korhatár-leszállítás miatti korai iskolaelhagyók arányának hazai növekedésén, vagy éppen a diplomás szülők lényegesen több, később kifizetődő gyerekkel töltött idején kívül – az, hogy nem csökken az ország kettészakadtsága, a keleti országrész lemaradása. Az országon belüli szórás a diplomások arányában Magyarországon az egyik legnagyobb az unióban.

Nem véletlen az sem, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2013 és 2025 között létrejött új munkahelyek fele felsőfokú végzettséget igényel — a munkaerőpiaci kereslet a diplomásokra stabilan nő, és Magyarországon is kifizetődik a továbbtanulás, sőt a munkaerőpiac feltehetően még több diplomást fel tudna szívni.

Ahogy Adamecz Anna, a Munkaerőpiaci tükör 2022 című kötetben megjelent tanulmányában megjegyzi: a diplomás fiatalok arányának emelkedésével megnőtt az első generációs diplomások száma is. Ugyanakkor így is lényegesen „könyebb dolguk van” a diplomás, mint a nem diplomás szülők gyerekeinek, akik 27 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek diplomát.

Magas küszöb: a diplomás szülő

Az OECD adataiból következtetve a szerző arra jut, hogy a 25-34 év kor közöttieket vizsgálva a mintegy két tucat OECD-ország közül Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az első generációs diplomások aránya 2011 és 2018 között felvett adatok szerint.

Ez nagyjából a szlovák adattal egyezik, de elmarad a cseh, litván, szlovén adattól, és például Lengyelországban is lényegesen magasabb ez az arány, vagyis statisztikai értelemben könnyebb első generációs diplomássá válni.

Ráadásul ugyanezen országok közül Szlovákia után Magyarországon a második legnagyobb a különbség az első generációs és a többedik generációs diplomások között.

Ezt a különbséget a tanulmány egy speciális magyar mintán vizsgálta meg közelebbről, és a következőkre jutott.

• Az egy járásban élő fiatalok között a nem diplomás szülők gyerekei átlagosan 27,1 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereztek diplomát, mint a diplomás szülők gyerekei.
• Az első generációs hátrány a diplomaszerzésben 7,4 százalékponttal nagyobb a nők, mint a férfiak között.
• A diplomás háttér és nem diplomás háttár közötti különbségnek több, mint fele megvan már a tizedikes kompetenciateszteken is, ahol az első generációsok hátránya 11 százalékpont.

A nők hátrányban

Ha az érettségizetteket nézzük, akkor a nem diplomás szülők fiúgyerekei 13, a nem diplomás szülők lánygyerekei 18 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek diplomát az értelmiségi hátterűekhez képest. Következésképpen Magyarországon a nők számára nehezebb első generációs diplomássá válni, mint a férfiak számára, noha természetesen általánosságban a nők nagyobb valószínűséggel szereznek diplomát, mint a férfiak.

„Az esélyegyenlőség megteremtése a felsőoktatásban kulcsfontosságú lehet a magyarországi emberi tőke felzárkóztatásához”, összegez a tanulmány befejezésként.