Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Boldog Istvánt

Első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék pénteken Boldog Istvánt, a Fidesz korábbi Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselőjét. Az ítélet szerint Boldog leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat. Öt évre eltiltották a közügyektől, pénzbüntetést kapott, valamint 6,6 millió forint vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.

A Fővárosi Törvényszék szerint Boldog bűnös bűnsegédként elkövetett kétrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása, kétrendbeli vesztegetés elfogadása, valamint kétrendbeli versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban. Az ítélet előtt Boldog azt mondta a Telexnek: arra számít, hogy fel fogják menteni, mert nem követett el semmilyen bűncselekményt. Ha mégis elítélnék, akkor az ígérete szerint felebbezni fog a döntés ellen, és a végsőkig harcol az igazáért.

A bíróság bűnösnek mondta ki az ügy másodrendű vádlottját, Fehér Petrát, a Fidesz korábbi Jász-Nagykun-Szolnok megyei és törökszentmiklósi önkormányzati képviselőjét is, aki Boldog táskás embereként lett ismert. Az öt évre kiszabott börtönbüntetésébe beleszámították az előzetes letartóztatását is. Boldog másik intézője, K. Péter három év börtönbüntetést és pénzbüntetést kapott. Az ügy további vádlottjait is bűnösnek találta a bíróság, a kilencedrendű vádlottat azonban felmentették a vádpontok alól.

A bíróság indokolása szerint törvénytelen visszaosztási rendszer működött Boldog Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületében.

Boldog a képviselői befolyásával visszaélve csak a vele együttműködő településeket támogatta az uniós pályázatokon, és helyzetbe hozta a kiszemelt vállalkozókat.

A bíró szerint nem tipikus visszaosztási rendszer volt, mert egyrészt a sokszor megszokott lepapírozott, túlárazott közbeszerzések helyett készpénzt osztottak vissza Boldognak és embereinek, a vádlottak között pedig a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint nem egyszer konfliktus és elszámolási vita alakult ki. A nyomozati anyagok alapján az is egyértelmű volt a bíróság szerint, hogy nem elszigetelt esetekről volt szó, hanem rendszerszinten működött a visszaosztás Boldog választókerületében. A nyomozás a jó bizonyíthatóság érdekében csak a cserkesszőlösi ügyre koncentrált, de a nyomozati anyagok szerint más települések és más vállalkozók is érinthettek lehettek.

A bíró azt mondta, hogy ugyan többen beismerő vallomást tettek, de Boldogék állításával szemben nem kötöttek vádalkut az ügyészséggel, így semmilyen előnyük nem származott abból, hogy a vádlottakra terhelő vallomást tettek. Itt azt is megjegyezte, hogy egy évvel a 2018-as választás után, 2019-ben nem tűnt kifizetődőek a Fidesz országgyűlési képviselő ellen vallani, így a hatóságnak nem volt oka kétségbevonni azoknak az alapját. Arról is beszélt, hogy ugyan Nagy Szilárd kengyeli polgármester vallomásával kezdődött a nyomozás, de a Kengyelt érintő ügyek nem kerültek bíróságra, és Nagy vallomását nem vette figyelembe a bíróság, mert a volt polgármester sok esetben zavaros, önmagának is ellentmondó állításokat tett a nyomozó hatóságnak.

A bíróság szerint a tanúvallomások alapján kialakult az a meggyőződés a megyében, hogy Boldog Istvánnak döntő befolyása volt arra, hogy melyik településen ki nyerhet az uniós pályázatokon.

A nyomozás pedig azt mutatta, hogy ennek valós alapja volt.

A lehallgatási jegyzőkönyvekből az is egyértelmű volt a bíró szerint, hogy Boldognak és munkatárságnak, Fehér Petrának informálisan döntő befolyása volt arra, hogy a pályázati pénzek melyik településre jutottak el. Ez nemcsak a vádban érintett TOP-os pályázatokat érintette, hanem más pályázatokat is, például a Magyar Falu Programot. A bíró szerint ezek után nem csoda, hogy a települések próbáltak megfelelni az elvárásoknak. A bíróság szerint a tanúvallomások azt nem támasztották alá, hogy Boldog minden településnek megszabta volna, hogy mire pályázzanak, de előfordult ilyen, ami szintén a képviselő befolyását mutatja.

„Hosszú tárgyalás lesz, az biztos. Nagyon korrekt és jó a tárgyalás vezetése, a vádirat meg nagyon pröntyög. Én azt hittem, hogy sokkal felkészültebbek, de kiderült, hogy nem a Maginot-vonalat építették fel. Szerintem sok küzdelem lesz még itt az ügyészség és a védelem között. Nem ő a fortélyos, a Boldog István, ő egy rendes ember” – értékelt még 2021 nyarán, a közel négyórás előkészítő ülés végén Boldog ügyvédje. Abban mindenképp igaza volt, hogy hosszú lesz, a 2019-ben kirobbant ügyben 2021-ben tartották az előkészítő ülést, és onnantól több mint öt évet kellett várni egy elsőfokú ítéletre.

Boldog mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, még az utolsó szó jogán is arról beszélt, hogy teljesen alaptalanul áll a bíróság előtt. „Mindig arról voltam híres, hogy megvesztegethetetlen vagyok” – mondta a volt képviselő, aki szerint csak azért került a vádlottak padjára, mert korábban korrupció gyanújával feljelentette a választókerülete polgármesterét, Nagy Szilárdot, aki vádalkut kötött az ügyészséggel, és felnyomta őt. Az ítélet előtt megismételte, hogy nem igaz, hogy előre leosztották volna a Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületében a pályázati pénzeket, a pályázatok elbírálásban nem vett részt, az ügyben érintett vállalkozókat pedig nem is ismerte korábban.

Volt olyan vádlott az ügyben, aki az utolsó szó jogán részben elismerte a bűnösségét, de a letöltendő börtönbüntetés mellőzését kérte a bíróságtól. Többen arról beszéltek, hogy az elmúlt években már megbűnhődtek az ügy miatt, elvesztették az állásukat, és az egészségügyi állapotuk is megromlott.

Hivatali vesztegetés

Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot 2020-ban. Az előkészítő tárgyalást 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.

A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.

A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.

Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:

• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása;
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása;
• 2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.

Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség.

„Egész életemben dolgoztam a korrupció ellen” – Boldog István februári vallomása

„Határozottan kijelentem, hogy a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el, a vádak alaptalanok, és a bizonyítékok nem támasztják alá az ügyészség által felállított tényállást” – olvasta fel Boldog István idén februárban, amikor ismertette írásbeli vallomását az egyik tárgyaláson. Szerinte a tárgyalás alatt is az derült ki, hogy nem gyakorolt semmilyen jogellenes befolyást a pályázati eljárások során. „Munkámat mindig a törvényi keretek között láttam el. Célom a körzetem településeinek fejlesztése, az uniós és hazai források minél hatékonyabb lehívása, és a helyi közösségek támogatása volt. ” – tette hozzá.

Vallomásában hosszan végigment az összes meghallgatott tanú állításán, hogy miért nem stimmeltek azok a részek, amik az ő bűnösségéről szóltak. Boldog szerint egymásnak is ellentmondva tettek tanúvallomásokat, nem hitelesek, az ügy koronatanúja, Nagy Szilárd pedig a hatósággal való együttműködés miatt, vádalku keretében tett vallomást, ezért ő sem hiteles. „A tanúvallomások feltételezésekre épülnek, miközben semmilyen banki, számviteli dolog nem támasztja alá, hogy bármilyen pénzátadásban vagy átvételében részt vettem volna” – mondta akkor Boldog és hozzátette, az, hogy mások mire hivatkoznak az ő tudta nélkül, nem jelenti azt, hogy bármilyen módon köze lenne hozzá.

A vallomás ismertetése után bírói kérdésekre is válaszolt ezen a februári tárgyaláson Boldog, ahol többek között arról beszélt, két vállalkozó kereste meg őt azzal, hogy egy vállalkozó, régi ismerőse, rá hivatkozva kér pénzt tőlük. Boldog szerint ez nem volt igaz, de feljelentést nem tudott tenni, mert a vállalkozók nem vállalták a vallomást. Boldog azt mondta, először megszakította ezzel az ismerősével a kapcsolatot, de mások tanácsára úgy tett mégis, mintha kibékülne vele, hátha lesz valami bizonyíték arra, amit a vállalkozók mondtak. A bírónő visszakérdezett, mennyire életszerű ez, hogy tényleg kizárólag ezért hozta helyre a kapcsolatát ezzel a férfival, amire Boldog azt mondta:

„Igen! Tisztelt bírónő, a saját barátomat följelentettem, két párttársamat jelentettem föl a Belügyminisztériumnál. Egész életemben dolgoztam a korrupció ellen, ne haragudjon meg!”

A tárgyalás elején még a Blikk írta meg nyomozati anyagok alapján, hogy a kenőpénzből többek között Hugo Boss öltönyöket ment venni Boldog Ausztriába. Vallomásában erre is kitért a volt fideszes képviselő: „saját legális jövedelmemből fizettem (…) a feltételezés, hogy egy több, mint tíz éve országgyűlési képviselőként dolgozó személy a saját fizetéséből ne vásárolatna öltönyt, életszerűtlen és sértő”.

Boldog István mindenese: Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de akkor kivet magából a rendszer

Néhány érdekesség a 2022-es tárgyalás tartalmából, ahol a vádlottakat hallgatták meg, és bár senki nem tett vallomást, a korábban tett vallomások ismertetéséből egy kifejezetten érdekes volt: Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé, akire az ügyészség ugyanúgy hat évet kér, mint Boldog Istvánra, és aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. Fehér azt írta többek között:

• Beleállhatott volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kiveti magából az egész rendszer.
• Boldogot úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel, a nemzetirock-zenekarok érdekelték, és arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
• Boldog azt kérte tőle, ne utasítsa vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) magánéleti jellegű „próbálkozásait”, mert kell neki az az ember, majd később az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél.
• Boldog István egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy ne hívják a telefonban többé főnöknek.
• A jegyzőkönyvbe beleírták a Rolex óráját, pedig az hamisítvány, amit azért vett, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”.

Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

„Olyan volt, mint egy földesúr, mi meg a vazallusai” – a korábbi tárgyalási napokról, a legemlékezetesebb tanúmeghallgatásokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Arról, hogy „adminisztrációs hiba” miatt nem archivált az ügyészség három hónapot Boldog István lehallgatásaiból, ebben a cikkünkben írtunk. Boldog védője többször is kérte a lehallgatási anyagok kirekesztését a bizonyítékok közül, szerinte aktív országgyűlési képviselőt nem hallgathattak volna le a nyomozó ügyészek, de azt a bíróság elutasította. „Nem tudom pontosan, papíralapon volt, nem tudom, melyik szervezettől jött, valahogy eljutott hozzám, nem én kértem” – a Miniszterelnökség két politikai tanácsadójának színházi darabot idéző meghallgatásáról itt olvashat részletesebben.

Az egész ügy 2019 októberén robbant ki: két akkori képviselő, Hadházy Ákos független és Csányi Tamás jobbikos parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tartott, arról, hogy korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás a fideszes Boldog István választókerületében (Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerület), majd ezt az ügyészség is megerősítette. Nagy Szilárd volt fideszes kengyeli polgármester volt az, aki egy vádalku keretében beszélt arról a hatóságoknak, hogyan voltak előre leosztva Boldog körzetében az EU-s pályázatok.

Boldog mindvégig szabadlábon védekezhetett. A 2022-es választásra lecserélte őt a Fidesz, és visszavonult a politikától. A Facebook-oldalán azóta is aktív, önmagát nemzeti gondolkodónak és gasztró bloggernek nevezi. Legutóbb nyáron, a tusványosi fesztiválon találkoztunk vele, ahol egy ősrégi fideszes kabátban jelent meg. Azt mondta, nem tervez visszatérni a politikába, de egyszerű párttagként továbbra is teljes mellszélességgel kiáll Orbán Viktor mellett, akit Magyarország legnagyobb politikusának tart. A volt képviselőről 2021-ben írt portrénkat itt tudja elolvasni.