Állunk a Fidesz Lendvay utcai székházánál egy csoport nyugdíjassal, és Deutsch Tamás épp arról magyaráz, hogy az 1900-as évek elején hogy nézett ki az itt lakó arisztokrata család kocsiszíne, és milyen macskakövek voltak a szomszédos Andrássy úton.
Joggal merül fel a kérdés, mégis hogy kerültünk ebbe a helyzetbe. Az egész úgy kezdődött, hogy Orbán Viktor két hete interjút adott – vagy ahogy ő hívta, room tourt tartott – a Blikknek a Fidesz Lendvay utcai székházában, ahova a választási vereség után tette át az irodáját. Ha a Fidesz terézvárosi központja nem is olyan szimbolikus helyszín, mint a nagyközönség előtt május közepén megnyitott Karmelita, a rendszerváltás utáni politikatörténet fontos épülete, amely az elmúlt években ugyanúgy megközelíthetetlen volt a halandóknak. Olyannyira, hogy néha még az utcát is lezárták a rendőrök az ide vonuló tüntetők elől.
Orbán az interjúban arról beszélt, hogy ez egy nyitott ház, és bárki bemehet körülnézni. „Aki még nem járt itt, hívom, hogy jöjjön be, és nézzen körül.” Több se kellett, még aznap írtam Havasi Bertalannak, a Fidesz sajtófőnökének, hogy szívesen élnénk a meghívással, és megkérdeztem, mikor tudna minket körbevezetni Orbán. Meglepetésemre pár órával később a volt miniszterelnök egy másik munkatársa, Kaminski Fanny válaszolt. Azt írta, hogy a blikkes „székházmustra” spontán történt, és nem terveznek ebből gyakorlatot csinálni, de a Telexet szívesen látják egy rövid látogatásra. Azt rögtön jelezte, hogy nekünk nem Orbán fogja megmutatni a házat, hiszen ő nem idegenvezető, hanem pártelnök. Tárlatvezetőnek a Fidesz egy másik alapítóját, Deutsch Tamás EP-képviselőt javasolta, aki kedd délutánra várt minket.
A második meglepetés a helyszínen ért, ahol kiderült, hogy nem egyedül leszünk, hanem odaszervezték a Fidesz belvárosi nyugdíjas csoportját. Állítólag ők is bejelentkeztek, hogy megnéznék a székházat. Mire ezt konstatáltam, Deutsch már olyan lendülettel fogott bele a közel egyórás tárlatvezetésbe, hogy kérdezni is alig lehetett közben tőle.
Büszkén mesélte el, hogy az 1990-es választás után a Fidesz alapítói közül ő lépett be elsőként az azóta felújított Lendvay utcai kapun, amikor „egy szigorú tekintetű éjjeliőr” megmutatta nekik a „közepesnél jobban lepattant állapotú”, állami tulajdonú épületet, amelyet parlamentbe jutó pártként kaptak.
A rendszerváltás előtt az Állami Egyházügyi Hivatal működött az 1901-ben átadott épületben, ahol korábban gazdag arisztokrata családok laktak. A ház számos pontján máig megőrizte az eredeti állapotokat, és Deutsch teljes beleéléssel mutogatta a lelkes nyugdíjas csoportnak az egykori beépített szemétledobó, a 20. század elején épült lift és a porszívórendszer helyét. A falakon mindeközben ott van a Fidesz több évtizedes története: régi választási plakátok, az alapító okirat, fényképek a kilencvenes évekből.
Az volt az érzésem, hogy az épület pártszékház helyett sokkal inkább múzeumra hasonlít, ahol a látogató a szigorú teremőrtől tartva nem mer hangosan beszélni, és pedáns iskolásként minden apró részletet igyekszik magába szívni. Az egész olyan volt, mintha a Fidesz is benne ragadt volna a történelemben. Sokkal több emlék maradt a kilencvenes évek elejéről, mint ami a jelenlegi működésből mutatna meg valamit.
A Lendvay és a Dózsa György utca sarkán álló épület már több mint 36 éve került a Fidesz tulajdonába. Az 1990-es választások után minden parlamentbe jutó párt ingyen kapott székházat, később ebből lett a Fidesz első korrupciós ügye, az úgynevezett székházbotrány, amelyet Deutsch a mai napig az SZDSZ és az MSZP politikai vérvádjának tart.
A Lendvay utcai székház mellett egy másik épület is jutott nekik, amelyen fele-fele részben osztozkodniuk kellett az akkori kormánypárttal, a Magyar Demokrata Fórummal (MDF). Azt az épületet igyekeztek hamar eladni, és közben úgy írták át a párttörvényt a parlamenti többséggel, hogy az ingatlanok értékesítése áfa- és társaságiadó-mentes legyen a pártoknak. A törvénymódosítás segítségével több pénz maradt az MDF-nél és a Fidesznél, amelyet a következő években Simicska Lajos, a Fidesz egykori gazdasági háttérembere forgatott meg, megteremtve ezzel a párt vagyonát.
Deutsch szerint az egész székházbotrány nem szólt másról, mint hogy az antikommunistának induló SZDSZ a kommunista utódpárttal, az MSZP-vel összefogva át akarta nyomni a Fideszt a jobboldalra, miután ők ki akartak maradni a Demokratikus Chartából. Az ő értelmezése szerint ezért vádolták meg a pártját azzal, hogy „a gonosz, gaz, borzalmas MDF–KDNP–Független Kisgazdapárttal, és az Antall–Boross-kormányokkal” kokettáltak, miközben semmilyen törvénytelenséget nem követtek el.
„Őszintén szólva én nagyon szeretem ezt az épületet. Gondos gazdái voltunk és vagyunk” – mondta Deutsch a székházról, amelyet pár évvel ezelőtt kívül-belül felújítottak. A reprezentatív, díszes faburkolatú, márványfalú, üvegtetős aula és a lépcső tucatnyi magyar és külföldi filmnek adott helyszínt, de a Fidesz szülinapi rendezvényeit is itt tartották. A felső két szinten vannak az irodák, ahova nem lehet csak úgy felsurranni. A lépcső úgy recseg-ropog, hogy már messziről hallani, ha valaki elindul. Ezt ki is próbáltuk a csoporttal.
Előtte azonban Deutsch még levitt minket a szuterénbe, ahol azonnal nosztalgikus hangulatba került, amikor meglátta az egykori irodája ajtaját, ahol a kilencvenes években a Fidesz kampányfőnök-helyetteseként dolgozott.
A folyosón a Fidesz régi plakátjai sorakoztak, amelyeken még nyoma sem volt Sorosnak, Gyurcsánynak vagy a migránsoknak. A végén nyílt egy nagyobb terem, ahol az épület felújításakor call centert alakítottak ki. Na, végre megérkeztünk a Fidesz kampányainak rejtett, fontos helyszínére, gondoltam, de Deutsch hamar tisztázta, hogy ezt a call centert ma már kevésbé használják, inkább csak időközi választásokon. A Fidesznek az elmúlt években országosan ennél jóval több call centere volt, ahonnan a választás napján mozgósították a szavazóikat.
Pár lépcsőfok felfelé, és visszatértünk a 20. századba, és egy anekdotát is megosztott a fideszes politikus. A felújítás előtt az Állami Egyházügyi Hivatal nagy portásfülkéje fogadta a látogatókat a bejáratnál, és nem sétálhatott be csak úgy bárki. Valamikor a kilencvenes években Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter érkezett Orbán Viktorhoz látogatóba, de a sztori szerint a portás nem engedte be, mert nem tudott angolul, és a papírjára az angol helyesírás szerint, két s-sel volt Kissinger neve írva. Az amerikai politikus így kénytelen volt visszamenni a szállodájába, hogy telefonáljon Orbánnak, aki aztán rohant hozzá, hogy még tudjanak beszélni, mielőtt Kissinger elindul Budapestről.
Miután a Fidesz elvesztette a 2002-es választást, és ismét ellenzékbe került, nagyobb épületre volt szüksége a párt működtetéséhez, ezért átköltöztek egy Szentkirályi utcai irodaházba, ahonnan csak 2011-ben tértek vissza az egyre romosabb Lendvay utcai épületbe. Öt évvel később Orbán kötélbarátjának, Garancsi Istvánnak a cége, a Market Zrt. újította fel kívül-belül az épületet, összesen 460 millió forintba került a rekonstrukció.
A felújítás során a földszintet igyekeztek korhű módon helyreállítani, megtartották az aula díszes üvegtetejét is. Bentről úgy tűnik, mintha az lenne az épület teteje, de valójában ráhúztak plusz egy szintet, ahol modern irodákat alakítottak ki. Ezt a korszakváltást már a lépcső is jelzi, a díszes falépcsőt jóval egyszerűbb és kevésbé szép verzió váltja.
A felső szinten tök üres, modern irodák fogadtak minket, itt dolgoznak ma a párt digitális munkatársai. Aki kíváncsi, hogy mit csináltak mostanság, kattintson ide. Ezen a szinten sajnos nem tudtunk meg semmilyen műhelytitkot a Fidesz működéséről, csak azt mesélte el az üvegezett padlón állva Deutsch, hogy neki nem tériszonya van, hanem mélységiszonya, és mennyire örül annak, hogy úgy oldották meg a fényáteresztő padlót, hogy nem látszik át, mint a kanyonok üvegkilátói. Arra elfelejtette felhívni a figyelmet a tárlatvezetőnk, hogy az irodák előterében álló rikító rózsaszínű fotel ismerős lehet sokaknak. Ezen készült Orbán fotója az unokáival, amely az azóta inaktivált miniszterelnöki honlapján is elérhető volt.
A harmadik meglepetés sajnos elmaradt, Orbán irodája is üresen fogadott bennünket. Ahogy az később kiderült, ekkor még javában Belfastban volt, ahol az északírek elleni focimeccs mellett egy abortuszellenes tüntetésen is fotózkodott. Nem találkoztunk Rogán Antallal sem, akit néhány órával az érkezésünk előtt Szabó Bálint az épület előtt kapott videóra, mint ahogy Orbán személyi titkára, Nagy János sem volt bent.
Orbánnak hasonlóan puritán, üres irodája van, mint a Karmelitában. Egy asztal, egy tévé, néhány szék és egy szekrény pár könyvvel. A helyesírási szabályzat és a kártyás könyve között egy egészen friss kötet is feltűnt: Zárug Péter Farkas és Török Gábor Orbán kora című, idén megjelent könyve. Papírt, számítógépet vagy bármi olyan dokumentumot, használati tárgyat nem hagyott elöl az Észak-Írországban szurkoló pártelnök az asztalán, amely arra utalna, hogy itt máskor dolgozni is szokott. Pedig a saját bevallása szerint napi 12 órát húzza az igát, ezt megerősítette Deutsch is, aki gyakorlatilag munkamániásnak nevezte a főnökét.
Azt is elmesélte, hogy a kilencvenes évek elején itt tartotta a vezetőségi üléseit a Fidesz, mielőtt 1993-ban megválasztották Orbánt elnöknek. Később a székház hivatalvezetőjének, az utóbbi másfél évtizedben pedig Gyürk András kampányfőnöknek volt ez az irodája. A választás után költözött vissza Orbán, aki nem sok mindent hozott magával a Karmelitából. „Ez pedig itt az új munkahelyem” – mutatta május 8-án a videósának, amikor kilépett az épületből, és Dopemanhez sietett interjút adni.
Az első emeletről visszatértünk a földszintre, ahol két nagyobb szoba volt még hátra a tárlatvezetésből. Az egyik egy konferenciaterem, ahol sajtótájékoztatót is lehet tartani. Júliusban mégsem itt, hanem az épület előtt beszélt Orbán Viktor és Bóka János, miután az ügyészség az NKA-ügyben nyomozva lefoglalta a párt szervereit.
„Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük!” Így szól Orbán egyik szabálya, amelyet a Fidesz székházában is felírtak a falra. Három éve kisebb botrány lett abból, amikor a frissen felújított csepeli iskola falára VALAKI felrakta Orbán hét törvényét. Azt a feliratot később leszedték, és átkerült Németh Szilárd közeli birkózóakadémiájára. Ez egy jóval visszafogottabb, kisebb verzió.
Innen nyílik a Deák-terem, amely az ülőgarnitúráról kapta a nevét. Mint Deutsch elmesélte, ezeket a bútorokat valamikor a kilencvenes évek végén kapta a párt az egyik szimpatizánstól, aki azt állította, hogy egykor Deák Ferenc tulajdonát képezték. Először csak legyintettek rá, de később kiderült, hogy igaza van az idős férfinak. „Orbánnak nem tetszik, nekem semmi bajom nincs vele. Abban egyetértek vele, hogy elképesztően kényelmetlen. Aki ide gyenge hasizommal ül le, az nagyon nehezen tud felállni” – osztott meg újabb kulisszatitkokat Deutsch. A zöld tapétás falon két Deák- és két Vörösmarty-festmény is van. Azt nem pontosan értettem, hogy miért van mindkettőből kettő, de ezeket is ajándékba kapta a párt.
Elérkeztünk a room tour utolsó állomására, a ház ékkövének nevezett nagy tárgyalóba, ahol aztán végképp minden fából van. Itt tartja havonta az üléseit a párt elnöksége, amely a júniusi tisztújítás óta 28 főre bővült. Orbán, a négy választott alelnök, a választmányi elnök, a parlamenti frakcióvezető és az EP-delegáció vezetője, valamint a 19 megyei és a fővárosi elnök üli körbe a hatalmas faasztalt. Nincs is ennyi ülőhely a díszes teremben, így ilyenkor kénytelenek a szomszédos szobából áthozni plusz székeket. A párt operatív irányítója a hetente ülésező ügyvezető elnökség, amelynek Orbán, Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár, Kreicsi Bálint, Kövér László és Deutsch Tamás a tagjai.
A fal mellett márványkandalló áll, amelyet Deutsch elmondása szerint a mai napig be szoktak fűteni nagy hidegben. Itt magyarázta el azt is, hogy mégis miért van tele az egész épület faburkolattal a padlótól a plafonig. Az épületet 1905-ben a dúsgazdag fakereskedő Groedel család vette meg, amely a 24.hu korábbi cikke szerint főként felvidéki és lengyel erdők kitermelésének köszönhette a mesés vagyonát. A legnagyobb megrendelőjük a vasúti talpfákat vásároló magyar állami vasúttársaság volt.
Ezzel magyarázta Deutsch a terem falán található, szoba méretű térképet, amely uralja az egész helyiséget. Az 1900-as évek Magyarországának eredeti vasúti térképe csak pár évvel ezelőtt került elő. Korábban Deutsch szerint „a Centrum Áruházban vásárolható lakótelepi padlószőnyeg volt a falon”, majd amikor az épület felújításakor a munkások leszedték azt, vastag papírréteget találtak alatta, és mögötte ott volt teljesen érintetlenül és sértetlenül a térkép.
Hét éve kisebb diplomáciai vihart kavart, amikor Orbán Facebook-oldalára kitettek egy fotót az elnökségi ülésről, háttérben ezzel a Nagy-Magyarország-térképpel. A horvát miniszterelnök felháborodva üzente meg a magyar kormánynak, hogy „Horvátország határai ott vannak, ahol vannak”. Deutsch szerint marhaság ebbe többet belelátni. „Tévúton jár, ha valaki bármilyen politikai mondanivalót akar tulajdonítani ennek” – mondta, és arról beszélt, hogy ez a térkép a történelmi épület része volt.
A terem falán van egy titkos szekrény is, de nem a Fidesz Horvátországban készült győzelmi tervét tartják ott. Egy kávéfőző és kávéscsészék rejtőzködnek a fal mögött. Deutsch szerint onnan lehet felismerni a kezdő elnökségi tagokat, hogy még tapogatva keresik az ajtót a falon. A tapasztaltak már csak simán kinyitják a szekrényt, amelyben zsebkendő is lapul a feszültebb vagy szomorú hangulatú ülésekhez. Deutsch meglepően optimista volt, amikor a tárlatvezetés után a Fidesz helyzetéről is kérdeztem az NKA-botrány mellett. Szerinte a vereség mértékéhez képest szervezeti értelemben jó állapotban van a Fidesz, a megújulásához szükséges minden feltétel rendelkezésre áll, és reálisnak tartja, hogy megnyerjék a 2029-es európai parlamenti választást.
Tagadhatatlan, hogy maga az épület patinás, és példásan sikerült a felújítás is, de jó kérdés, hogy mi szüksége van a Fidesznek egy olyan székházra, amelynek a nagy része használhatatlan és alkalmatlan irodának, és amely teljességgel benne ragadt a múltban. Hiába lesz ellenzékben sokkal kevesebb erőforrása a pártnak, Deutsch szerint az fel sem merült, hogy eladják az épületet. Pedig komoly pénzt kaphatnának érte. A fideszes politikus úgy tudja, a fenntartás se drága, mert pár éve gépészetileg is felújították a házat. „Az ember addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér. Ez a nyújtózkodás még bőven belefér. Különben is, ez a székházunk, ez az otthonunk” – zárta rövidre a kérdést a Fidesz EP-képviselője, majd a végén jött még egy meglepetés. Mindenkinek kiosztotta ajándékba Bayer Zsolt 2006-os párttörténeti könyvét, amelynek első oldalán zavarba ejtő módon valamiért indiánbőrbe bújtatták a Fidesz alapítóit.
