Magyar szerint az orosz viszony miatt szakadtak meg a magyar-lengyel kapcsolatok

Mindig meglepő, amikor önök beszélnek gyűlöletkeltésről – mondta Magyar Latorcainak. Már megint a Pride-ról beszélnek, mondta neki, majd azt mondta, őt hiába kérdezi, hogy mi fog ott történni, ő nem lesz ott, de azt javasolta, hogy ha ennyire érdekli, menjen ki, akár Toroczkai Lászlóval kéz a kézben.

Szerinte a KDNP már megint olyanokat akar megvédeni, akik nem kérték ezt tőlük. Azt javasolta Latorcainak, hogy ne féltse a kereszténységet. Szerinte mindenkit ér bántás, amit egy ideig felülemelkedve kell viselni. Visszább az agarakkal – mondta neki.

Magyar ezek után felhozta, hogy nemsokára lesz a tusványosi fesztivál, amin ő is részt vett korábban. Szerinte rengeteg állami pénz van ebben a fesztiválban, mégis gyávák meghívni a magyar miniszterelnököt. A bujkáló Orbán Viktor ott lesz, őt pedig nem merik meghívni. Azt mondta, szeretné látni a kimutatásokat, mennyi állami pénz megy a fesztiválba. Majd azzal nyugtatta Latorcait, hogy mindenkit meg fognak védeni, még akár a KDNP-től is.

Latorcai Csaba a napirend előtti felszólalásában a KDNP-től üldözött keresztényekről beszélt, és arról, hogy a Tisza felelőssége, mennyire történik ez Magyarországon. Emlegette Lannert Judit oktatási minisztert, és a Pride-ot, mint vallási provokációt.

Toroczkai nagyon felhúzta magát Magyar Péteren, mutogatott rá és többször odakiabált neki valamit. Hogy mit, azt nem lehetett érteni a sajtópáholyban. Végül Forsthoffer Ágnes házelnöknek kellett csendre intenie a Mi Hazánk frakcióvezetőjét.

Jó hír, hogy nem akarnak jóindulatúak lenni – mondta Magyar Péter, aki szerint hiába ígérte Toroczkai, nem sikerült elmondania, hogy mi az a liberál-globalizmus szerinte. Azt javasolta neki, hogy kérje felvételét a Fideszbe. Szerinte az emberek már látják, hogy semmire nem képesek, csak kivonulni.

Felhozta, hogy Toroczkai „szájára vette Kapitány Istvánt és Kármán Andrást”. „Ön irigy” – mondta, majd hozzátette, hogy ezeknek az embereknek vele ellentétben valódi munkahelye volt. Amikor arról beszélt, hogy megnézné, ahogy Toroczkai bemegy egy board-ülésre egy nagyvállalatnál, Toroczkai valamit bekiabált neki, amit a közvetítésben nem lehetett hallani. Valószínűleg Magyar sem hallotta, mert visszakérdezett, végül Forsthoffer Ágnesnek kellett rendet tennie. Magyar azzal fejezte be a válaszát Toroczkainak, hogy „szégyellje magát”.

A fideszesek néma csendben hallgatták végig, ahogy Magyar Péter a fejükre olvasta az oroszbarát politikájukat és a magyar–lengyel viszonyok megromlását. Gulyás Gergely csak kérdőn nézett Magyarra, amikor számonkérte rajtuk, hogy miért adtak menedékjogot a bűnszervezet alapításával és irányításával gyanúsított korábbi lengyel igazságügyi miniszternek, Zbigniew Ziobrónak.

„Épül a globalizmus?” a napirend előtti felszólalás címe. Egy perc alatt már szóba került Ilana Saris és Dopeman is. Szerinte az nem jó, hogy Mészáros Lőrinc minden percét ismerik a magyarok, de a globális bankárcsaládok tagjairól ugyanezt nem lehet elmondani.

Toroczkai aztán emlegette név szerint Kapitány Istvánt, akiről majd fel fog tenni egy kérdést a miniszterelnöknek, hogy pontosan hány milliárdot keresett az ukrán háborún, később pedig még Márki-Zay Péter neve is felmerült, már nem az ukrán háború miatt. Az ideje lejárt, a mikrofonját lekapcsolták.

Magyar Péter megköszönte Bujdosó Andreának a felszólalását, majd a saját élményeiről kezdett beszélni. Azt mondta, örül, hogy a frakcióvezető újra emlékeztette őket a szabadság és az elnyomás közötti különbségre.

Ezek után Toroczkaihoz fordult, és azt mondta, arról sokkal kevesebbet szokott „handabandázni”, hogy milyen előnyei vannak az Európai Uniónak. Szerinte Toroczkai ki akarná léptetni az országot az Unióból. Lengyelország kapcsán szerinte valami megfoghatatlan „liberál-globalizmusról” beszél, de szerinte ő nem beszélt ilyenekről sem az apáttal, sem a krakkói székesegyházban senkivel, „bármit is jelentsen az”, mármint a liberál-globalizmus.

Szerinte ha most az ellenzékiek elmennének Lengyelországba, egyszerre éreznének megdöbbenést és szomorúságot amiatt, hogy hova juthattunk volna el, „ha Önök nem lopják el az országot”.

Magyar azt mondta, hogy ma konkrét együttműködési tervet fognak mutatni a V4-es partnereiknek. Szerinte Európa szíve manapság Közép-Európában dobog, és ezt egyre többen látják. Szerinte a V4-es együttműködés nem azért szakadt meg, amit Gulyás mondott, hanem azért, mert a magyar kormány közel került az oroszokhoz, és ezt a lengyel kormány „nem nyeli le”, mert ők nem felejtik, hogy honnan jöttek, ők nem felejtenek. Majd Gulyást megint azzal támadta, hogy ő egy frakcióban ül Szijjártó Péterrel, aki kitüntetést kapott Lavrovtól. Szerinte a lengyeleknek vérzett a szívük, hogy nemet kellett mondaniuk a magyaroknak, mert ez egy nagyon speciális viszony, és most mindenki örül, hogy újra visszatér ez a kapcsolat oda, ahol volt.

Szerinte a lengyelek azt sem nyelik le, ha politikusbűnözők menedékjogot kapnak Vlagyimir Putyin barátaitól. Ezt nem nyeli le egyetlen szuverén ország sem – mondta. Szerinte Gulyás elfelejtett arról beszélni, hogy miért nem hagyták, hogy a volt lengyel igazságügyi minisztert bíróság elé állítsák a hazájában, és arról sem, hogy hány millió forintba került az, hogy ezek az emberek itt lakjanak. Arról kérdezte a fideszeseket, hogy kinek a lakásában laktak ezek az emberek, és ki fizette őket.

Toroczkai többször is hangosan méltatlankodott Magyar Péter viszontválasza alatt. „Miért hazudsz?” – szólt oda a miniszterelnöknek, amikor azt mondta, hogy Toroczkai ki akarja léptetni az országot az EU-ból.

A Tisza-kormány miniszterei közül Görög Márta igazságügyi miniszter, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Lannert Judit oktatási miniszter nincs bent a mai ülésen, az államtitkáraik helyettesítik őket.

Bujdosó Andrea Anna, a Tisza frakcióvezetője Toroczkainak elmondta, hogy ő ott volt Temesváron a Ceaușescu elleni megmozdulásokon, amikor Tőkés Lászlót el akarták hurcolni a plébániáról.

„Mi be voltunk zárva abban az országban” – mondta, hozzátéve, hogy a 2004-es EU-csatlakozást ünnepelte, mert hitt benne, ahogy hisz az európai együttműködésben is.

„Romániából Magyarországra úgy néztünk, mint a mennyországra” – mondta, amin sokat rontott, hogy Európa és a V4-ek bizalmát aztán ez az ország elvesztette.

Gulyás Gergely szerint abban egyetértés van a parlamentben minden frakció között, hogy a V4-együttműködés fontos, és szerinte ugyan a miniszterelnök nem beszélt erről, az együttműködés legerősebb korszaka 2010 és 2021 között volt. Szerinte ha sikerül ehhez visszatérni, az jó lesz.

Szerinte ami aggodalomra adott okot a lengyel kormányváltáskor, az most a magyar kormányváltásnál is aggodalomra ad okot: szerinte most arra látunk kísérletet, hogy a jogállammal szemben visszamenőleges hatállyal akarnak alkotmányozni, el akarják mozdítani a köztársasági elnököt politikai okból. Szerinte ez olyan, ami messze áll a visegrádi együttműködés szellemiségétől, és aggodalomra ad okot. Az együttműködést és a jó gyakorlatok átvételét azonban támogatják. Azt remélik, hogy az uniós érdekérvényesítésben sikeres lesz majd ez a formáció. A rossz gyakorlatok átvételétől pedig jó lenne tartózkodni – zárta a felszólalását.

Rétvári Bence a KDNP frakcióvezetője Antall Józsefet hozta fel, és elmondta, hogy a Fidesz–KDNP-koalíciónak is fontos volt a V4-együttműködés. Elmondta, hogy Mohácsnál is összefogtak a nemzetek, most is fontos összefogni bizonyos erők ellen.

Rétvári közben beszélt a brexitről, valamint arról, hogy Európa fontos kérdéseiről nyugaton döntenek, miközben a gazdaság jelentős része keleten zajlik. Szerinte fontos lenne a V4-eknek érvényesíteniük kell az érdekeiket, ezért kell ezt az összefoglalást minél szorosabbra vonni. Rétvári reméli, hogy az előző kormány erőfeszítései ezen a téren folytatódni fognak.

Rétvári szerint a V4-eknek közösen kell fellépni a szuverenitásuk érdekében.

Magyar Péter végig jegyzetelt Toroczkai felszólalása alatt, fel sem nézett a papírjaiból. Még arra sem reagált, amikor Toroczkai a Facebook cenzúráját emlegette, a tiszás padsorokban viszont többen hangosan felnevettek.

A parlamentben ülő tudósítónk azt jelentette, hogy a Fidesz padsoraiból ma is hiányzik Lázár János és Szijjártó Péter, Kocsis Máté viszont megjelent az ülésen.

Toroczkai László reagált elsőként Magyar Péter felszólalására. Miután megküzdött a mikrofonjával, azt mondta, hogy szerinte nem a lengyel–magyar kapcsolatok miatt ment Varsóba elsőként, hanem a liberál-globalista kapcsolatai miatt. Azt mondta, őt sokkal jobban érdekli ez a kapcsolat, majd gyorsan áttért arra, hogy ezeket a liberál-globalista embereket nem cenzúrázza a Facebook, mint őt.

„Nekem már nagyon elegem van a nemzeti színű zászlólengetésből, a Wass Albert-idézetekből” – mondta Toroczkai, mert szerinte ez hiteltelen a Tiszától. Ezután hosszan beszélt arról, hogy mi történt Nagyváradon a premontrei rendházban, szerinte ezzel nem törődik a kormány, ezért hiteltelen.

A gödöllői találkozó arról is szól, hogy a térségben össze lehet-e hangolni a fejlesztéspolitikát, ami majd vonzza a régióba a nagy értékű beruházásokat. Az a kérdés, hogy sikerül-e megerősíteni a versenyképességünket.

Magyar ezekkel tervez a gödöllői V4-es találkozón:

• dolgozni a régió energiafüggőségén,
• észak-déli közlekedési folyosó fejlesztésén,
• egyetemi kutatási innovációs együttműködést erősítésén,
• visszaépíteni a politikai bizalmat.

Magyar szerint ha jól végzik a dolgukat, úgy fognak emlékezni erre az időszakra, amikor a térség országai felismerték erejüket, és közösen alakították Európa jövőjét. Tuskot idézte: a visegrádiak szövetsége visszatért.

A miniszterelnök szerint Magyarország számos kérdésben versenytársa más országoknak, a határon túli magyarok miatt vannak nézetkülönbségeink is a szomszédokkal, de a V4-es együttműködésnek soha nem a teljes egyetértés volt az alapja, hanem a közös múlt, a közös sorsunk. Szerinte hatszáz évvel ezelőtt pont ugyanúgy együtt tárgyaltak a térség uralkodói, mint ahogy ma ő találkozni fog Gödöllőn a V4-es országok vezetőivel.

Ugyanabban a térben élünk, ugyanazok a kérdések foglalkoztatják ezeket az országokat, ezért nem volt véletlen az sem, hogy az első útja Varsóba vezetett. Szerinte Magyarországnak érdeke, hogy jó kapcsolatban legyenek az országok, és azért oda ment, mert „ott keletkezett a legmélyebb seb”. De szerinte ezeket az együttműködéseket ha megpróbálta is, nem tudta lerombolni pár év elhibázott politikája.

Magyar szerint az olyan kormányfők, mint Lech Wałęsa felismerték, hogy együtt kell működni, demokratikus jogállamokat kell felépíteni, és ezek a felismerések ismerősek lehetnek. Ezt a munkát könnyebb együtt elvégezni, mint külön-külön.

Szerinte ugyan voltak viták, mint Bős–Nagymaros, sérelmek, erős nemzeti érdekek, de semmi sem mutatja jobban a rendszerváltás erejét annál a fotónál, mint amikor egy bősi ház falára felírta valaki, hogy „éljen Václav Havel”. Szerinte akkor természetes volt, hogy a közép-európai népek figyelik egymást.

Magyar szerint az Orbán-rendszer újraélesztette a magyarság tragédiáját, a V4-együttműködés mélypontra került, de ez senkinek sem volt az érdeke, sem az országnak, sem Európának.

A miniszterelnök kezdi a hétfői parlamenti ülést. Milan Kundera Az elrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája című esszéjét idézte a közép-európai sorsról, és arról, hogy a régió népei könnyen tudnak mások bábjává válni.

A V4-ek miniszterelnökei kedden találkoznak Budapesten és Gödöllőn.

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy Budapestre látogat a cseh, lengyel és szlovák kormányfő csütörtökön, a látogatással pedig megpróbálják újraindítani a V4-es koordinációt, ami évek óta nem működik.

„Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat, és június 23-án, jövő héten találkozhatunk Budapesten és Gödöllőn” – mondta a múlt heti sajtótájékoztatón a miniszterelnök, akinek a keddi napirend előtti felszólalása azzal a címmel került be az ülésrendbe, hogy „Közép-Európa jövője”.

A hétfői parlamenti ülésen a miniszterelnök elmondta, hogy kezdeményezik az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet néhány napos társadalmi egyeztetésre bocsátanak. A módosítás részeként többek között:

• kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését;
• tizenkét évben korlátoznák az országgyűlési képviselői mandátumot;
• 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak;
• létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának;
• a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában, a bírók kétharmada kezdeményezheti a Kúria és az OBH elnökének visszahívását;
• csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell;
• megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét;
• hatályon kívül helyeznék „a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető”
• és felülvizsgálnák az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályait.

A miniszterelnök hétfőn hosszú napirend előtti felszólalásban beszélt arról, hogy a Tisza-kormány elindítja a Tisztótűz névre keresztelt „műveletet”, aminek része lesz az Alaptörvény 17. módosítása, benne a köztársasági elnök elmozdításával, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása. Magyar Péter a keddi rendkívüli ülést sem hagyja ki, ismét az ő felszólalásával indul a nap a parlamentben, most „Közép-Európa jövője” címmel fog beszélni. Napirend előtt szót kért még Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője, Latorcai Csaba, a KDNP, Bóka János, a Fidesz és Bakos Csaba Attila, a Tisza képviselője.

A napirend előtti felszólalások után a parlament várhatóan megszavazza többek között az uniós pénzek hazahozatalához szükséges törvénymódosításokat, a közterületi reklámok korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, illetve a médiatörvény módosítását.