Szerda hajnalban áttörték a nagyváradi premontrei rendház falát, hogy megkezdjék az épület kiürítését
Újabb fordulatot vett a nagyváradi premontrei apátság körüli konfliktus: szerdán hajnalban önkormányzati munkások és rendőrök jelentek meg a rendháznál, áttörték a sekrestyéhez vezető falat, majd megkezdték az épület kiürítését. A történtekről Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát videót is közzétett a Facebook-oldalán, amelynek kísérőszövegében ezt írja: „Ma hajnalban, román idő szerint fél 5 körül, erőszakkal áttörték az iskola falát, és elfoglalták a templomi tereket, a sekrestyét, valamint az udvart is. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették a liturgia végzését abban a templomban. A történtek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházi autonómiát és a tulajdonhoz való jogot. A helyzet rendkívül súlyos és megrázó a római katolikus közösségünk számára.”
Egy másik bejegyzésben pedig pontosítja, hogy „Cristian Popescu és emberei betörtek a rendházba”. Popescu a nagyváradi polgármesteri hivatal ingatlankezelő osztályának aligazgatója, aki korábban is az önkormányzat képviseletében vett részt a kilakoltatási eljárásban. A felvételeken látszik, hogy egy falat megbontottak a sekrestye irányába, miközben az apát rendőrökkel és önkormányzati alkalmazottakkal vitatkozik.
A videón Fejes Rudolf Anzelm arról beszél, hogy miután a bontás zajára felriadt, kihívta a rendőrséget, ugyanis tőlük remélt segítséget. Az egyik rendőr erre azt válaszolja: a polgármesteri hivatal időben jelezte a munkálatok folytatását, ezért szerinte az apátság tudhatott arról, hogy a falat át fogják törni. Az apát viszont azt mondja: sem ő, sem a bírósági végrehajtó nem kapott erről hivatalos értesítést.
Az önkormányzati vezető a helyszínen azt hangsúlyozta, hogy az ingatlan, vagyis a sekrestye a bírósági döntések szerint nem az apátság tulajdona, és az önkormányzat jogszerűen jár el. Azt is kimondja a felvételen, hogy azért nem értesítették előre az apátságot a munkálatokról, mert el akarták kerülni, hogy ismét hívek gyűljenek össze, és megakadályozzák az intézkedést, ahogy az korábban történt.
A Váradhegyfoki Premontrei Prépostságot képviselő Varga Andrea szerint a hajnali akció során az önkormányzat alkalmazottai gyakorlatilag „betörtek a rendházba”, majd elzárták a vizet, a sekrestyét és több templomi helyiséget is lezárták. A prépostság az akció ellen tiltakozó közleményében, melyet megküldött a Transtelexnek, azt írja: ezek olyan szakrális terek és egyházi javak, amelyek a román jog, a kánonjog és a nemzetközi jog szerint sem idegeníthetők el vagy foglalhatók le a Szentszék engedélye nélkül. Arra is hivatkozik, hogy a romániai apostoli nunciatúra egy 2020-as iratban külön rögzítette: a prépostság vagyonáról nem lehet érvényesen dönteni vatikáni jóváhagyás nélkül. A közlemény hangsúlyozza azt is, hogy „nincs és nem volt semmiféle jogerős kilakoltatási határozat” a prépostság ellen, ezért a történtek nem egyszerű közigazgatási konfliktusok, hanem „egy pontifikális jogú egyházi intézmény elleni támadás”, amely a vallásszabadságot és az egyházi autonómiát is sérti.
Hónapok óta húzódik a konfliktus a nagyváradi önkormányzat és a premontrei rend között a Roman Ciorogariu utcai történelmi épületegyüttes miatt, ahol egyszerre működik a Mihai Eminescu Főgimnázium, a premontrei templom és a rendház. Az önkormányzat szerint az apátság által még használt helyiségek is az iskola részét képezik, míg a premontreiek azt állítják: ezek továbbra is a rendházhoz és a templom működéséhez tartozó terek.
A nagyváradi bíróság január végén alapfokon az önkormányzatnak adott igazat a kilakoltatási perben, ennek nyomán februárban és áprilisban is próbálták végrehajtani az apát kiköltöztetését. Az áprilisi akció nagy felháborodást váltott ki, mert a végrehajtó és többtucatnyi csendőr mise közben jelent meg a templomban, majd a sekrestyében és a rendházi részeken is leltároztak.
A premontreiek támogatói szerint az önkormányzat valójában az iskola uniós pénzből finanszírozott felújítása miatt próbálja végleg kiszorítani az apátságot az épületből. Az ügy azonban azóta jóval túlnőtt egy helyi ingatlanvitán, és már nemzetpolitikai dimenziója van. Az RMDSZ hónapokig tartó hallgatás után szólalt csak meg az ügyben, de alapvetően nem avatkozott bele a vitába, és azután sem tett semmiféle lépést, hogy Magyar Péter miniszterelnök erre nyilvánosan felkérte Kelemen Hunort. Mindeközben Toroczkai László és a Mi Hazánk látványosan rátelepedett a konfliktusra nemzetpolitikai és kisebbségvédelmi ügyként tematizálva azt, és részt vett mindkét utcai tiltakozáson, amelyeket a kilakoltatások időpontjára szerveztek.
Ezúttal is a Mi Hazánk reagált leggyorsabban a faltörésre, Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője írt az ügyről a közösségi oldalára, amiben azt is mondja, hogy „itt lenne az ideje, hogy az RMDSZ, a magyar kormány és minden jószándékú magyar ember kiálljon a rendház védelmében!”
Órákkal az incidens után Kelemen Hunor Facebook-oldalán is megjelent egy állásfoglalás a nagyváradi premontrei rendház ügyében. Bejegyzésében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nagyváradi önkormányzat hajnalban, falat áttörve lépett be az épületbe, szerinte az ilyen fellépés sérti a magyar közösség biztonságérzetét és veszélyezteti a közösségi békét. Ugyanakkor konkrét új megoldási javaslatot nem fogalmazott meg, hanem visszautalt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének április 16-i állásfoglalására, amelyben a szövetség valamiféle kompromisszumos, párbeszédre épülő megoldásról írt, és a jogi realitások figyelembevételét is szorgalmazta.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője is válaszolt a Transtelex megkeresésére, és Kelemen Hunor álláspontjához hasonlóan a kompromisszumos megoldást említette. Közlése szerint az önkormányzatnak még a számára kedvező bírósági döntés birtokában is higgadtan és a közösségi következményeket mérlegelve kellene eljárnia. Ugyanakkor új elemként az Erdélyi Magyar Szövetség felelősségét is felvetette: rámutatott, hogy a nagyváradi polgármester mellett magyarságügyi tanácsadóként dolgozó Zatykó Gyulának tisztségéből adódóan tudnia kellett volna az önkormányzat lépéseiről, így politikai felelősség is terheli a történtek miatt.
A Mi Hazánk frissen kiküldött közleményében élesen bírálta mind az aktuális magyar kormány, mind az RMDSZ hozzáállását. Toroczkai László Orbán Anitát is támadta, amiért állítása szerint 11 napja nem reagált arra a nyílt levélre, amelyben a román nagykövet berendelését kérte. Toroczkai az RMDSZ-nek is nekiment, szerinte a szövetség „asszisztált” a történtekhez, miközben továbbra sem született érdemi megoldás az ügy rendezésére.
