„Majd eljön az ideje annak is” – pont egy hete mondta ezt Orbán Viktor, amikor Rónai Egon az ATV-n megkérdezte, hogy nem kapott-e kedvet Lázár Jánostól a nyilvános kampányfórumokhoz. Úgy tűnik, most jött el az ideje. A miniszterelnök kedden bejelentette, hogy március 16-tól országjárásra indul. „Mindenkit várunk, akinek fontos Magyarország békéje és biztonsága” – írták a Facebook-oldalán, és hat olyan városba hirdettek meg nyilvános fórumot jövő hétre, ahol nem lesz könnyű dolga a Fidesznek az április 12-i országgyűlési választáson.
Az csak az első, kaposvári fórumon derül ki, hogy valójában mennyire lesznek nyíltak ezek a rendezvények. Körbekordonozzák-e a színpadot, vagy bárki odamehet a miniszterelnök közelébe? Beengedik-e a kormánytól független sajtót, vagy csak távolról, kivetítőn lehet követni a miniszterelnök beszédét? Lesz-e lehetőség kérdezni? Azaz: mennyire lesz bevállalós Orbán Viktor és a kampánystábja pár héttel a választás előtt?
Bárhogy is lesz, a mostani bejelentés fontos mérföldkőnek számít a kampányban. A miniszterelnök olyat tett, amit régóta már-már kínosan került. Hosszú évek óta szigorúan zárt körben, válogatott közönség előtt, a DPK-gyűléseket leszámítva kizárólag titokban, maximálisan kontrollált körülmények között jelenik meg. Nincs váratlan, kellemetlen kérdés, nincs olyan történés, ami felkészületlenül érhetné.
Négy éve ilyenkor olvasóink segítségével próbáltuk meg elkapni a kampány alatt Orbánt, de egyszer se tudtunk kérdezni tőle. Akkor egyedül a székesfehérvári kampányzáró eseményt hirdették meg előre, de ott se volt esély a miniszterelnök közelébe férkőzni. A 2024-es EP- és önkormányzati választás kampányát egy nemesgörzsönyi magtárban rúgta be, és ismét csak olvasóink levelei alapján jutottunk el a miniszterelnök titokban meghirdetett, zárt körű zalaegerszegi, vasvári és soproni fórumára.
Ehhez képest számít éles váltásnak a mostani országjárása, amit napokkal korábban nyilvánosan meghirdetett.
Nehéz ugyanakkor ezt az éles váltást másként értelmezni, mint annak a nyílt beismeréseként, hogy nem áll olyan jól a Fidesz, és a kampányhajrára valami váratlanra és újra van szükségük.
Ha vezetnének a közvélemény-kutatásokban, nem lenne szükség arra, hogy szakítsanak Orbán eddigi kampányával, és a zárt fórumok helyett kimerészkedjen az utcára. Ha valóban vezetnének, mint azt állítják, akkor bőven elég lenne folytatni a szombati háborúellenes DPK-gyűléseket és egy-egy településre elmenni aktivistatalálkozóra, mint azt tette a miniszterelnök az elmúlt hetekben.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy saját méréseik szerint is hátrányban van a Fidesz, és erre reagáltak a nyilvános országjárás meghirdetésével. „A Fidesz pániküzemmódban. Akkora bajban vannak, hogy ki kell bújni a zárt csarnokokból” – csapta le a magas labdát Magyar Péter is.
Orbán Viktor szokatlanul hamar, már tavaly novemberben megkezdte a kampányt a háborúellenes DPK-gyűléseknek nevezett rendezvényekkel, ahol zárt térben, regisztrált közönség előtt, kész forgatókönyv alapján szólalt fel. Az első pár hétvégére Magyar Péter is követte, és a Tisza Párt ugyanazokban a városokban tartott fórumot, minimális időbeli eltéréssel. Látványos volt a különbség Orbán zárt körű gyűlései és Magyar nyilvános rendezvényei között. Ezzel a kontraszttal azóta se tudott mit kezdeni a Fidesz kampánycsapata. Hiába próbálják drónfotókkal bizonygatni, hogy a Tisza Párt gyűlésein csak lézengenek az emberek, a valóság az, hogy Magyar Péter február közepe óta ismét napról napra relatíve sok embert mozgat meg néhány száz és ezer fős, fideszesnek elkönyvelt településeken is.
„Ismer engem. Nyitottak vagyunk, a Lázárinfó ennek a szimbóluma is” – mondta Orbán a Rónai Egonnak adott múlt heti interjúban. A tavaly márciusban indult Lázárinfókat ugyan világszámnak nevezte korábban a miniszterelnök, de legalább annyit vesztett ezekkel a fórumokkal a Fidesz, mint amennyit nyert azzal, hogy sok év után egy miniszterük kimerészkedett az emberek közé, és bárki, bármiről kérdezhette. A Lázárinfók ugyanis sokszor inkább azt mutatták meg, hogy mennyire elégedetlenek az emberek a mostani kormánnyal, a közbekiabálások és a kritikus hozzászólások nagy aránya a Direkt36 információi szerint a Fideszen belül is többeket megdöbbentett.
A két-három órás fórumokon ráadásul Lázár néha súlyos politikai hibákba is beleszaladt, ami intő jel lehetett a többi fideszes politikusnak: van kockázata ennek a műfajnak. A legemlékezetesebb mind közül az volt, amikor Lázár januárban azt mondta: a cigányság az ország belső tartaléka, és ők pucolhatják a vécét a vonatokon. Hetekig ez a téma uralta a közbeszédet, és Lázár mellett Orbán is kénytelen volt beszállni a kármentésbe, hogy ne veszítsen a Fidesz tömegével roma szavazókat.
Lázár János máskor se fukarkodik a jelzőkkel, többször azzal dicsérte a főnökét, hogy „Orbán Viktor Magyarország legerősebb fegyvere”. A kampánystáb a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt mutató felmérése után két héttel úgy érezte: a Lázárinfók és a DPK-gyűlések már nem elegendők, ideje hát bevetni ezt a fegyvert, és az eddigieknél is jobban előtérbe tolni Orbán Viktort.
Megvan ennek ugyanakkor a kockázata is. Ezekben a városokban Magyar Péter már mind járt legalább egyszer, és tömegeket tudott megmozgatni.
Most egymás mellé lehet majd tenni a fotókat, és indulhat az a bizonyos méricskélés: ki tud több embert mozgósítani például Miskolcon vagy Dunaújvárosban?
Az első helyszín, Kaposvár, ideális bemelegítés lehet Orbánnak, Somogy vármegye 1-es választókerületében ugyanis régóta nagy támogatottsága és erős hátországa van a Fidesznek. A várost 32 éve vezeti a fideszes Szita Károly, az országgyűlési képviselő, Gelencsér Attila pedig megnyerte az elmúlt négy választást itt, legutóbb közel 13 százalékpontnyi különbséggel. Elindul az ötödik mandátumáért, a tiszás kihívója Lőrincz Viktória jogász.
Kaposvár után azonban csupa rázós terepre megy Orbán Viktor, ahol inkább a Tisza Párt számít esélyesnek. Egerben (Heves 1.) a legutóbb győztes, fideszes Pajtók Gábor várja a miniszterelnök segítségét. Az országos trendek alapján meglepetés lenne, ha újrázni tudna Pajtók, de az esélyeit javította némiképp, hogy az ajánlásgyűjtés kezdete után három nappal úgy döntött a város korábbi ellenzéki polgármestere, Mirkóczki Ádám, hogy függetlenként beszáll a versenybe, és ezzel megosztja az ellenzéki szavazótábort.
Szerdán jön Dunaújváros, Fejér vármegye 4-es körzetének központja. Pécs és Szeged mellett ez volt a harmadik vidéki körzet, ahol nyerni tudott az ellenzék 2018-ban. A jobbikos Pintér Tamást később a város polgármesterének választották, és bár a 2020-as időközi országgyűlési választást ismét behúzta az ellenzék, 2022-ben már szoros csatában, mindössze 1053 szavazatnyi különbséggel kikapott a jobbikos Kálló Gergely a fideszes Mészáros Lajostól. Mészáros ellenfele áprilisban egy igazi tiszás nagyágyú, Nagy Ervin lesz. A Fidesz kampányát az se segíti Dunaújvárosban, hogy az előző választás óta – szerencsétlen kormánydöntésektől nem függetlenül – bedőlt a város ikonikus munkaadója, a Dunai Vasmű, és rengeteg ember vesztette el az állását.
Csütörtökön tart egy nap szünetet Orbán, majd pénteken Szentendre, Pest vármegye némileg átrajzolt 4-es körzete következik, ahol a kormányszóvivő, Vitályos Eszter indul. Orbán négy hete járt már egyszer Szentendrén, a zárt fórumára akkor sikerült bejutnunk. „Ez egy fontos mandátum. Aki nyerni akar, annak ezt a mandátumot be kell hoznia” – emelte a választókerület tétjét Orbán, és konkrét számokat is megosztott: azt állította, hogy az ő felméréseikben októberben a Fidesz 5, Vitályos Eszter 7 százalékponttal vezetett. „Ez ma egy szorosabb verseny, mint amilyen volt október-novemberben. Csak akkor tudunk nyerni a végén, ha egyetlen szavazó se marad otthon” – mondta a miniszterelnök, aki ezúttal a város Fő terén tart kampányfórumot.
Szombaton Miskolcra megy, ahol január közepén a DPK-gyűlésen arra kérte a szülőket, hogy beszéljenek a gyerekeikkel, mert úgy érzi: a fiatalok nem támogatják ma a Fideszt. Miskolc az első két Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei választókerület központja, és pokolian nehéz terep a Fidesznek. Óriási bravúr lenne a két jelöltjüktől, Csöbör Katalintól és Hollósy Andrástól, ha nyerni tudnának a Tisza Párt helyi jelöltjei, Juhász Roland és Czipa András ellen.
Március 22-én egy igazi szimbolikus helyszínen, Hódmezővásárhelyen zárja a hetet Orbán. A 2018-as időközi polgármester-választáson itt zártak össze először az ellenzéki pártok Márki-Zay Péter mögött, aki négy évvel később már Orbán kihívója lett a hatpárti összefogás élén. Hódmezővásárhelyről indult Lázár János karrierje, és a sorozatos győzelmek után a 2022-es választáson már a politikai jövője múlott azon, hogy egyéniben le tudja-e győzni Márki-Zayt. Sikerült, visszakerült a kormányba, és az elmúlt négy évben annyira felkapaszkodott, hogy mára Orbán mögött ő a Fidesz második legerősebb szereplője a nyilvánosságban. Egyéniben azonban most nem indul el, a fideszes Czirbus Gábor tiszás ellenfele Ferenczi Gábor lesz a választókerületben.
Mit lehet kiolvasni ezekből a helyszínekből? Egyrészt Orbán nem engedte el teljesen a városokat, hiába beszélt arról ő maga nemrég, hogy a Fidesz elvesztette a nagyvárosokban élőket és az értelmiségi szavazóréteget. Másrészt a kampány végén a miniszterelnök nyitni próbál valamelyest a már meglévő táboron túlra is. Az elmúlt hetekben azzal igyekezett nyugtatni a politikai közösségét, hogy megvan a társadalmi többségük, és a győzelem csak a mozgósításon múlik.
A most bejelentett nyilvános országjárása viszont inkább azt jelzi, hogy mégsem olyan biztos, hogy van elég szavazójuk, és ezért az utolsó hetekben megpróbál megszólítani új embereket is.
Kérdés, hogy ennek érdekében meddig megy el a kockázatvállalásban. „Már tényleg szinte csak egy miniszterelnök-jelölti vita hiányzik egy »hagyományos« kampányhoz” – jegyezte meg Török Gábor politikai elemző, és Magyar Péter is arról posztolt, hogy „már csak egy élő vitához kellene összeszednie a bátorságát Orbán Viktornak”.
A miniszterelnök-jelölti vitát eddig kategorikusan elutasította Orbán, mert állítása szerint az ő ellenfele nem Magyar Péter, hanem a Tisza Párt elnökének brüsszeli főnökei, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. A mostani bejelentés után azonban már azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a végén belemegy valamilyen formában a vitába.
Orbán eddig is sok olyan lépést tett az idei kampányban, amit korábban igyekezett mindenáron elkerülni. Novemberben például elment az ellenzékiként elkönyvelt Rónai Egonhoz interjút adni, februárban Sülysápon pedig arról beszélt, hogy a Pest 7-es választókerületben vesztésre áll a Fidesz. A 2022-es kampányban egyszer se mondta ki a kihívója, Márki-Zay Péter nevét, most naponta emlegeti Magyar Pétert. Az utóbbi időszakban pedig már inkább elemzőként viselkedik, mint politikusként, és annyit foglalkozik a közvélemény-kutatásokkal, mint korábban soha. Sőt, a Telex kamerái előtt odáig jutott Mezőtúron, hogy kimondta azt, amiről fideszesen nem nagyon szokott beszélni: valójában soha nem volt kétharmados társadalmi többsége a Fidesznek, és csak a választási rendszer sajátosságai miatt lett az elmúlt három választás után alkotmányozó többségük a parlamentben.
Mostanában már a vereség se tűnt elképzelhetetlen forgatókönyvnek Orbán nyilvános megszólalásaiban: januárban még a polgármesterekre tolta a felelősséget egy esetleges választási vereségért, majd a fiataloknak könyörgött, hogy szavazzanak a Fideszre. Múlt héten ugyanakkor már azt mondta, hogy ő lesz a felelős a Fidesz esetleges választási vereségéért. Innentől kezdve pedig bevallottan az ő politikai jövője a tét április 12-én.
Nem véletlen, hogy ezért olyan kockázatot is vállal a kampányban, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt.
