Orbán Viktor szerdán újra, négy hónapon belül másodszorra is bement az ATV stúdiójába, amit úgy vezetett fel: „a második menet”. Ahol aztán a magyar miniszterelnök végeláthatatlanul ismételhette a megszokott paneljeit és monologizálhatott háborús dimenziókról.
A beszélgetés első felében csak külpolitikáról volt szó, de mi kezdjük belpolitikával az összefoglalónkat. Orbán Viktor logikailag nem zárja ki, hogy elveszítheti áprilisban a választást, de szerinte győzelemre állnak, így aztán szerinte nem érdemes vereségről spekulálni – az óriási Tisza-előnyt mutató közvélemény-kutatásoknak pedig nem hisz. Szerinte az elmúlt négy évben a Fidesz végrehajtotta a vállalásait, a civilizációs kérdésekben ők a magyar társadalommal egy oldalon állnak, a háborút pedig csak az ő vezetésével tudja az ország elkerülni. „Ha ezt mind összeadom, akkor nekünk nyernünk kell”, summázta.
Annyit elismert, hogy ha a Fidesz mégis veszítene a választáson, akkor azért azok lesznek a felelősek, akik az első sorban állnak. „Hiába locsoltam ki a szívem vérét a győzelemért, én leszek a felelős a vereségért” – mondta. Arról is beszélt, hogy ő a kampányidőszakot nagyon szereti, hiszen naponta ezer emberrel is találkozhat. „Eljön az ideje annak is”, hogy ne csak a sajátjai elé álljon ki, kordonok mögé elzárva, hanem Lázár Jánoshoz hasonlóan az emberek elé is.
A miniszterelnök szerint „szamárság” az a gondolat, hogy a választásokat valamiért ne tartanák meg április 12-én, hiszen a magyar nehéz sorsú nép, a stabilitásnak pedig éppen ezért kiemelt értéke van, ez tartja egyben a magyarokat. „A választásokat tisztességesen kell lebonyolítani, az eredményeket pedig tudomásul kell venni” – mondta. Arról is értekezett, hogy Magyarországon a szervek megfelelően ellenőrzik a választásokat, így aztán „nem könnyű ügyesen választást csalni. Ha ezzel próbálkozol, egészen biztosan utol fognak érni”.
A további belpolitikai percekben röviden, visszakérdezések nélkül szóba került például az MNB-ügy, amiben még közel egy év után sem hallgattak ki senkit gyanúsítottként. „Mindig elmondom: én nem vagyok ellene egy olyan alkotmányos reformnak, ami az ügyészséget a kormány alá helyezi. (...) Ha valaki egy nagy kétharmadot felajánl, hogy akkor rendezze a kormány maga alá az ügyészséget, és én mint miniszterelnök viseljek felelősséget az eljárásokért, az egy másik helyzet. De most az ügyészség kívül van a kormányon, nem engem kell ezért felelősségre vonni”. – reagálta erre. Szerinte ő soha semmilyen olyan ügybe nem avatkozik be, amibe nem szabad, még akkor sem, ha az érdekében lenne, mert nagyon szigorúan veszi az alkotmányos szabályokat.
A gödi Samsung-gyárban történt szabálytalanságokkal és mérgezésekkel kapcsolatos kérdés így hangzott Rónai Egontól: „A gödi ügyről mit gondol?”. Orbán erre annyit mondott, ő a gödi önkormányzattól tájékozódik, ami meg azt mondja, a gyáron kívül semmilyen probléma nem merült fel. Ha pedig belső történések miatt jön bejelentés, azt a hatóságok kivizsgálják.
Szóba került még, hogy Lázár János az egyik fórumán azt mondta, ő intézte el Varga Judit kérésére, hogy Magyar Péternek hárommilliós fizetése legyen egy hozzá tartozó állami cégben. Orbán Viktornak erről nem az állami korrupció kifejezés jutna az eszébe, mert szerinte a miniszter nem pénzt adott, hanem állást. De akkor sem egy „mesterségesen létrehozott állást”, hanem már egy meglévő intézmény valamelyikét. „Ilyen szokott történni. Én itt azt vizsgálnám – csak nem én vagyok az ügyész –, hogy vannak előírások, egy adott pozíció betöltéséhez milyen képességekkel kell rendelkezni” – mondta a miniszterelnök. Szerinte „az nem szép dolog”, ha valaki azért kap el előnyt, mert ismeretsége van, de az nem lépi át a törvényesség kereteit. De ha arról van szó, ha az adott ember a normális követelményeknek sem felel meg, csak a hátszél miatt jutott előrébb, akkor ott már fel kell lépni.
A miniszterelnök nemrég nyíltan elismerte, hogy a Fidesz támogatottsága csökkent a magasabban iskolázott, értelmiségi rétegben, aminek tagjai hagyományosan nagyobb arányban mennek el szavazni, és a Fidesz szavazóinak jelentős része ma már az alacsonyabb iskolázottságú munkásokból, „a társadalom derékhadából” áll, akiket meg el kell vinni szavazni, mert ha az nem sikerül, elcsúszhatnak. Most megpróbálta elmagyarázni, ezt hogy is értette. „Ez egy nyugati jelenség. A magasabb iskolázottságúak világában kialakult egy olyan világrend, ami eltér a kevésbé iskolázott emberek észjárásától. Ide megy vissza, amit Amerikában populizmusnak neveznek” – mondta. Szerinte a melósok másképp látják az elvi kérdéseket, elutasítják a magas értelmiségi okfejtéseket az élet kérdéseiről. A Fidesz pedig őket képviseli, mert az egy olyan párt, ami továbbra is a józan ész és egyszerűség talaján áll.
Beszélt arról is, hogy szerinte az ukránok pénzt adnak a Tiszának, „informatikai mozgósítási rendszerek kiépítésére”. De ez Orbán szerint nem jelenti azt, hogy a Tisza nem indulhat majd el a választáson. Az azért fáj neki, hogy kevés jogi következménye van ezeknek az úgynevezett „külföldi befolyásolásoknak”, pedig ő ezen évek óta dolgozik. „Mintha lenne egy érzéketlenség. Nagyon sokat dolgozok azon, hogy ezt érzékenységgé alakítsam át” – mondta.
Innentől külpolitika percek.
Arról, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen, azt mondta: „Trump koncepciója más. (...) Nem úgy gondol magára, mint aki háborút indított, hanem mint aki felszámolt egy háborús gócot”. Azt állította, ő maga már Washingtonban járva is látta, hogy valami készülődik, javasolta is akkor azt az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon meg tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg, de nem járt sikerrel. Azt is mondta, hogy közvetlenül a támadás megindításáról ő semmilyen előzetes tájékoztatást nem kapott.
Kedden Putyinnal beszélt telefonon, és Orbán állítása szerint ekkor arról beszéltek, hogy megvan-e a magyarok olaja, mire az orosz elnök azt felelte neki, hogy igen, de az már nem az ő dolga, hogy az olaj el tud-e jutni Magyarországra, mert azt már Zelenszkijjel kell megbeszélni. Beszéltek még állítólag a kárpátaljai magyar hadifoglyokról, Orbán Viktor reméli is, hogy Szijjártó Péter jó hírekkel jön majd haza Moszkvából – hiszen a külügyminiszter már sokadszorra most éppen ott van.
„Azt nem kérdezte meg tőle, hogy nem akarja-e abbahagyni az ukrajnai háborút?” – kérdezte Rónai Egon a miniszterelnöktől, mire ő azt felelte, szoktak erről beszélni Putyinnal, de „nem így szoktam feltenni a kérdést”. Ő nem akarja arról meggyőzni az orosz elnököt, hogy adja fel a háborús céljait, csak a tűzszünet lehetőségeiről beszéltek, de szerinte Putyin ebben nem érdekelt, csak a békében. Majd hosszasan elismételte a mostani narratívájukat az „ukrán olajblokádról”, „arcátlan ukrán zsarolásról”, aztán hosszú-hosszú perceken keresztül elemezte az orosz–ukrán háborút, majd eljutott odáig, hogy „én haditanács üléseken veszek részt, ezt 80 éve nem fordult elő Magyarországon”, és „látom, hogy főzik lassan a békát”.
Ha most körülnéz, saját magán kívül nem lát egy olyan politikai vezetőt sem, aki kívül tudná tartani Magyarországot a háborúból, mondta. „Ezért vállalom a következő négy évet, ezért indulok a választáson. Nagyon nagy vállalás. Ismer, nem vagyok bokacsattogtatós patetikus alak, de érzem a dolog súlyát, mert Tisza Istvánnak meg Horthy Miklósnak sem sikerült” – fejtegette. Orbán úgy érzi, ami ezeknek az embereknek nem sikerült, azt ő meg tudja csinálni.
Majd arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy a magyar katonák nem csak az energetikai létesítményeknél, de az utcákon is ott lesznek majd Magyarországon. Bár állítása szerint ha ez lesz, akkor az nem az ukránok miatt, hanem azért, mert megnő a terrorveszély a közel-keleti helyzet miatt.
Orbán Viktor legutóbb tavaly novemberben járt az ATV stúdiójában, ahol aztán az ellenzéki szavazóknak azt üzente, lehet annál rosszabb, mint hogy ő a miniszterelnök.
